A Celebration című dal az amerikai énekesnő, Madonna első kimásolt kislemeze harmadik, Celebration című válogatásalbumáról, mely 2009. július 30-án jelent meg. A dalt Madonna, Paul Oakenfold, Ian Green és Ciaran Gribbin írta. A produceri munkálatokat pedig Madonna és Oakenfold közösen végezték. A dal zeneileg egy EDM (Dance-pop) stílusú dal, amely az énekesnő 1980-as évek és 1990-es évek-beli munkásságát idézi fel, míg a dalszövege egy bulira invitálja a hallgatókat. A dalhoz Oakenfold, Benny Benassi, Johnny Vicious és Akon készített hivatalos remixeket.
Megjelenésekor a "Celebration" vegyes kritikákat kapott a zenekritikusoktól: egyesek dicsérték a klubhangulatú energiáját és Madonna korábbi slágereivel való hasonlóságát, míg mások felejthetőnek, általánosnak és szövegileg gyengének bélyegezték. A dalt jelölték a legjobb táncfelvétel kategóriában az 52. Grammy-díj-átadón. Kereskedelmi szempontból szerény eredményeket ért el az Egyesült Államokban, és a Billboard Hot 100-as listáján a 71. helyet érte el, mellyel Madonna 55. dala lett a listán. A szám nagyobb sikert aratott nemzetközi szinten, olyan országokban vezette a slágerlistákat, mint Olaszország, Finnország és Skócia, valamint az Egyesült Királyság ahol a top háromba került.
A dalhoz tartozó videóklipet Jonas Åkerlund rendezte, amelyben Madonna táncol, provokatívan pózol, és lánya, Lourdes Leon, valamint akkori barátja, a modell Jesus Luz oldalán jelenik meg. Egy alternatív videó is megjelent, amelyben rajongói felvételeket is felhasználnak. Madonna a dalt felvette MDNA (2012) és Celebration (2023–2024) koncertturnéinak dallistájára is.
Előzmények és a dal összetétele bélyegkép|200px|balra|Paul Oakenfold (a képen 2009-ben) társszerzője és társproducere volt a dalnak.
2009 márciusában Madonna publicistája, Liz Rosenberg megerősítette, hogy az énekesnő még ez év szeptemberében kiad egy új válogatásalbumot a legnagyobb slágereiből, amelyek zenei pályafutásának első-második-és harmadik évtizedét ölelik fel. Két hónappal később a Contactmusic weboldal arról számolt be, hogy Paul Oakenfold angol producer és lemezlovas három új dalon fog együttműködni vele a projekthez. Egy májusban megjelent, az Attitude magazinnak adott interjúban Oakenfold három címet árult el – „Broken”, „I’m Sorry” és „Celebrate” –, amelyeket „líraian klasszikus Madonnaként” jellemzett, merész, modern hangzással. A "Celebrate”-et, amelyet később „Celebration”-re kereszteltek át, Madonna, Oakenfold, Ian Green és Ciaran Gribbin írta, a producerek pedig Madonna és Oakenfold voltak.
Az együttműködés Madonna Sticky & Sweet Tour turnéján (2008–2009) kezdődött. Megkérdezte Oakenfoldot, min dolgozik, és olyan anyagokat kért tőle, amelyekhez dalszövegeket írhatna. Abban az időben Oakenfold, Green és Gribbin már dolgoztak az Oakenfold készülő albumának számain. Tizenöt demót küldtek el Madonnának. Gribbin szerint "Madonna ezek közül kettőt választott ki, amin én dolgoztam, a 'Celebration'-t és a 'Broken'-t”. A trió már kidolgozta az akkordmenetet, és gitárokkal, billentyűs hangszerekkel és dobokkal hangszerelte a háttérzenét, míg Madonna a dalszövegeket és a dallamot szolgáltatta. A kiadványhoz hivatalos remixeket rendeltek Oakenfoldtól, Benny Benassitól, Johnny Vicioustól és Akontól.
