Crnjelovo Donje () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljinától légvonalban 12, közúton 17 km-re északnyugatra, a Száva közelében, 81-83 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 427-1-4 Településrészei: Arsenić, Đukić, Kojić Mahala, Grabik és Vrulja.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb28182071Bosnyák00Horvát21Jugoszláv131Egyéb1305Összesen29632078
Története A néphagyomány szerint ez a hely valaha lakatlan volt, „csak a dombokon éltek emberek, akik ide menekültek menedéket keresni”. Crnjelovo települést az 1548. évi török defterben említik először, mint a Koraji náhije területén fekvő, 1533 után alapított települést. A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a betelepülés később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül.) Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.
A crnjelovói templom krónikáinak adatai szerint az akkori pap, Petar Mihajlović 1874/75-ben Abdul-Aziz oszmán szultán rendeletét felhasználva templomot építtetett Crnjelovóban. A templom építését azonban akadályozta az 1876-os „bijeljinai felkelés”, amelyben Petar Mihajlović pap és hívei aktívan részt vettek. A felkelés alatt Crnjelovo lakói Szerbiába és Szerémségbe menekültek, ahonnan csak az 1878-as berlini kongresszus után tértek vissza. Említésre kerül, hogy miután visszatértek otthonaikba, 1884-ben fából készült templomot építettek.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Čađavica községhez tartozó településnek 188 háztartása és 1017 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó településen 320 háztartást, 2079 ortodox, 21 római katolikus és 17 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Sport OFK Sloga Crnjelovo labdarúgóklub
Nevezetességei A Boldogságos Szűz Mária születésének tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom építése 1997-ben kezdődött. A templom alapjait 1998. február 8-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. Az építkezés befejezése után a templomot 2007. szeptember 16-án szentelték fel. A tölgyfa ikonosztázt Pero Janjičić készítette Donje Crnjelovból, az ikonosztázon lévő ikonokat pedig a bijeljinai Jelena Popović festette. A templom festését a čačaki Goran Pešić kezdte el.
Jegyzetek
Források }
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései