Visori () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 40, közúton 53 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re nyugatra, Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 270-350 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1440Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb20Összesen1460
Története Visori a török korban a mainál sokkal jelentősebb település volt, melynek első írásos említése 1528-ban történt. A Zvorniki szandzsák 1528-as összeírásában Visori náhije (járás) székhelyeként tűnik fel 12 településsel.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 10 háztartása és 57 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Tuzlai járáshoz és Dekanj községhez tartozó településen 14 háztartást és 72 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb része a Föderációhoz és Čelić községhez, míg egy kicsi rész a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései