Piperci () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija-síkság területén, Bijeljinától légvonalban 21, közúton 30 km-re nyugatra, a Gnjica bal partján, 103-118 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb376195Bosnyák00Horvát00Jugoszláv30Egyéb71Összesen386196
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Bukovica községhez tartozó településnek 35 háztartása és 173 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó településen 51 háztartást, 294 ortodox, 4 római katolikus és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Sport FK Piperci labdarúgóklub
Nevezetességei Szent Petka (Paraskeva anya) tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 17x8 méter, építése 1988-ban kezdődött Svetozar Vujošević, a montenegrói Bar városából származó építész tervei szerint. Az alapokat Vaszilje zvornik-tuzlai püspök szentelte fel 1989. május 14-én, és ugyanez a püspök szentelte fel a templomot az építkezés befejezése után, 1997. július 19-én. A mai piperci templom már a település negyedik temploma. A piperciben említett első templom egy fatemplom volt, amelyet Đorđe Svitlić pap épített, aki egyben az egyházközség elsőként említett papja is volt. A második templomot 1923-ban építették és 1927-ben szentelték fel. Ez a második templom összeomlott. A pontos ok nem ismert. A harmadik templom építése 1946-ban kezdődött, és 1957-ben szentelték fel.
A ma is álló templom építése 1988-ban kezdődött a régi templom mellett, amely már meglehetősen romos állapotban volt. A régi templomot 1996-ban teljesen elbontották. Az ikonosztázt áthelyezték belőle az új templomba. Az ikonosztáz tölgyfából készült, és nem tudni, ki készítette. Az eredeti ikonok a 19. századból származnak, Dušan Aleksić, a híres festő, Nikola Aleksić fia alkotásai. Kicsit később azonban, és pontosan nem tudni mikor, a brčkói Uroš Elaković templomfestő fel akarta újítani őket, átfestette őket, és ezzel tönkretette a képeket. Vojislav Luković akadémikus festő és restaurátor 1997-ben az ikonok vizsgálatakor jutott erre a következtetésre. Az ikonosztáz új ikonjainak festését a čačaki Goran Pešić végezte. Ugyanez az ikonfestő festette ki a templomot 2008-ban. A plébánia legrégebbi anyakönyve 1881-ből származik, mely a Zvornik-Tuzlai Egyházmegye levéltárába került. A plébánia 1900-tól kezdődő anyakönyveit a plébániahivatalban őrzik.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései