A Dzsingiszidák egy mongol uralkodócsalád volt. Közülük kerültek ki a mongol nagykánok, majd a széteső Mongol Birodalom kisebb részterületeinek uralkodói az 1200-as évektől az 1800-as évekig.
Története A Dzsingiszidák Dzsingisz mongol nagykán (megh. 1227), és első felesége, Börte leszármazottai voltak. A dinasztia, amely Dzsingisz kán saját Borzsigin törzséből fejlődött ki, uralta a Mongol Birodalmat és annak utódállamait. A „csinggiszida elv” — miszerint csak Dzsingisz kán és Börte leszármazottai lehetnek legitim uralkodók a mongol vagy a poszt-mongol világban — évszázadokon keresztül fontos fogalom maradt, egészen a Kazah Kánság bukásáig, az utolsó Dzsingiszida uralkodók által irányított államokig, 1847-ben.
A Borzsigin leszármazási vonal, Kaidu, egy korai mongol vezető leszármazottai, kezdetben a mongol vidéken élő számos klán egyike volt. Dzsingisz kán körülbelül 1162-ben született, egy Borzsigin harcos, Jeszügei fiaként, aki a Qiyat alklán tagja volt; a következő évtizedekben leigázta vagy megölte minden potenciális riválisát, Borzsigin legyen vagy sem. Amikor Dzsingisz 1206-ban megalapította a Mongol Birodalmat, az egyetlen megmaradt Borzsigin leszármazott Jeszügei leszármazottai voltak.Ez alól kivétel lehetett egy másik ág, ahonnan később Timur Lenk származott. Vö.: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Genealogical_Relationship_between_Timur_and_Genghis_Khan.png Ők alkották az altan uruqot („Arany Család”) — az egyetlen embereket, akik az birodalomban uralkodhatnak. Közülük Dzsingisz és első, elsődleges felesége, Börte leszármazottai élveztek legnagyobb rangidőséget; a Dzsingiszida elv szerint ez a konkrét leszármazási vonal volt az egyetlen legitim uralkodó. A mongol vallási ideológia szerint a Dzsingiszidák végül az egész világ uralkodóivá válnak.
A mongol hódítások miatt a Dzsingiszidák Eurázsia nagy részének uralkodóivá váltak, még akkor is, amikor a Mongol Birodalom utódállamokra szakadt: az Arany Horda, a Csagatai-kánság, az Ilkánátus és a Jüan-dinasztia.
Kiváló dinasztiák A mongol birodalom hamar szétesett, és a különböző részekben uralkodó ágak idővel önálló dinasztiákká váltak. Ilyen volt például a Kínát uraló Jüan-dinasztia, majd a mongolok Kínából való 1368-as kiűzése utáni Északi Jüan-dinasztia.
Más főágak: Perzsia: Ilhánok. Belső-Ázsia: Csagatáj Kánság. Délnyugat-Oroszország: Arany Horda.
Idővel ezek is tovább bomlottak kisebb családokra, így például külön dinasztiája volt az Arany Hordából kiváló Krími Tatár Kánságnak.
Genetika
Egy molekuláris genealógiát alkalmazó tanulmány szerint az északnyugat-kínai Lu-klán Y-kromoszóma haplotípusai, akik Dzsingisz kán hatodik fiának, Toghannak a leszármazottai szeretnének lenni, főként a C2b1a1b1-F1756 haplocsoporthoz tartoznak. Ez a haplocsoport széles körben elterjedt az altáji nyelvű népek között, és szoros kapcsolatban áll a kazah Tore-klánnal, akik Dzsingisz kán első fiától, Dzsocsitól származnak. A haplotípus-csoport legutóbbi közös őse, amely magában foglalja a Lu és a Tore klánokat, kb. 1000 évvel ezelőtt élt. A Huo és Tuo klán tagjai, akik a szóbeli hagyomány szerint a Lu-klán férfi rokonai voltak, nem osztják a Lu-klán közös Y-kromoszóma vonalait. Ezért a C2b1a1b1-F1756 haplocsoport lehet a Dzsingisz kán valódi Y-kromoszóma vonalának másik jelöltje.
Egy nemzetközi genetikusokból álló csoport szerint, akik az Y-kromoszóma adatokat vizsgálták, 2003-ban a korábbi Mongol Birodalom területén élő férfiak majdnem 8%-ának (a világ népességének 0,5%-a) szinte azonos Y-kromoszómája volt. Ennek megfelelően 2003-ban körülbelül 16 millió Dzsingisz kán leszármazottja élt.
Családfák Dzsingisz kán közvetlen leszármazottjai
A később nagykánok és kínai császárok (Kubiláj kán) ága
A perzsai ilhánok ága
A belső-ázsiai Csagatáj kánok ága Csagatáj kánok családfája
Az Arany Horda ága
Arany Horda kánok családfája kiszakadó kisebb családok: Hivai kánok családfája Krími kánok családfája Szibir kánok családfája Üzbég és buharai kánok családfája
Jegyzetek
Fordítás
Források Atwood, Christopher P. (2004). Encyclopedia of Mongolia and the Mongol Empire. New York: Facts on File. . Dunnell, Ruth W. (2023). "The Rise of Chinggis Khan and the United Empire". In Biran, Michal; Kim, Hodong (eds.). The Cambridge History of the Mongol Empire. Cambridge: Cambridge University Press. pp. 19–106. . Hope, Michael; May, Timothy (2022). "Introduction". In May, Timothy; Hope, Michael (eds.). The Mongol World. Abingdon: Routledge. pp. 1–15. . May, Timothy (2017). "The Altan Urugh and the Chinggisid Principle". In May, Timothy (ed.). The Mongol Empire: A Historical Encyclopedia. Vol. II. Santa Barbara: ABC-CLIO. p. 15. . Togan, Isenbike (2022). "The Early Mongol State". In May, Timothy; Hope, Michael (eds.). The Mongol World. Abingdon: Routledge. pp. 68–86. .
Kategória:Ázsiai uralkodóházak Kategória:Mongol kánok Kategória:Közép-Ázsia történelme