Joscha Bach (Weimar, NDK, 1973. december 21. –) német kognitív tudós, mesterségesintelligencia-kutató és filozófus.
Bach a kognitív architektúrákkal, a mesterséges intelligenciával, a mentális reprezentációval, az érzelmekkel, a társadalmi modellezéssel, a multiágens rendszerekkel és az elmefilozófiával foglalkozik. Munkássága hidat képez a kognitív tudomány és a mesterséges intelligencia között: azt vizsgálja, hogyan modellezhető számítógépen az emberi intelligencia és tudat.
Tanulmányok Bach Weimarban született, és már korán érdeklődést mutatott a filozófia, a mesterséges intelligencia és a kognitív tudomány iránt. 2000-ben a berlini Humboldt Egyetemen szerzett informatikai mesterdiplomát, majd 2006-ban az Osnabrücki Egyetemen kognitív tudományból doktorált. Kutatásai az érzelmek és a mesterséges tudat modellezésére összpontosítanak. Doktori disszertációját a Micropsi – az emberi gondolkodás és döntéshozatali folyamatok modellezésére és szimulálására szolgáló kognitív architektúra – fejlesztéséről írta.
Pályafutás Doktori fokozata megszerzése után Bach a mesterséges intelligencia kutatására összpontosított, különösen a kognitív architektúrákra és az elmeelméletre. Számos pozíciót töltött be az akadémiai és ipari kutatásban, elméletileg és gyakorlatilag is hozzájárulva a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. Kutatja a mesterséges intelligencia rendszerek és a gépi tanulási módszerek korlátait, valamint azt a kérdést, hogy a jövőben az MI hogyan érheti el az emberéhez hasonló, általános intelligenciát.
A Science folyóirat 2019-es cikkében arról számol be, hogy Jeffrey Epstein első ítéletét követően Bach pénzügyi támogatást kapott tőle. A cikk többek között egy tudományos publikációt idéz, amelyben köszönetet mondanak a finanszírozásért. Ezzel összhangban 2020 januárjában jelent meg a Goodwin Procter jelentése, amelyet az MIT megbízásából végzett vizsgálat után tettek közzé.Report concerning Jeffrey Epstein's Interactions with the Massachusetts Institute of Technology. January 10, 2020. Roberto M. Braceras, Jennifer L. Chunias, Kevin P. Martin. (Archiviert) Ez a jelentés kimutatta, hogy Bach részben Epstein adományainak köszönhetően kapott állást a Media Lab-ban.
Kutatási eredmények Joscha Bachs elsősorban a kognitív architektúrákat kutatja – olyan számítógépes modelleket, amelyek az emberi észlelést próbálják utánozni.
Főbb munkái:
MicroPsi Olyan kognitív architektúra, amely az érzékelés, az érzelmek és a célirányos viselkedés alapján modellezi az ágensek gondolkodását és cselekvését. Bach a MicroPsit az emberszerű gondolkodási és döntéshozatali folyamatok szimulálására tervezte, olyan mesterségesintelligencia-rendszert hozva létre, amely képes eligazodni komplex, valós környezetben.
A tudat elmélete Bach gyakran hozzászól a tudat természetéről és a szubjektív tapasztalatok számítógépes modellezéséről szóló vitákhoz. Azt állítja, hogy a tudat olyan információfeldolgozó rendszer eredménye, amely képes önmagáról és a külvilágról belső modelleket létrehozni. Hangsúlyozza a mentális modellek, az érzelmi keretek és a metakogníció fontosságát a tudatos mesterséges intelligencia felépítésében.
A mesterséges intelligencia kognitív korlátai Bach kritikusan szemléli a gépi tanulás jelenlegi irányát, különösen a mélytanulás korlátait. Úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem igazán érti a kapcsolatokat; inkább „rendkívül hatékony mintázatfelismerő gépként” működik, semmint valódi kognitív ágensként. Az absztrakt gondolkodást, az összetett döntéshozatalt és a belső önreflexiót lehetővé tevő mesterségesintelligencia-rendszerek felé való elmozdulást szorgalmazza.
A tudat és a szabad akarat Műszaki kutatásai mellett Bach intenzíven foglalkozik a tudat és a szabad akarat filozófiai kérdéseivel. Azt állítja, hogy a tudat az információfeldolgozás természetes tulajdonságaként keletkezik olyan rendkívül összetett rendszerekben, amelyek önmagukról és a külvilágról belső modelleket állítanak fel. Vitatja azt, hogy a szabad akarat valóban létezik-e, és csupán az agy prediktív modelljei melléktermékének tekinti.
Filozófiai nézetek Bach érdeklődése és közéleti hozzájárulása messze túlmutat a mesterséges intelligencián és a kognitív tudományon, mélyreható filozófiai kérdéseket érint a tudatról, a szabad akaratról, a valóság természetéről és az emberiség jövőjéről az intelligens gépek korában. Gondolatait erősen befolyásolják a fenomenológia és az ismeretelmélet filozófiai tudományágai is. Gyakran vesz részt nyilvános vitákban az én természetéről, azzal érvelve, hogy amit „énnek” tekintünk, az illúzió – olyan mentális modell, amelyet az agy gyakorlati célokra alkotott.
Olyan jövő képét festi le, amelyben a mesterséges intelligencia metakognícióval rendelkezik – azzal a képességgel, hogy tudatában legyen saját működésének és gondolkodási folyamatainak, és reflektáljon rájuk. Míg a gépek elérhetnek egy bizonyos fokú szubjektív tudatosságot, az emberhez hasonló tudatosság valószínűleg nem fejlődik ki a mesterséges intelligenciában, amíg ezek a rendszerek nem tudják saját tapasztalataikat – az emberekhez hasonlóan – folyamatos és következetes narratívába integrálni.
Azt állítja, hogy a mai MI-rendszerek – bár erőteljesek – messze vannak az általános intelligenciától. Bach gyakran beszél a MI korlátairól, hangsúlyozva, hogy a mai MI nem igazán érti a környezetét. Kritikusan viszonyul a mélytanulási modelleknek tulajdonított képességekhez, ehelyett egy kiegyensúlyozottabb megközelítés mellett érvel, amely az MI-kutatásba integrálja a kognitív modelleket, az érzelemmodellezést és az etikai megfontolásokat.
Bizonyos mértékig hisz Isten létezésében, aki szerinte „a kollektív cselekvés globális optimumának gondolata”.
Nyilvános szereplések Akadémiai munkája mellett Bach aktív tudományos ismeretterjesztő: rendszeresen megosztja a kognitív tudományról, a mesterséges intelligenciáról és a filozófiáról alkotott meglátásait a hallgatóival. Számos előadást tartott konferenciákon – többek között a TEDx-en – az intelligencia természetéről, a mesterséges intelligencia jövőjéről vagy a tudatos gépek létrehozásának lehetőségéről.
Fontosabb művei A szintetikus megismerés alapelvei Ebben a alapvető művében Bach leírja a szintetikus kogníció alapelveit, és azt tárgyalja, hogyan lehetne az emberi gondolkodási folyamatokat másoló kognitív architektúrát tervezni.
Micropsi kognitív architektúra Bach részletesen ismerteti a Micropsi rendszert; ezen a területen végzett munkája jelentősen befolyásolta az ágensalapú modellezés és a mesterséges intelligencia döntési keretrendszerének kutatását.
Jegyzetek
Fordítás
Weblinkek bach.ai A tudatosság varázslója – Portré a Psychology Today-n (2018) Előadás a 2024-es Petersberg-beszélgetéseken
Kategória:1973-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Weimariak Kategória:Német filozófusok Kategória:Férfi Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal