bélyegkép|Ausztria-Magyarország 1914-ben és az utódállamok A Népi Kiáltvány I. Károly, Ausztria császára által 1918. október 16-án kiadott kiáltvány nem hivatalos elnevezése volt, amelyet a Reichsratban képviselt királyságok és országok (1915 óta osztrák országoknak nevezve) államfői minőségében adott ki, hogy elkerülje A Monarchia teljes szétesését az első világháború következtében egy szövetségi állam létrehozásával. A „Hűséges osztrák népeimhez ” címmel írt kiáltványt hivatalosan a Huszárek-minisztérium fogalmazta meg, és 1918. október 17-én jelent meg a hivatalos Wiener Zeitung különszámában. Nem érte el a kívánt hatást.
Max Hussarek von Heinlein miniszterelnököt napokkal korábban lemondásra szólították fel, mivel a tervezett Nemzetek Minisztériuma, amelynek célja Ciszlajtánia rendezett átszervezése lett volna egy olyan kabinet segítségével, amelyben Ó-Ausztria összes nemzetisége képviseltette volna magát, illúzió maradt. A csehek követelték az egyesülést a magyar Felvidékkel (a mai Szlovákiával). Mivel azonban a kiáltvány Ciszlajtániára korlátozódott, és Szlovákia – Csehországgal ellentétben – a birodalom magyar felének része volt, egy ilyen terv aligha valósult volna meg, mivel a csehek szigorúan elutasították a Cseh Korona földjeinek „feldarabolását”. Ezenkívül a birodalom mindkét feléből származó délszlávok államuniót követeltek.
Hussarek szándékos kétértelműsége azzal kapcsolatban, hogy Csehországot etnikai hovatartozás alapján fel kell-e osztani, táplálta a csehek védekező küzdelmeit az „országuk feldarabolása” ellen mivel a mai Szlovákia területére is aspiráltak.
Az 1918. október 15-i Koronatanácsban Károly a reformot az amerikai elnök békefeltételei szerinti béke szükségességével indokolta. A birodalom föderalista átalakítását szorgalmazta, amely az egyes nemzeti települési területek állami függetlenségén alapul. A magyar kormány azonban megakadályozta, hogy a kiáltvány a birodalom rá eső felére vonatkozzon. Ahogy Bécs legismertebb külföldi újságja, a Neue Freie Presse 1918. október 18-án írta, Max Hussarek miniszterelnököt az érintett nemzetek képviselői 1918. október 17-én arról tájékoztatták, hogy a nemzetek nem kérik tőle ezt az ajándékot, hanem inkább joguknak tekintik, amit adni akar. (...) A miniszterelnök utolsó beszéde alig érthető módon elengedte a kormányt, és a kormánynak most nincs kézzelfogható befolyása a fejleményekre. A kiáltvány szerint Ausztriát szabad népek szövetségeként kellett megszervezni. A Neue Freie Presse megjegyezte, hogy egy olyan szövetségi államot, amely többnyire egymást ki nem állhatják (...), nem lesz könnyű létrehozni.
Mivel a kiáltvány felszólította Ciszlajtánia népeit nemzeti tanácsok megalakítására, a korábban hazaáruló szeparatizmusnak tekintett erőfeszítéseket most az uralkodó engedélyezte. A Népi Kiáltványt oklevélként, a feloszlatás egy formájaként értelmezték, amely szerint a Habsburg Monarchia népei most már a saját útjukat járhatják. Az ellenséges Antant hatalmak a maguk részéről mindent megtettek a további szétesés elősegítése érdekében. Ezt a monarchia népeinek politikai képviselői arra használták fel, hogy néhány napon belül nyíltan a függetlenségért küzdjenek. Mindössze két nappal később Masaryk kikiáltotta az úgynevezett "csehszlovák nemzet" függetlenségét.
1918. október 27-én lemondott a sikertelen Huszárek-minisztérium (a Likvidációs Minisztérium ahogy a média már kinevezése előtt is hívta), amelyet a császár ugyanazon a napon nevezett ki, már nem befolyásolta az állam felbomlását. Október végére Ausztria-Magyarország, mint két állam valódi uniója, és a birodalom osztrák fele már a múlté volt. 1918. október 29-én a horvát szábor megszakította alkotmányos kapcsolatait Ausztria-Magyarországgal, a legfelsőbb végrehajtó hatalmat a Nemzeti Tanácsra ruházta át, és kikiáltotta a rövid életű Szlovén, Horvát és Szerb Államot. A Nemzeti Tanács átvette a horvát csapatok főparancsnokságát, és kivonta őket a frontról.
Galícia 1918. október 30-án elszakadt a monarchiától, és a lengyel politikusok a korábbi koronaföldet az új lengyel állam részévé nyilvánították.
Jegyzetek
Fordítás
Felhasznált irodalom
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia az első világháborúban Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal