A Dzsanidák vagy Asztrahánidák egy üzbég dinasztia volt Közép-Ázsiában. A Sajbánidákat követték, és 1599-től 1785-ig uralkodtak a Buharai Kánságban.
Történelem 1598-ban meghalt II. Abdulláh kán, a Sajbánida-dinasztia tagja, aki 1583 óta uralta a Buharai Kánságot. Halála után a trón egyetlen fiára, Abd al-Muminra szállt, de őt hamarosan lázadók meggyilkolták. Mivel Abd al-Mumin fia még csak kétéves volt, II. Abdulláh kán unokatestvérét, II. Pír Muhammadot választották új kánná. Ezt a döntést azonban több más uralkodó is vitatta, köztük: Tauke kán, a kazahok vezetője, Kászim szultán, és Baki Muhammad, akinek anyja Abdulláh kán húga, apja pedig egy asztraháni herceg, Dzsaní Muhammad bég volt. A hatalmi harcban Baki Muhammad győzött, és II. Pír Muhammad elesett a csatában. Halálával véget ért a Sajbánida-dinasztia, és Baki Muhammad lett az új uralkodó – az első kán a Dzsanida (vagy Asztrahánida) dinasztiából.
A „Dzsanid” név Baki Muhammad apjától, Dzsaní Muhammad bégtől származik. Ő Jár Muhammad herceg fia volt, aki a Tuqaj–Timuridák közé tartozott – ők uralkodtak az Asztraháni Kánságban, amíg 1555-ben az oroszok el nem űzték őket.
A Dzsanid uralkodók idején virágzott Szamarkand és Buhara művészete. A Sher-Dor medreszét (1619–1636) Jalangtosh Bahodir, Szamarkand kormányzója építtette. A Tilya Kori medresze (1646–1660) szintén az ő megrendelésére készült, a Szamarkandi Regiszán téren.
A Dzsanid-dinasztia 1599-től 1785-ig uralkodott a Buharai Kánságban. 1740-ben Perzsia meghódította Bukharát, de Abu al-Fayz kán formálisan a trónon maradt. A valódi hatalom azonban az atalik (nevelő és kormányzó), Muhammad Rahim kezében volt, aki 1747-ben meg is ölette a kánt. Ezután a buharai kánok báburalkodók lettek, akik atalikjaik befolyása alatt álltak. A helyzet Shah Murad atalik idején változott meg, aki megfosztotta trónjától Abu’l-Gázi kánt, majd önmagát Buhara emírjének nyilvánította, és megalapította a saját Mangita-dinasztiáját.
Uralkodólista
+<center>Uralkodó<center>Uralkodott<center>MegjegyzésBaki Mohammed (*1579)kán: 1598, †1605 áprilisa<small>Din Mohammed fia.Vali Mohammedkán: 1605, †1611. október 8.<small>Baki Mohammed testvére.Imám Kuli (*1582)kán: 1611–1642, †1644<small>Baki Mohammed testvére.Nádir Mohammed (*1594)kán: 1642–1645, †1651<small>Baki Mohammed testvére.Abdul-aziz (*1614)kán: 1645–1681, †1683<small>Nádir Mohammed fia.Szubkhán Kuli (*1625)kán: 1680, †1702. szeptember 5.<small>Nádir Mohammed fia.II. Ubajdalláh (*1675)kán: 1702, †1711. április 14.<small>Szubhán Kuli fia.Abdul-feiz (*1687)kán: 1711, †1747. július 10.<small>Szubhán Kuli fia.Abdul Muminkán: 1747, †1751<small>Abdul-feiz fia.
Családfa
részletesebb családfa:
Fordítás
Források Thomas Welsford: Four Types of Loyalty in Early Modern Central Asia: The Tuqay-Timurid Takeover of Greater M War Al-Nahr, 1598-1605 László Karoly (14 November 2014). A Turkic Medical Treatise from Islamic Central Asia: A Critical Edition of a Seventeenth-Century Chagatay Work by Subḥān Qulï Khan. BRILL. pp. 5–. . Orvostörténeti Közlemények: Communicationes de historia artis medicinae. Könyvtár. 2006. p. 52. Nil Sarı; International Society of the History of Medicine (2005). Otuz Sekizinci Uluslararası Tıp Tarihi Kongresi Bildiri Kitabı, 1–6 Eylül 2002. Türk Tarih Kurumu. p. 845. . Wilde, Andreas (2016). What is Beyond the River?: Power, Authority, and Social Order in Transoxania 18th–19th Centuries. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. .
Kapcsolódó szócikkek Buharai kánok listája
Kategória:Ázsiai uralkodóházak Kategória:Közép-Ázsia történelme