Kompozíció és a dal szerkezete
Zeneileg a "Celebration” egy elektronikus tánczenei (EDM) elemeket tartalmazó dance-pop stílusú dal, amely House és négy táncos ütemet is tartalmaz. Daryl Easlea szerző „vidám euro-pop house számként” írta le, amely egyértelműen Ibiza és azon túli táncparkettjeit célozza meg. Más kritikusok azonban úgy vélték, hogy Madonna 2000-es évek közepén megjelent kislemezeihez, mint például a Hung Up (2005), képest a dal "kissé kevésbé európai" stílusú, mellyel az énekesnő korábbi, John "Jellybean" Benitezzel közös munkásságát, valamint olyan dalokat idéz fel, mint az Into the Groove (1985), a Vogue (1990), a Deeper and Deeper (1992) és a Ray of Light (1998). Chris Williams (Billboard) és Nick Levine (Digital Spy) hasonlóságokat találtak a 4 Minutes (2008) "sürgetősségére", valamint Calvin Harris "I'm Not Alone" (2009) című dalára.
Ez egy "szégyentelen bulidal”, melyben Madonna arra hívja a hallgatókat, hogy csatlakozzanak "az élet táncához”. Madonna a következő sorokat énekli:"Come join the party / 'cause everybody wants to party with you" (Gyere, csatlakozz a bulihoz / mert mindenki veled akar bulizni). Az MTV munkatársa, James Montgomery a refrént úgy írta le, mint "egy teherautónyi Nintendo Entertainment Systems játtékkonzolt, mely robbanására emlékeztet – csak szexisebben”. A dal más sorait, mint például a "If it makes you feel good then I say do it / I don’t know what you’re waiting for" (Ha jól érzed magad tőle, akkor azt mondom, csináld / Nem tudom, mire vársz), a Slant Magazine munkatársa, Paul Schrodt szerint az énekesnő "rikító digitális effektusoknak” nevezett dallamokat énekel. Madonna a dalszövegben viccesen megjegyzi, hogy "ruha nélkül nem ismeri fel a táncpartnerét" (I guess I just don't recognize you with your clothes on).
2009. július 29-én a "Celebration" című dal kiszivárgott az internetre számos fájlmegosztó oldalon keresztül. A következő napokban hivatalosan is elérhetővé vált streaming és digitális letöltés céljából a digitális platformokon, valamint augusztus 3-ától a rádióállomásokon is játszani kezdték. Augusztus 19-én jelent meg a remixekből álló digitális EP, míg szeptemberben és októberben a fizikai formátumok is megjelentek. A kislemez népszerűsítése érdekében Madonna hivatalos weboldala egy "My own Celebration cover" (Saját Celebration feldolgozás) versenyt szervezett, amelyben a rajongókat arra kérték, hogy készítsék el saját változatukat. Tíz nyertes kapta meg a promóciós CD egy-egy példányát díjként. Az Akon remix digitálisan november 17-én jelent meg, és 2010. január 26-án küldték el a rádióknak. A Benny Benassi remix később felkerült Madonna harmadik remixalbumára, a Finally Enough Love: 50 Number Ones (2022) címűre.
Kritikák és elismerések
A "Celebration” vegyes kritikákat kapott a zenekritikusoktól. Todd Martens, a Los Angeles Times munkatársa Madonna 1980-as évek végi slágereinek "hatékony újraindításának” nevezte, bár úgy érezte, hogy "kissé kötelezőnek” is hangzik. Chris A. Sosa, a Yahoo Voices munkatársa "jó mókaként” jellemezte a dalt, amely kedvező ellentétben áll a Hard Candy (2008) "jeges ál-hip-hopjával”, de elismerte, hogy "nem hoz semmi újat az egyenletbe”. Joey Guerra, a Houston Chronicle munkatársa osztotta ezt a nézetet, megjegyezve, hogy a szám "nem tör új utat, hanem Madonnát ott találja meg, ahol a legkényelmesebben érzi magát – a táncparketten”. Az Oklahoman újságírója, George Lang a "Celebration”-t Madonna korai dance-pop stílusának enyhe frissítéseként írta le, amely nem éri el a The Immaculate Collection (1990) színvonalát, de "általánosságban véve megérdemli az ünneplést”. A BBC-től Fraser McAlpine "tisztességes tánczenének” tartotta a dalt, míg Stephen M. Deusner a Pitchforktól könnyed, de hatásos popzenének nevezte, ahol "nem Madonna éneklése a fontos, hanem az a tény, hogy Madonna énekel”. Mayer Nissim a Pink News-tól úgy vélekedett, hogy "minden eldobhatósága ellenére a Celebration-nek egyszerűen nem lehet ellenállni”. Samuel R. Murrian (Parade) a Benny Benassi-remixet dicsérte, mint a legjobb verziót.
Más kritikusok kritikusabbak voltak. Michael Slezak, az Entertainment Weekly munkatársa elismerte a dal klubvonzó jellegét, de úgy érezte, Madonna "sokadszorra is újraértelmezi a „Party! Get on the floor!” témát, a legcsekélyebb nyelvi érzék nélkül. Chris Williams, a Billboard munkatársa eredetiségtelennek és új trendek beindítására nem számítva találta ki a kislemezt, míg Sarah Crompton, a The Daily Telegraph munkatársa felejthetőnek nevezte. Nick Levine "viszonylag kalandmentesnek” jellemezte, míg Jude Rogers, a The Guardian munkatársa szerint "Madonna régi önmagának árnyékát mutatja, de több fényre van szüksége”. Szintén a The Guardian munkatársa, Louis Pattison negatívabban nyilatkozott a dalról, és "eurodance-szörnyetegnek” bélyegezte meg a kislemezt, illetve Oakenfold produkcióját "komornak” minősítette. Paul Schrodt, a Slant Magazine munkatársa általánosan "kínos kudarcnak” nevezte, és azzal érvelt, hogy Madonna távolságtartónak hangzik, "mint egy rozéhoz túl sok vizet fogyasztó Real Housewife, akit valójában érdekelné bármelyik mód is”.
Néhány kritikus kedvezőtlenül hasonlította a "Celebration” és a Revolver című dalokat – egy másik, a válogatásalbumra felvett szám – dalait a The Immaculate Collection eredeti kiegészítéseihez, mint a Justify My Love-hoz és a Rescue Me-hez. Douglas Wolk a Pitchforktól azzal érvelt, hogy bár ezek a dalok "megmutatták Madonna útját a következő évtizedre", a "Celebration” és a "Revolver” "csak eldobható daloknak hangzanak”. Eric Henderson a Slant Magazine-tól "nulla tapadású” táncdaloknak nevezte őket, amelyek méltatlanok arra, hogy "megcsókolják a "Justify My Love" és a "Rescue Me" lábait”.
A megosztott vélemények ellenére a "Celebration” című dal szakmai elismerést kapott. Jelölték a legjobb tánczenei felvétel kategóriában az 52. Grammy-díjátadón, de alulmaradt Lady Gaga 2008-as Poker Face című dalával szemben. A 32. International Dance Music Awards díjátadón a legjobb pop tánczenei szám kategóriában is jelölték, ahol a díjat David Guetta és Kelly Rowland 2009-es „When Love Takes Over” című dala kapta. A visszatekintő ranglistán a TheBacklot weboldal a 65. helyre sorolta Madonna legjobb dalai között, az USA Today a 61., a Parade az 59., a Pink News pedig a 24. helyre sorolta. A Popjustice munkatársai a "Celebration”-t a 2009-es év legjobb kislemezei közé sorolták, a Shape magazin pedig a "Top 10 Madonna songs for the gym” listáján szerepeltette.
Kereskedelmi sikerek bélyegkép|200px|jobra|David Guetta (a képen 2011-ben) "Sexy Chick" című dala megakadályozta, hogy a "Celebration" az European Hot 100 Singles lista élére kerüljön.
Az Egyesült Államokban a "Celebration" a 71. helyen debütált és tetőzött a Billboard Hot 100-as listáján 2009. augusztus 22-én, ezzel Madonna 55. slágerlistás helyezése lett. A Hot Dance Club Songs és a Hot Dance Airplay listákon a 29., illetve a 7. helyen került fel, megdöntve az utóbbin elért legtöbb sláger rekordját. A 2009. szeptember 26-i héten a 40. első helyezést elért dala volt a Hot Dance Club Songs listán, többet elért, mint bármely más előadó. 2009 végére a "Celebration" a 17. helyen végzett a Hot Dance Club Play év végi listáján. A kislemez a 33. helyet érte el az Adult Pop Airplay listán is, ezzel Madonna történetének legtöbb slágerét szerezte meg. Ezenkívül elérte a 35. helyet a Hot Latin Songs listán, ezzel egyike lett annak a négy Madonna-dalnak, amelyek ott szerepeltek a You’ll See (1995), az American Life (2003) és a Medellin (2019) mellett. 2010 áprilisában a Billboard 192 000 digitális eladott példányszámról számolt be, így a "Celebration" az egyik legkelendőbb kislemez lett 2005 óta. Kanadában a "Celebration" az 56. helyen debütált a Canadian Hot 100-on, mielőtt a következő héten az 5. helyre került.