bélyegkép|Ioannisz Vilarasz levelezése, albán nyelven, az eredeti ábécével. Vilarasz, Vokopolje, Berat aláírásával, 1801. A vellara írás vagy vellara ábécé az egyik eredeti albán ábécé, amely először a 19. század elején bukkant fel. Nevét a görög orvos, író és zeneszerző, Ioannisz Vilarasz (albánul Jan Vellarai) kapta, aki egy olyan kézirat szerzője, amelyben ez az ábécé először és eddig egyetlen alkalommal szerepel.Robert Elsie. (1995). "The Elbasan Gospel Manuscript ("Anonimi i Elbasanit"), 1761, and the Struggle for an Original Albanian Alphabet" (pdf). Südost-Forschungen. 54. Regensburg, Németország: Südost-Institut.
Ioannisz Vilarasz Vilarasz 1789-ben Padovában tanult orvostudományt, majd Velencében élt. 1801-ben Ali Pasha Tepelena (1741–1822) fiának, Velinek az orvosa lett.Bruce Merry (2004). Encyclopedia of Modern Greek Literature. Greenwood Publishing Group. 457–458 oldal. Vilaraszra ma elsősorban modern görög költőként emlékeznek, aki nem beszélte anyanyelveként az albánt, de François Pouqueville szerint folyékonyan beszélte a nyelvet, és művelt ember volt. Vilarasz egy ideig Albánia déli részén élt.Dhimiter Shuteriqi (1976), Shkrimet Shqipe ne Vitet 1332-1850, Tirana: Academy of Sciences of PR of Albania. 151–152 oldal.
A kézirat A kéziratot 1819-ben François Pouqueville (1770–1839), Ali pasa uralkodása alatt Janina francia konzulja adományozta a párizsi Bibliothèque Nationale-nak. Pouqueville tisztában volt a mű értékével, és így írt róla: „van egy kéziratom, egy vulgáris görög és albán nyelvtani kézikönyv, amely hasznos lehet a filológusok számára" (eredeti, francia nyelven „Je possède un manuscrit, une grammaire grecque vulgaire et schype qui pourrait être utile aux philologues”), de úgy döntött, hogy nem publikálja utazási beszámolóiban. Az albán nyelvű anyagok a 137–226. oldalakon találhatóak.
A 137–138. oldalak modern görög és albán közmondások listáját tartalmazzák. A 138–187. oldalak két oszlopban görög és albán nyelvű nyelvtani jegyzeteket tartalmaznak. Ezeket a kétnyelvű nyelvtani jegyzeteket, amelyek 1801-ből származnak, kétségtelenül azért készítették, hogy görög anyanyelvű emberek tanítsák az albán nyelvet. A 187. oldalon élőlények neveinek listája található. A 191. oldalon kezdődnek a görög-albán kifejezések. A 217. oldalon egy kis szótár, amelyben fák nevei, az emberi test részei és zöldségek nevei szerepelnek. Az ábécé a 219. oldalon található.
A nyelvtani jegyzetek mellékleteként található egy 1801. október 30-i keltezésű levél is, amelyet Vellara írt albán nyelven Vokopolë faluból, Berat déli részéről, ahová az orvos kénytelen volt követni Velit, Berati Ibrahim elleni hadjáratában.bélyegkép|A vellara ábécé betűi a megfelelő latin hangértékkel.
Az ábécé Az ábécé 30 betűből áll. Inkább a latin ábécéhez hasonlít, mint a göröghöz, néhány speciális karakterrel az albán nyelvben szereplő sajátos hangokhoz. A modern albán ábécében szereplő „c” és „x” betűket egyetlen betű jelöli ( az „x” soha nem fordul elő). A mai „ë” betű „e”-vel, az „e” pedig „é”-vel jelölik. A mai „ll”, „rr”, „zh” és „y” digráfokhoz nincs megfelelő betű. Ehelyett az „y” „u” vagy „i” betűvel helyettesíthető. A mai „nj” digrál leírására egy, a cirill ábécéből átvett betű szolgál.
Történelme Vilarasz levele, amelyet „30 Oktomvrit 1801 Vagopolja, mik tëndë Jatroi Vellara” (1801. október 30., Vokopolja, barátod, Doktor Vellara) névvel írt alá, azt mutatja, hogy az ábécét mások is ismerték és használták a 19. században.
Az albán nemzeti reneszánsz idején a betűkészletet az albán nép körében is ismertté vált, először 1898-ban a brüsszeli Albania magazinban tették közzé.
Jegyzetek
További információk
Bibliothèque nationale de France. Supplément grec 251, Département des manuscrits. Vellara kéziratok eredeti albán ábécével a 219–23. oldalon.
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek
Elbasani ábécé Berati Konstantin (wd)
Kategória:Ábécék Kategória:Ma már nem használt írásrendszerek Kategória:Albán írásrendszerek