bélyegkép|Pieroni Sala terrenája a Palais Waldsteinben Giovanni Pieroni (Firenze, 1586. március 5. – Prága, 1654 ) itáliai építész, matematikus és csillagász, aki elsősorban Albrecht von Wallensteinnek és a Habsburg Monarchiának dolgozott. Az egyes polgári épületek építése mellett munkássága különösen az erődítmények építésére összpontosított. Asztrológusként és horoszkópok szerzőjeként is híressé vált.
Élete bélyegkép|Ljubljana 1639-es vázlata Pieroni nyomán bélyegkép|Sichelberg 1639-ben, Giovanni Pieroni rajza alapján Feirenzében született, Alessandro Pieroni, a Medici-udvar építésze fiaként. Giovanni Bernardo Buontalenti tanítványa volt, és hosszú barátságot ápolt Galileo Galileivel. 1608-ban jogi doktorátust szerzett a pisai egyetemen.
1622 őszétől Prágában élt, ahol hamarosan találkozott Albrecht von Wallensteinnel, akinek megbízásából megtervezte a Waldstein-palota kertjét és Sala Terrenáját, valamint valószínűleg a birtok lovardáját is. A palota asztrológiai és csillagászati ábrázolásokkal való díszítését szintén Pieroninak és munkatársai szűk körének tulajdonítják. Wallenstein rezidenciájában, Jičínben Pieroni kibővítette a Szent Jakab-templomot, és Andrea Spezzával együtt a meglévő várat is.
1627-ben Prágában találkozott Johannes Keplerrel, és részt vett csillagászati megfigyeléseiben. Kepler hamarosan Wallenstein szolgálatába is lépett. Pieroni közvetítőként működött Kepler és Galilei között, akinek Kepler számos művét elküldte, és igyekezett Galilei műveit kiadni. Kapcsolatot tartott a Medici-udvarral is, rendszeresen tájékoztatta őket a prágai politikai, kulturális és katonai eseményekről. Még abban az évben megépítette a színpaddíszletet és a gépezetet a Calisto átváltozása című pásztorijáték előadásához a császár prágai látogatása során.
1628 és 1632 között Pieroni volt felelős Wallenstein következő projektjéért, avWeißwasserben található várának erődített bővítéséért. Rambaldo Collalto megbízásából 1629-ben átalakította a morvaországi Pirnitz várát és kriptatemplomát. Készített egy tervet is a vár ideális palotává (palazzo in fortezza) való átalakítására, de ezt nem valósították meg. 1631-ben csak a vár régebbi részein található dísztermeket bővítették és díszítették.
1635-ben megkapta Dubenec cseh hűbéri birtokát (amelyet Wallenstein halála után elkoboztak), kezdetben intézőként, majd 1650-től állandó birtokosként. Az 1630-as években visszatért Bécsbe. 1639-től a Udvari Haditanács megbízásából dokumentálta a horvátországi és a katonai határ menti erődítmények állapotát. Munkája alapján megírta a Trattato delle fortificazioni moderne című elméleti értekezést az erődítmények építéséről.
Pieroni mérnökként a harmincéves háború befejezése után Prága város erődítményeinek helyreállításáért és kezdeti bővítéséért volt felelős, amit Innocentio Conti és Jan van der Croon városparancsnokok rendeltek meg. Carlo Lurago és Santino Bossi építőmesterek dolgoztak a keze alá. Ez idő alatt Pieroni megtervezte Náchod várának védelmi rendszerét is tulajdonosa, Ottavio Piccolomini számára, Croon katonatiszttel együtt.
Pieroni 1654-ben bekövetkezett halála után Filippo Talducci mérnök vette át a prágai erőd építésének irányítását.
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Guido Carrai: Giovanni Pieroni: uno scenografo fiorentino per l’incoronazione praghese del 1627. In: Umberto Artioli; Cristina Grazioli (szerk.): I Gonzaga e l’Impero: itinerari dello spettacolo: con una selezione di materiali dell’Archivio informatico Herla (1560–1630). Le lettere, Firenze, 2005, Digitalizált
Kategória:1654-ben elhunyt személyek Kategória:1586-ban született személyek Kategória:Firenzeiek Kategória:Barokk építészek Kategória:Olasz matematikusok Kategória:Olasz építészek