Korenita () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 21, közúton 30 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északnyugatra, a Semberija területén, a Majevica-hegység lejtőin, 116-200 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-4-2 A falu a Majevica-hegység északi lejtőin terül el, amelyek fokozatosan ereszkednek le a Posavina és Semberija alacsonyabb hegyei felé. A falu északi részei magukban foglalják a Lukavac (Gnjica) és a Gnjica folyók völgyeit, ahol a mezőgazdasági területek dominálnak. A falu területének jelentős részét erdők borítják - főként tölgy és bükk. Északon és keleten Bijeljina község Piperci és Bukovica Gornja falvaival, délen Zabrđével és Tutnjevaccal (Ugljevik község), nyugaton pedig Bobetin Brdóval (Lopare község) határos. A Szerb Köztársaság Statisztikai Intézetének településjegyzéke Korenita település következő részeit sorolja fel: Vidovići, Kandići, Korenita, Krstići, Novakovići, Pajkanovići, Petrovići, Popovići, Stankovići, Torlakovići és Čolići.. A település központja Kandići falucskában alakult ki, ahol az általános iskola, az ortodox templom, a futballpálya és egyéb közérdekű létesítmények találhatók. A falu legmagasabb pontja a Granik nevű hely közelében található Tutnjevac határán, a Tutnjevachoz tartozó Đokići falucskába vezető út kereszteződésénél, ahol a tengerszint feletti magasság 204 méterВојногеографски институт: топографска карта, размјер 1:50000; Лист "Тузла 4-2", садржај према стању из 1975, Друго издање, штампано 1976. године.
Korenita domborzatát kisebb vízfolyások szelik át, amelyek mind a Száva folyó vízgyűjtőjéhez tartoznak. A Gnjica folyó a falu nyugati határának egy részén folyik Tutnjevac felé, amely a Bijela és a Kriva folyók egyesülésével jött létre Tutnjevac térségében. A Gnjica dél-észak irányban folyik, a falu északi részén pedig délnyugat-északkeleti irányba változtatja irányát, egy széles völgysíkságon haladva keresztül. Ezen a szakaszon özönvízszerű vízfolyás, amely gyakran túlcsordul, áradásokat okozva és megnehezítve a közúti közlekedést. Délről ömlik Gnjicába a Ristića-patak, amely dél-észak irányban folyik át a falu középső részén. Hasonló irányultságú a Bukovčica-patak, amely a falu keleti határát képezi, és amelybe a Crvena Bukovica-patak ömlik. Ez a patak a Dubrava- erdő tutnjevaci részén ered, és a falu délkeleti részén ömlik át Korenita területére. A Granički-patak, amely szintén ehhez az elágazó felszíni vízfolyás-rendszerhez tartozik, szintén a Crvena Bukovicába ömlik. A falut helyi utak kötik össze a szomszédos falvakkal, kivéve Bobetin Brdót, amellyel nincs közvetlen közúti kapcsolat.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb814627Bosnyák00Horvát02Jugoszláv190Egyéb70Összesen840629 Története Korenitát a Zvorniki szandzsák 1533-as összeírásban említik először, Koranita név alatt szerepel a Koraji náhijében.
A 18. és 19. század fordulóján a viharos történelmi események miatt ezek a területek nagyrészt lakatlanok maradtak, majd új lakosok vándoroltak be, főként Hercegovinából. A legenda szerint a Hercegovinából érkező első telepesek a Kandićok voltak, akik Kandić Maliban telepedtek le. A legenda szerint nagy vándorló közösség voltak, akiknek a bég felajánlotta, hogy Tutnjevacon maradjanak. Garantálta nekik, hogy a törökök nem fogják őket zavarni, de ők nem akartak hinni a bégnek, és Korenita erdeiben telepedtek le. A 18. századi pestisjárvány idején a Kandićok a régi víz közelében, később pedig a mai iskola környékén telepedtek le. A falut a következő alkalommal a koraji mullah Gornja Tuzla-i hatóságának 1876. augusztus 13-i jelentésében említik. Az oszmánok a koraji mullah Şakir-aga információi szerint azt állítják, hogy a lázadók („ eškije ”) még nem jelentek meg Korajban vagy a szomszédos falvakban, de a szerb hadsereg elérte Korenitát, Zabrđét és Bogutovo Selót, és az ottani lakossággal töltötte fel az egységeit. Az említett esemény az 1876-os Bijeljinai felkelés eseményeire utal.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bjeljinai járáshoz és Bukovica községhez tartozó településnek 64 háztartása és 356 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 85. o. A falu általános iskolája 1890-ben nyílt meg, mely a régió egyik legrégebbi iskolája. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Zabrđe községhez tartozó településen 107 háztartást és 631 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt ebben a faluban volt az az iskola, ahol a nemzeti hős, Veljko Lukić Kurjak parancsnoksága alatt álló tizenhetedik Majević-dandár főhadiszállása működött, valamint egy partizánkórház is volt itt (1941 novemberétől 1942 februárjáig), amelyet egy patkovačai orvostanhallgató, Nikola Spasojević vezetett, akiről a háború után elnevezték a bijeljinai egészségügyi központot. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. A faluban épült közintézmények között található egy közösségi ház, egy helyi iskola, egy templom, vízvezetékrendszer, családorvosi rendelő és futballpálya.
Gazdaság A helyi gazdaságban nagyon fontos szerepet játszik az állattenyésztés. A Boszniai Szerb Köztársaság Mezőgazdasági Szakmai Szolgáltatások Nyújtásáért Felelős Ügynökségének 2016-os adatai szerint Korenitában 75 regisztrált gazdaság volt, amelyek 112 szarvasmarhát, 64 juhot, 989 sertést és 92 baromfit tenyésztettek. Korenita Ugljevik községben az első helyen állt a sertések számát tekintve, és a negyedik helyen a regisztrált gazdaságok számát tekintve. Az ipari termelés tekintetében egy vállalat aktív a faluban, a kohászat (lemezgyártás) területén, a Bast-metal d.o.o. Korenita. 2025-ben egy magánbefektető engedélyt kapott a Korenita területén négy darab fotovoltaikus erőmű építésére – egyenként 149,50 kW teljesítménnyel. Ugljevik Önkormányzatának 2024-2030 közötti időszakra vonatkozó gazdaságfejlesztési stratégiája Korenitát egy új ipari zóna fejlesztésének potenciális helyszíneként határozta meg (a Belgrád–Banja Luka autópálya építésének összefüggésében).
Korenita falu gazdasága nagymértékben támaszkodik a munkaerő-migrációra – a lakosság jelentős része nyugat-európai országokban dolgozik. Ezenkívül a helyiek egy része az Ugljeviki Bánya és Hőerőműben dolgozik, amely Ugljevik község és a régió kulcsfontosságú gazdasági egysége.
Kultúra 2011-ben egy népi tájházat építettek néprajzi kiállítással és társasági összejövetelekre alkalmas térrel, amely a helyi rajongók által kidolgozott tágabb néprajzi múzeumi koncepció része.
Oktatás A „Vuk Karadžić” regionális általános iskola a 2000-es években épült.
Sport A Graničar Futballklubot 1966-ban alapították. A klub ezen a néven játszott az alsóbb ligákban 2015- ig, amikor megszűnt. 2024- ben a klubot újjáalapították, de az FK Graničar adósságai miatt már FK Korenita néven.
Nevezetességei A faluban található templom a tiszteletreméltó Paraskeva vértanúnak - Szent Petka Trnovának van szentelve. A templom méretei 17x10 méter. Építése 2003 -ban kezdődött, Dragan Jevtić zvorniki építész tervei szerint. A templom alapjait Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2004 -ben, magát a templomot pedig 2008. augusztus 3-án szentelte fel ugyanaz a püspök. A cseresznyefából készült ikonosztáz a korenitai Staniša Tomić alkotása. Az ikonosztázon található ikonokat a čačaki Goran Pešić festette, aki egyben a templom fő ikonfestője is.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései