Sočkovac (), település Bosznia-Hercegovinában, Petrovo községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 18, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északnyugatra, a Spreča-folyó jobb partján és az Ostravica északi lejtőin, 158-500 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Doboj 425-4-1 Sočkovac falu az Ozren egyik legvárosiasabb települése. Maga a település a síkság és a dombos-hegyvidék átmeneténél koncentrálódik, egyik része az Ostravica és a Kamenica Vis csúcsai alatt, a másik pedig a Sprečanski poljén, a vasútvonal mellett található. Sočkovec környéke gazdag különféle gyógynövényekben, változatos vadállományban, ivóvíz-, ásvány- és termálvíz-forrásokban, valamint gazdag érclelőhelyekben.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1053774Bosnyák151Horvát94Jugoszláv210Egyéb2312Összesen1121791
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó településnek 45 háztartása és 274 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 72 háztartást, 399 ortodox, 53 római katolikus és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 392 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 228. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Petrovo község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság Sočkovac Ozren egyik kevés olyan települése, amely a környezeténél valamivel fejlettebb gazdasággal rendelkezik, amelyben a sočkovaci téglagyár az első helyen áll.
Oktatás A település első iskolája 1930-ban épült. 1980-ban a gračanicai „Mitar Trifunović Učo” Általános Iskolához csatolták. Ma a kakmuži „Sveti Sava” Általános Iskola fiókiskolája.
Nevezetességei Szent Konstantin császárnak és Szent Ilona császárnénak szentelt ortodox temploma. A templom mérete 21x13 méter. A templom építése 1994-ben kezdődött. Az alapokat 1994. november 27-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom előtt egy faépület áll, amely ideiglenesen istentiszteleti helyként szolgál és 1993-ban épült.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Petrovo község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései