Menekülés a szabadság elől (angolul: Escape from Freedom, az Egyesült Királyságban: The Fear of Freedom) Erich Fromm német–amerikai pszichoanalitikus és szociálpszichológus 1941-ben megjelent műve. A könyvben Fromm az egyén és a szabadság viszonyának átalakulását vizsgálja, és amellett érvel, hogy a „szabadság-tól” való felszabadulás – külső kötelékek alóli emancipáció – önmagában szorongást és elidegenedést kelthet, amit sokan a szabadság feladásával, autoriter rendszerekhez való alkalmazkodással próbálnak elkerülni. A munka külön fejezetben elemzi a nácizmus felemelkedésének pszichoszociális feltételeit is.
Címek és kiadástörténet A mű 1941-ben Escape from Freedom címmel jelent meg az Egyesült Államokban (Farrar & Rinehart), 1942-ben pedig az Egyesült Királyságban The Fear of Freedom címmel (Routledge & Kegan Paul). Német nyelven 1952-ben Die Angst vor der Freiheit címmel adták ki először, majd ezt követtee az 1966-os frankfurti kiadás Die Furcht vor der Freiheit címen (Europäische Verlagsanstalt). A német címhasználat tehát mind Angst, mind Furcht alakban előfordul a kiadásokban.
Francia nyelven La Peur de la liberté címmel jelent meg; több francia kiadás és újrafordítás is ismert (pl. 1963, 2011, 2021).
Témák és felépítés Fromm különbséget tesz a „szabadság-tól” (negatív szabadság) és a „szabadság-ra/szabadság-hoz” (pozitív szabadság) között. Előbbi az autoritásoktól és hagyományos kötelékektől való elszakadást jelenti; utóbbi az egyén kreatív, spontán önmegvalósítását és valódi kapcsolódását másokhoz. Ha a pozitív szabadság nem valósul meg, az elszigeteltség érzése autoriter alávetéshez, destruktivitáshoz vagy konformizmushoz vezethet.
A könyv egyik nagy egysége a szabadság történelmi alakulását tárgyalja, külön kitérve a protestáns teológia – lutheri és kálvini – vonulatára és a predesztináció szerepére mint pszichológiai válaszokra a korai kapitalizmus társadalmi változásaira.
Fromm három „menekülési mechanizmust” különböztet meg: Autoritarizmus – szado-mazochisztikus elemekkel: alávetettség a „nagyobb erőnek” és uralomvágy a gyengébbek felett; Destruktivitás – ami nem uralható, azt elpusztítani; Konformizmus – a társadalmi normák öntudatlan interiorizálása, a kritikai gondolkodás elkerülése.
Történeti háttér és módszertan A mű Fromm korábbi – a Frankfurti Intézet keretében végzett – Arbeiter- und Angestellten-Erhebung (munkások és alkalmazottak körében végzett) empirikus vizsgálataira is támaszkodik az autoritárius személyiség leírásában. Fromm későbbi munkáiban (például Pszichoanalízis és etika) továbbfejlesztette karakterelméletét.
Fogadtatás és hatás A könyv a megjelenésekor az Egyesült Államokban gyorsan ismertté vált; kiemelt érdeklődést váltott ki a nácizmus és Adolf Hitler személyiségszerkezetének elemzése.
A későbbi recepcióban is visszatérő hivatkozási pont. Joachim Gauck volt német szövetségi elnök 2009. április 21-én, a Friedrich-Naumann-Stiftung „Berlin–Brandenburgi Szabadság-beszédében” expliciten utalt Fromm könyvére a szabadságfelfogása kapcsán; a kortárs publicisztikában Paul Mason 2017-ben szintén e műre építve érvelt.
Értelmezések és kapcsolódások A francia szakirodalmi recepcióban és ismertetésekben a könyv gondolatmenetét olykor olyan jelenségek előképeként is említik, mint a „túsz-azonosulás” (a később „Stockholm-szindróma” néven ismertté vált jelenség) – noha Fromm természetesen nem ezt a terminust használja.
Fromm szerint az első világháború utáni társadalmi megrázkódtatás különösen az alsó középosztályban erősítette az autoriter karaktert; ehhez kapcsolja a lutheránus és kálvinista predestináció tanainak pszichológiai vonzerejét, valamint a hierarchia- és tekintélyelv elfogadását.
Fejezetvázlat A magyar olvasó számára is irányadó a német és angol ismertetések alapján rekonstruálható fő fejezeti logika: Bevezetés – a vállalkozás célja (a modern karakter struktúrájának dinamikus tényezői); A szabadság pszichológiai fogalma; Az individualizmus történeti kibontakozása és a „szabadság kettős arca”; Menekülés a szabadság elől: autoritarizmus, destruktivitás, konformizmus; A 20. század – demokrácia, gazdaság és a belső szabadság követelménye.
Magyar kiadások A mű magyar fordításai közül két fontos kiadás ismert:
1993, Budapest, Hermész könyvek sorozat (Akadémiai Kiadó). Fordító: Bíró Dávid Lektor: E. Bártfai László Oldalak száma: 259 Kötés: Ragasztott papírkötés ISBN: 963-05-6573-0 2002 (2. kiadás), Budapest, Társtudomány sorozat (Napvilág Kiadó). Fordító: Bíró Dávid Lektor: Erős Ferenc Oldalak száma: 205 (vagy 206 – forrásfüggő) Kötés: Puhatáblás, ragasztott papírkötés ISBN: 963-908261-9 vagy 978-963-908261-8
Fordítások és kiadások (válogatás) Német: Die Angst vor der Freiheit (feltételezett első német fordítás: 1952); Die Furcht vor der Freiheit (Frankfurt am Main, Europäische Verlagsanstalt, 1966; későbbi számos kiadás, pl. dtv) Francia: La Peur de la liberté (különböző francia kiadások és újrafordítások: 1963, 2011, 2021)
Kapcsolódó szócikk Elidegenedés
Kategória:1941 könyvei Kategória:Amerikai könyvek