bélyegkép|260px|Baltimore & Ohio EMC EA & EB Az EMC EA/EB személyszállítási célra készült dízel-villamos mozdony amelyet 1937. május 16. és 1938 között épített az illinoisi Electro-Motive Corporation (ma: Electro-Motive Diesel) a Baltimore and Ohio Railroad számára. Ezek voltak az első modellek a hasonló kialakítású személyszállító dízelek hosszú sorában, amelyeket EMD E-egységekként (E-Unit) ismernek.
Konstrukció Minden mozdonyegység 1800 lóerős (1300 kW) teljesítményt fejlesztett ki két darab 900 lóerős (670 kW) Winton 201a dízelmotorbólhttps://vintagedieseldesign.com/2021/01/02/the-winton-201-at-the-century-of-progress/, amelyek egy elektromos erőátviteli rendszeren keresztül hajtották a kerekeket – a motorok által hajtott generátor biztosította az áramot a vontatómotorok számára. A mozdonyok A1A-A1A tengelyelrendezésűek voltak – két háromtengelyes forgóváz, amelyeknek csak a külső két tengelyét hajtották.
Hat darab két egységből álló, 3600 lóerős (2700 kW) mozdony készült, amelyek mindegyike egy vezetőfülkével felszerelt EA A-egységből és egy kábel nélküli rásegítő EB B-egységből állt . 51-től 56-ig voltak számozva; az A egységek az eredeti pályaszámot, a B-egységek pedig az azt egy utána írt 'X'-szel viselték.
Használatuk A hat mozdony a B&O néhány fontos szerelvényét vontatta; a Royal Blue-t , a Capitol Limited-et, a National Limited-et és másokat. Ezek a vonatok áramvonalas megjelenésűek voltak, de nagyrészt felújított, nehézsúlyú személykocsikból épültek, amelyeket sima oldalakkal, sima tetővonalakkal, légkondicionálóval, új belső terekkel és modern felszereléssel. bélyegkép|260px|B&O EA egy postabélyegen A B&O 52-est 1940-ben adták el a Chicago & Alton Railroadnak. Ez a mozdony 1947-ben a Gulf, Mobile & Ohio Railroad kötelékébe került.
Az EA/EB az Atchison, Topeka and Santa Fe railway által használt E1-gyel, valamint a Union Pacific Railroad, a Chicago and North Western Railway és a Southern Pacific Railroad vonalaihoz használt E2- vel együtt – fontos lépést jelentett a személyszállító dízelmozdonyok fejlődésében. Bár az EA, az E1 és az E2 egy-egy adott vasútvonalhoz készült, mechanikailag nagyrészt azonosak voltak, és egy lépéssel távolabb kerültek az egyedi gyártású, integrált áramvonalas mozdonyoktól a tömeggyártású személyszállító mozdonyok felé – ezt a lépést az EMD későbbi modelljei, az E3 és az E6 tette meg.
A dízelmozdonyok meglehetősen sikeresnek bizonyultak, különösen azután, hogy az FT demonstrator sorozat 1939-ben sínekre került. Az EA-k évekig használatban maradtak a B&O-n, mielőtt kivonták a forgalomból, és ma is fennmaradt az egyik, az 51. számú, a baltimore-i Baltimore & Ohio Vasúti Múzeumban. Azóta restaurálták eredeti megjelenésére.
Főbb adatok Forrás: Motorépítő: WintonMotorok: Két 201-A 12 hengeresFordulatszám (Maximum / Minimum)800 / 275Fő generátor: GM - D4 (kettő)Lóerő: 1800Áttétel: 52:15Sebesség: 116 mérföld/óraForgóvázak: 6 kerekűTengelyelrendezés: A1A-A1ASúly: 300 000 font (290 000 font a B-egység esetében)Vontatómotorok: Négy GM - D7Vonóerő (induláskor) 56 500 font 25%-os fordulatszámonVonóerő (folyamatos): 31 000 font 11 mérföld/órás sebességnélTöbb egység befogadására alkalmas: IgenDinamikus fékezés: Igen (B egységben nincs)Kazán: Vapor-ClarksonKapacitás: 1200 font/óra.Segédgenerátor: Delco -Légfék: WestinghouseModell: HSCKompresszor: Gardner-DenverModell: WBOGyártott mennyiség: 6 A-egység és 6 B-egységGyártás ideje: 1937. május – 1938. júniusKülső méretekEA és EBTeljes hossz69'-01"Kerékátmérő36"Forgóváz tengelytávja4,5 m bélyegkép|260px|EMC EA és Tom Thumb gőzmozdony az 1930-as években bélyegkép|260px|Az EMD EA méretarányos modellje
Jegyzetek
Kategória:EMD mozdonyok Kategória:Amerikai dízelmozdonyok Kategória:Amerikai villamos mozdonyok