José Antonio Kast Rist , más néven JAK, chilei ügyvéd és politikus, Chile megválasztott elnöke, a Republikánus Párt tagja. A neves Kast család tagja, és 2002-től 2018-ig a Chilei Képviselőház tagja volt.
Santiagóban született egy német bevándorló családban, Kast 2016-ig a Független Demokrata Unió tagja volt, majd 2019-ben megalapította a konzervatív Chilei Republikánus Pártot és a Republican Ideas agytrösztöt. 2017-ben független jelöltként indult a 2017-es választásokon az elnöki posztért, és 2018-ban létrehozta a Republikánus Akció mozgalmat (). A 2017-es elnökválasztási kampány során provokatív stratégiát alkalmazott, támogatta Augusto Pinochet-t, és ellenezte az abortuszt, a melegházasságot és az illegális bevándorlást. 2021-ben ismét indult a elnöki posztért, az első fordulóban győzött, de a második fordulóban vereséget szenvedett a baloldali jelölt, Gabriel Boric ellen. 2021 óta néhány vitatott álláspontját mérsékelte, de továbbra is Chile egyik legkiemelkedőbb jobboldali populista szereplője.
2022-től 2024-ig a Political Network for Values nemzetközi szervezet elnöke volt. Kast feleségül vette María Pía Adriasolát, és a párnak kilenc gyermeke van. Gyakorló katolikus, és a Schoenstatt Apostoli Mozgalom tagja.
Élete Gyermekkor 1966. január 18-án született Santiagóban, Miguel Kast Schindlerr és Olga Rist Hagspiel tizedik, legfiatalabb gyermeke. Bajorországból származó bevándorlók voltak. Apja a német hadsereg hadnagya és a Náci Párt tagja volt. 1950 decemberében Chilébe menekült a német denácifikáció során, és Buinben telepedett le, ami a Santiagói tartományban (ma Santiagói Fővárosi Régió) található Maipo tartomány egyik kommunája.
Kast anyja és két testvére, Miguel és Barbara 1951-ben érkezett Chilébe. A család 1962-ben alapította a Cecinas Bavaria kolbászgyárat, amely a családi vagyon nagy részét megalapozta. Összesen Kast szüleinek tíz gyermeke született, közülük hárman haltak meg a szülők előtt. Kast elhunyt bátyja, Miguel közgazdász és a Chicago Boys tagja volt, valamint Augusto Pinochet alatt munkaügyi miniszter és a Chilei Központi Bank elnöke volt. Kast egyben a Politikai Evolúció Párt szenátora, Felipe Kast nagybátyja is.
Kast a Chilei Pápai Katolikus Egyetemen jogot tanult, ahol kapcsolatba került a gremialista mozgalommal. Egyetemi diákként az egyetemi hallgatói szövetség (FEUC) elnöki posztjára jelöltette magát. Diákévei alatt Kast megjelent az 1988-as chilei népszavazás választási műsorában, támogatva a „Sí” opciót, amely Pinochet hatalmának további nyolc évre történő meghosszabbítását célozta.
Kast 1990-ben ügyvédi irodát alapított. Az 1990-es években a családi ingatlanvállalat igazgatója is volt.
Politikai pályafutás 1996-tól 2000-ig Kast Buin tanácsosa volt. 2001-ben a San Bernardo 30. választókerületét képviselve a Képviselőház tagjává választották. A Független Demokrata Unió főtitkára volt, majd 2016-ban lemondott, hogy indulhasson az elnöki posztra.
A Képviselőházban töltött ideje alatt Kast támogatást kapott a San Bernardo-i egyházmegye püspökétől, Juan Ignacio González Errázuriztól, aki egy négyoldalas dokumentumban arra utasította egyházközségét, hogy támogassák az sürgősségi fogamzásgátlás és a melegházasság ellen tiltakozókat.
A püspök támogatása kulcsfontosságú volt Kast politikai karrierjének kiépítésében, és a fogamzásgátlás elleni álláspontja fontos szerepet játszott támogatottságának növelésében.
Elnökválasztási kampányok 2017-es elnökválasztási kampány
2017. augusztus 18-án Kast független jelöltként hivatalosan regisztrált a választási szolgálatnál, aláírást benyújtva. Támogatást kapott jobboldali, konzervatív, libertárius, nacionalista és nyugdíjas katonai csoportoktól. Kast az „adók csökkentése, kicsi kormány, magzati élet védelme” álláspontot hirdette, és támogatta az illegális bevándorlás elleni kormányprogramokat. A korábbi katonai diktatúra támogatása számos vitát váltott ki a kampány során, különösen az olyan javaslata, amely 80 év feletti, időskori betegségekkel küzdő fogvatartottak kegyelmezését szorgalmazta, beleértve a Pinochet-rezsim alatt emberi jogi megsértésekért elítélteket is.
A 2017-es elnökválasztáson szavazatot szerzett, ami a szavazatok 7,93%-át tette ki, így a negyedik helyen végzett, bár a közvélemény-kutatások csak 2–3%-os támogatottságot jósoltak neki. A második fordulóban Sebastián Piñerat támogatta, aki megnyerte a választásokat. Azt nyilatkozta, hogy „[a mai világban] a chileieknek szükségük van Istenre,” és az államnak támogatnia kellene a vallást az iskolákban, vallási tanárok biztosításával, ha a diákok úgy döntenek.
Politikai mozgalom létrehozása (2018–2022)
Nemzetközi kapcsolatok szempontjából Kast javasolta a Bolíviával közös határ lezárását, azzal érvelve, hogy ez hatékonyabb lenne a kábítószer-kereskedelem ellen. 2018-ban arra kérte a kormányt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal, miután az menedékjogot adott Ricardo Palma Salamanca volt gerillának.
2018 márciusában, chilei egyetemeken tett körútja során Kast előadást tervezett tartani az Arturo Prat Egyetemen Iquiqueben, de politikai nézetei ellen tiltakozó tüntetők megtámadták. Kast azt is állította, hogy a Concepcióni Egyetem és a Déli Chilei Egyetem cenzúrázta.
A 2018-as brazil választásokon támogatta Jair Bolsonarót. Áprilisban pedig elindította a Republikánus Akció jobboldali politikai mozgalmat.
2019 szeptemberében azzal vádolták, hogy nem jelentett be Panamába átutalt alapokat. Kast elismerte ezeknek a cégeknek a létezését, de tagadta, hogy azok az övéi lennének, állítva, hogy testvére, Christian Kast tulajdona, és megvédte a chileiek külföldi befektetési jogát. 2019 májusában megalapította a Republican Ideas agytrösztöt, majd 2019 júniusában a Chilei Republikánus Pártot. Ellenezte a 2019-es chilei tüntetések során tartott demonstrációkat, kijelentve, hogy azok nem társadalmi mozgalom részei, hanem terroristák által szervezett erőszakos cselekmények. Ahogy a tüntetések támogatottsága csökkent, Kast megszerezte azoknak a chileieknek a támogatását, akik ellenezték a tüntetéseken tapasztalt erőszakot. A 2020-as népszavazáson a Chilei Alkotmány megváltoztatásáról szóló szavazáson a „Nem” opció egyik fő támogatója és kampányolója volt, 21,72%-os szavazati arányt elérve; az alkotmány módosítását 78,28%-os szavazattal elfogadták.
A 2021-es alkotmányozó választásokon Kast politikai megállapodást kötött a jobbközép koalícióval, a , létrehozva a közös jelöltlistát. Ez a lista a szavazatok 20,6%-át szerezte meg, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kevesebb mint egyharmadát képviselve. Kast az egyik fő jelöltet, Teresa Marinovicot javasolta, akinek politikai nézetei összhangban voltak az övéivel, de a jobbközép egyes részei nem fogadták el. Marinovic azonban magas szavazati arányt ért el, és a D’Hondt-módszernek, illetve győzelmének köszönhetően sok más jelölt is bejutott az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe.
A 2022-es alkotmányos népszavazáson a Republikánus Párt hivatalosan a „Nem” opciót támogatta, legyőzve az „Igen” opciót. Az előző népszavazással ellentétben ez a szavazás kötelező volt, és a Covid19-pandémia korlátozásai csökkentek.
2021-es elnökválasztási kampány
2018-ban Kast bejelentette szándékát, hogy indul a 2021-es választásokon az elnöki posztra. Ezen a választáson a saját Republikánus Pártja színeiben indult, a Képviselőház és a Szenátus jelöltjeivel együtt, ellentétben a 2017-es független elnökjelöltséggel. Kast politikai megállapodást kötött a Keresztény Társadalmi Front létrehozására, hogy jelöltlistát nyújtson be a Republikánus Párt és a Keresztény Konzervatív Párt számára. Kast vitatott kampányjavaslatokat tett: támogatta a Pinochet-rezsim „idős” hivatalnokainak kegyelmezését, amely általában minden bebörtönzött hivatalnokra vonatkozott, javasolta továbbá az abortusz betiltását, a Női és Esélyegyenlőségi Minisztérium integrálását, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való kilépést és további börtönök építését.
A kampány során Kast a „Tegyük Chilét naggyá” szlogent használta, amelyet Donald Trump Make America Great Again (MAGA) szlogenjéhez hasonlítottak. Néhány támogatója az eseményein MAGA-ruházatot viselt. Kast nem vett részt a elnökjelölti előválasztásain, amelyet Sebastián Sichel nyert meg. Sichel a választások korai közvélemény-kutatásaiban a vezető jobboldali jelöltnek számított. Az első televíziós vita után azonban Kast túlszárnyalta Sichelt, és a jobboldal fő jelöltjévé vált. Az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerezte, körülbelül 28%-ot, és továbbjutott a Gabriel Boric elleni második fordulóra.
Az első forduló sikere után Kast szolidaritást talált más jobboldali személyiségekkel, és aláírta a Madridi Chartát – egy dokumentumot, amelyet a spanyol szélsőjobboldali VOX párt készített, és amely elítéli az Ibero-Amerika baloldali csoportjait; más nemzetközi aláírók közé tartozik a perui Rafael López Aliaga, az argentin Javier Milei és a brazil elnök, Jair Bolsonaro fia, Eduardo Bolsonaro. 2021. november 30-án Kast nemzetközi kapcsolatokat kezdett kiépíteni a kampány során, Washingtonban találkozott az Republikánus Párt szenátorával, Marco Rubióval, az Amerikai Államok Szervezete chilei nagykövetével és legalább húsz, Chilében befektető amerikai üzleti vezetővel (köztük a PepsiCo-tól María Paulina Uribe-val).
December 18-án a Népek Pártjának korábbi elnökjelöltje, Franco Parisi bejelentette, hogy támogatja Kastot. Ez a párt belső konzultációjának eredménye volt, amelynek során a tagok 61,41%-a Kastot támogatta, szemben a Gabriel Boricot támogató 6,58%-kal.
A 2021. december 19-én tartott második fordulóban Kast a szavazatok 44,13%-át szerezte meg, de vereséget szenvedett Gabriel Borictól, aki 55,87%-kal Chile új elnöke lett. 2021. december 19-én Kast elismerte vereségét, és „konstruktív együttműködést” ígért. Kast 1999 óta az első olyan jelölt lett, aki az első fordulóban vezetett az elnökválasztáson, de a második fordulóban veszített.
A Political Network for Values elnöke (2022–2024)
2022 márciusa és 2024 decembere között Kast a Political Network for Values nemzetközi konzervatív hálózat elnöke volt.
2023-as Alkotmányozó Nemzetgyűlés
A választások előtt a párt ellenezte a Alkotmányozó Nemzetgyűlés létrehozását, miután az előző népszavazáson a „Nem” opció győzött. A párt azonban úgy vélte, hogy a folyamatot nem lehet megállítani, és fontosnak tartotta a részvételt, anélkül, hogy belépő szavazást tartottak volna.
2023-ban megalakult az Alkotmányozó Nemzetgyűlés az új alkotmány megfogalmazására. A tanács 51 tagból állt, és a chileiek az év májusában 34 jobboldali (23 a Republikánus Pártból és 11 a Chile Vamosból) és 16 baloldali tagot választottak. Novemberben a párt vezetése úgy döntött, hogy támogatja az „Igen” opciót a decemberi népszavazáson, de a „Nem” opció győzött. A vereség után Kast elismerte a kampány kudarcát.
2025-ös elnökválasztási kampány 2024 novemberében a Republikánus Párt megerősítette, hogy Kast lesz a jelöltje a 2025-ös chilei elnökválasztás első fordulójára, elutasítva a részvételt a Chile Vamos vagy más ellenzéki jelöltekkel tartott előválasztásokon. Kast végül megnyerte a választást, annak ellenére, hogy az első fordulóban a kommunista Jeannette Jara kapta a legtöbb szavazatot.
Hivatkozások
Külső linkek
Személyes weboldal (spanyol nyelven) CIDOB életrajz (spanyol nyelven)
Kategória:Chilei politikusok Kategória:1966-ban született személyek Kategória:Élő személyek