Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint a két állam képviselői Washingtonban 2025. november 7-én személyesen folytattak tárgyalásokat, amelynek fő témája Magyarország jövőbeli energiaellátása volt. Donald Trump elnök újraválasztása óta ez volt az első kétoldalú találkozó közöttük.
Előzmények Donald Trump és Orbán Viktor korábban már többször találkoztak, a washingtoni tárgyalást megelőzően utoljára októberben az Egyiptomban megrendezett közel-keleti békecsúcson. A Fehér Házban ez volt a nyolcadik alkalom, hogy magyar kormányfő találkozott az Egyesült Államok elnökével, továbbá ezek közül ez volt a negyedik Orbán részéről.
Az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja okán a nyugati országok, köztük az Európai Unió és az Egyesült Államok is különböző szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az EU az orosz olajra importtilalmat vezetett be, de Magyarország és Szlovákia továbbra is nagy mennyiségben vásárolta azt. Magyarország földgázt is vásárolt Oroszországtól. Az EU tagállamai fokozatosan kivezették az orosz energia importját, azonban Magyarország még növelte is az orosz kőolaj arányát energiamixében. Tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin nem mutatott hajlandóságot a háború befejezésére, így az előzetesen tervek szerint a Budapestre tervezett békekonferencia megtartására sem került sor, ezért az Egyesült Államok október 22-én az orosz Rosznyefty és Lukoil olajtársaságokkal szemben szankciókat vezetett be. A cél ezzel az volt, hogy az orosz olajbevételek lecsökkenjenek, ami által magát az orosz gazdaságot is sújtsák, ezzel pedig az orosz vezetést a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék, mivel a háború finanszírozására szolgáló pénzcsap elzárul. Az amerikaiak másodlagos szankciókat is kilátásba helyeztek azon országokkal szemben, amelyek Oroszországból importálnak energiát. Ezen utóbbi kör részeként Magyarország is érintett. Trump azt szerette volna elérni, hogy Európa mondjon le az orosz energiáról, a korábban Indiára kivetett 50%-os vámok is az orosz olajvásárlásának megakadályozására szolgáltak.
2025 szeptemberében a New York-i ENSZ-közgyűlés találkozóján Trump amerikai elnök úgy vélte, hogy befolyásolni tudja Orbánt az orosz olajvásárlás leállításával kapcsolatban, akkor a magyar miniszterelnök vonatkozásában azt nyilatkozta, hogy: „Ő a barátom, még nem beszéltem vele, de úgy érzem, ha megteszem, lehet, hogy leáll, és azt gondolom, meg fogom tenni” Orbán Viktor telefonon beszélt Trump elnökkel, amely során egyeztettek a háború állásáról, a béke lehetőségéről, a vámokról és az energiaellátásról is.
Donald Trump október végén az Air Force One fedélzetén egy újságíró azon kérdésére miszerint „kért-e mentességet az orosz olajra vonatkozó szankciók alól a magyar miniszterelnök” azt válaszolta, hogy: „Kért mentességet, de nem adtuk meg. Kért mentességet, ő a barátom, kért mentességet.” A találkozónak fontos célja volt, hogy Orbán Viktornak sikerüljön meggyőznie amerikai elnököt arról, hogy Magyarország kapjon mentességet az orosz olajra vonatkozó új amerikai szankciók alól. A magyar kormány sorozatban azt hangsúlyozta, hogy ellenkező esetben a gazdaságot hatalmas károk érnék, az orosz olajról történő leválás pedig jelenleg nem megoldható.
Szijjártó Péter miniszter október 20-án Luxemburgban az Európai Unió energiaügyi tanácsülésén kifejtette, hogy ha az Európai Unió ellehetetleníti az orosz energiahordozók importját, az Magyarország ellátásbiztonságát megöli. Szerinte az energiaellátás Magyarország számára nem politikai, hanem fizikai és földrajzi kérdés. "És ennek semmi köze a politikához. Ennek semmi köze Oroszországhoz. Ennek semmi köze az ukrajnai háborúhoz.” – fogalmazott.
Holoda Attila energetikai szakértő azonban úgy nyilatkozott, hogy az orosz olajról le lehetne válni, csak nincs meg rá a szándék, a MOL egyszerűen nem akar az Adria-vezetéken át vásárolni. Ennek előzménye volt, hogy 2025 szeptember végén a horvát és magyar kormány között szóváltás történt, mivel a magyar kormány szerint az Adria-vezeték nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy ellássa Magyarország és Szlovákia kőolaj szükségletét, míg horvát fél szerint garantálni tudnák a szükséges mennyiség szállítását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hazugnak nevezte a horvát kormányfőt. A horvát álláspont viszont az volt, hogy az orosz kőolajból a magyaroknak haszna van, mivel olcsóbban jutnak nyersolajhoz, majd azt feldolgozva hatalmas nyereségre tesznek szert.
A kiutazás Orbán Viktor kormányfő és kísérete egy Airbus A321XLR típusú Wizz Air különgépén utazott, amely egyszeri charterengedéllyel rendelkezett. November 6-án reggel Budapestről indultak, Reykjavíkban tankolás végett megálltak, majd folytatták a repülést. A delegáció egyes források szerint 180 főt tett ki.. A kormányfő „Amerika, érkezünk!” megjegyzéssel egy csoportképet is posztolt ’Mindenki a fedélzeten’ címmel. A repülőgép fedélzetén több miniszter, államtitkár, újságíró, valamint kormánypárti influenszerek és vállalatvezetők is voltak.
Orbán Viktort – többek között – elkísérte:
Miniszterek: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Államtitkárok: Azbej Tristan (Külgazdasági és Külügyminisztérium), Steiner Attila (energetikáért felelős államtitkár) Politikai tanácsadók, egyéb: Orbán Balázs (miniszterelnök politikai igazgatója), Biró Marcell (nemzetbiztonsági főtanácsadó), Máté János (miniszterelnök sajtófőnöke), Kaminsky Fanni (kommunikációs tanácsadó) Egyéb szervezetek részéről: Szánthó Miklós (Alapjogokért Központ), Hortay Olivér (Századvég), Szalai Zoltán (Mathias Corvinus Collegium), Kiss Rajmund (MMC), Schmidt Mária, Dukász Magor (Digitális Polgári Körök), Gladden J. Pappin (Magyar Külügyi Intézet), Gulyás Balázs (HUN-REN), Németh Gergely (Magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézet), Fűrész Tünde (Kopp Mária Intézet), Liliana Smiech (NKE) Sajtó munkatársak, influenszerek: Bohár Dániel (megafonos influenszer), Deák Dániel, Lentulai Krisztián, Kacsóh Dániel, Kohán Mátyás, Velkovics Vilmos (Hír TV), Gáll Csongor (Index), Csuhaj Ildikó (közmédia), Zavaros Eszter (TV2 Tények), Bittó Ákos, Kulifai Máté (Hetek) Cégvezetők: Hernádi Zsolt (MOL), Orbán Gábor (Richter), Jászai Gellért (4iG), Póser Zoltán (N7 Holding), Mátrai Károly (MVM), Jákli Gergely (Paks II. Atomerőmű),
Orbán Balázs elmondta, hogy azokat az újságírókat hívták, akik az elmúlt 3,5 évben képesek voltak a béke hangján beszélni.
Washingtoni tartózkodás bélyegkép|A képen (b-j) Pete Hegseth, Marco Rubio, Vance, Orbán és Trump bélyegkép|Orbán Viktor a Roosevelt teremben aláírja a vendégkönyvet A delegáció 2025. november 6-én érkezett meg, és november 8-án már visszaindult Washingtonból.
A megérkezés napjának estéjén Orbán Viktor a washingtoni magyar nagykövetségen fogadta Jair Bolsonaro volt brazil elnök fiát. A miniszterelnök a Kossuth rádiónak interjút is adott. Majd a Fiola Mare olasz étteremben volt a vacsorájuk.
A találkozó napja 2025. november 7-én a Fehér Házban került sor a hivatalos találkozóra. A találkozón a magyar delegáció részéről Orbán Viktor miniszterelnök mellett jelen volt Szijjártó Péter, Orbán Balázs, Lázár János, illetve Máté János és Bíró Marcell is. Az amerikai részről Donald Trump mellett jelen volt J. D. Vance alelnök, Pete Hegseth hadügyminiszter és Scott Bessent pénzügyminiszter, valamint Marco Rubio külügyminiszter. A találkozó végén egy külön Orbán–Vace-találkozóra is sor került.
A résztvevők munkaebéden vettek részt. Az ülésrend alapján Orbánt, Trump és J. D. Vance között foglalt helyett, így egy oldalon ültek.
Trump többször megdicsérte Orbánt, szerint remekül irányítja az országot, kiemelve a már sokszor hivatkozott migrációs helyzet kezelését. Ukrajnával kapcsolatban Orbán kifejtette Trumpnak, hogy Ukrajna nem győzhet ebben a háborúban, de Trump Orbánhoz fordulva annyit mondott erre, hogy „Történhetnek csodák”. A CNN szerint Orbán felmondta az oroszok érveit, de eközben Trump béke irányába tett erőfeszítéseit méltatta.
Orbán Viktor Trumpnak egy egyedi készítésű, fehér alapon kék és arany díszítésű porcelántálat ajándékozott, amelyen a Trump család címere látható.
Az osztrák Standard lap arról számolt be, hogy a Raiffeisen bank által eladni kívánt orosz leányvállalatával kapcsolatban Tiborcz István is érdeklődést mutatott, a Fehér Házban pedig zárt ajtók mögött Orbán Viktor kikérte az amerikai elnök véleményét az eladásról, aki erre állítólag azt felelte, hogy utána fog nézni. A tervezett eladáshoz az oroszok mellett az amerikaiak jóváhagyása is szükséges. Állítólag Tiborczot Putyinhoz közel álló orosz oligarchák támogatják. A hírforrás magyar oldalról nem került megerősítésre.
A találkozó sikerét és a megállapodásokat a magyar nagykövetségen, a Kossuth teremben rendezett gálavacsorán ünnepelte meg a magyar delegáció, amelyen az ott tartózkodó Orbán Ráhel is részt vett.
Orbán Viktor kormányfőnek, valamint a delegáció egyes tagjainak és Schmidt Máriának a Fehér Ház melletti Blair House-ban volt a szállásuk, amely az Egyesült Államok hivatalos állami vendégháza. A küldöttség többi tagja különböző szállodákban töltötte az éjszakát, így Nagy Márton és kísérete a Four Seasonsben, a többi miniszter a Sofitelben, míg a Jászai Gellért a Hay-Adams hotelban, a cégvezetők a Waldorf Astoriában.
A 2026 augusztusában közzétett adatok szerint az utazás összesen 262,5 millió forintba került, a delegáció létszáma 114 fő volt. A a Blair House-ban 14-en kaptak szállást, a többiek hét különböző szállodában kerültek elhelyezésre.
A megállapodások főbb pontjai
Magyarország az oroszországi olaj- és gázimportra kivetett szankciók alól korlátlan időre, teljes szankciómentességet kapott, ami a Török Áramlat (Déli Áramlat) és a Barátság kőolajvezetékre (Drúzsba) vonatkozik. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG). Az amerikai külügy közleménye alapján nem lehet tudni, hogy a vétel mennyi idő alatt megy majd végbe. Egy másik fő terület az atomenergia területét érintette. Magyarország az amerikai Westinghouse vállalattól 114 millió dollár értékben nukleáris fűtőanyagot vásárol a Paks I. atomerőmű számára. Ez diverzifikációt jelent, mivel orosz és francia fűtőanyagot is vásárol Magyarország. Szándéknyilatkozatot írtak alá a nukleáris energia területén való együttműködésről. Ez alapján a kis moduláris reaktorok (small modular reactor, SMR) és a kiégett fűtőelemek tárolásának fejlesztésében együtt fog a két ország működni. Ennek értéke 100-200 millió dollár. Magyarországon akár tíz kis reaktort építenének, aminek az értéke elérheti a 20 milliárd dollárt. Az elhasznált fűtőelemek tárolására amerikai technolófiát fog igénybe venni Magyarország. A beruházásoknak köszönhetően Magyarország egy közép-európai SMR-piac központjává válhat a jövőben. Az építés alatt álló Paks II. projekt amerikai szankció alóli mentességet kapott. Magyarország 700 millió dollár értékben vásárol amerikai védelmi eszközöket. Megállapodás a polgári és kereskedelmi űrkutatási együttműködésről. A Fulbright partnerség bővítése Magyarország az amerikai vízummentességi programban helyet kap. Az American Airlines Philadelphia–Budapest között 2026 májusától szezonális közvetlen járatot működtet.
Reakciók, kritikák