bélyegkép|Daya Bay atomerőmű (Longgang körzet, Shenzhen) A Kínai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hatóság szerint 2024. december 31-én 58 atomerőmű működött Kína szárazföldi területén, ezzel a 94 atomerőművel rendelkező Amerikai Egyesült Államok után a második helyen áll. A beépített teljesítmény 60,88 GW, ezzel a harmadik helyen áll az Egyesült Államok 96,95 GW-os és Franciaország 63,02 GW-os teljesítménye után,Archived stats from IAEA PRIS:

+Nuclear Capacity (GWe)YearUSAFranceChina2018 9963432019 9863462020 9761472021 9661502022 9561522023 9661532024 976154 és a prognózisok szerint 2025-ben megelőzi Franciaországot. További 27 erőmű épül, összesen 32,31 GW teljesítménnyel, ezzel 18. éve áll az első helyen.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben Kína atomenergia-teljesítménye 60,83 GW volt, ami az ország teljes teljesítményének 1,82%-át tette ki. 450,85 TWh villamos energiát termeltek (ezzel globálisan a második helyen állnak)Archived stats from IAEA PRIS:

+Nuclear Generation (TWh)YearUSAFranceChina2017805 379 247 2018807 393 287 2019809 382 330 2020790 380 366 2021787 361 407 2022772 279 418 2023775 320 433 , ami az ország teljes villamosenergia-termelésének 4,47%-át tette ki.

Az atomenergiát a levegőminőség, az éghajlatváltozás és a fosszilis tüzelőanyagok hiányával kapcsolatos aggodalmak növekedése miatt a szén alternatívájaként vizsgálják. A China General Nuclear Power Group 2035-re 200 GW-os célt tűzött ki, amelyet 150 további reaktorral kívánnak elérni. bélyegkép|Az atomerőművek elhelyezkedése Kínában Kínában két nagy atomenergia-ipari vállalat működik: a China National Nuclear Corporation, amely főként Északkelet-Kínában, és a China General Nuclear Power Group (korábban China Guangdong Nuclear Power Group néven ismert), amely főként Délkelet-Kínában működik.

Kína célja, hogy maximálisan önellátó legyen a nukleáris reaktorok gyártása és tervezése terén, bár a nemzetközi együttműködést és a technológiatranszfert is ösztönzi. A fejlett nyomottvizes reaktorok, mint például a Hualong One, a közeljövőben a fő technológiát jelentik, és a Hualong One exportját is tervezik. bélyegkép|Tianwan atomerőmű (Lianyungang, Jiangsu tartományban) Kína 2030-ig harminc atomerőművi reaktor építését tervezi a Belt and Road Initiative programban részt vevő országokban.

A század közepére a gyors neutronreaktorok lesznek a fő technológia, 2100-ra 1400 GW kapacitással.

Kína az ITER projektben való részvételén keresztül a nukleáris fúziós reaktorok fejlesztésében is részt vesz, miután megépítette a EAST néven ismert kísérleti nukleáris fúziós reaktort Hofej városában, valamint kutatást és fejlesztést végez a tórium-üzemanyagciklus területén, mint a nukleáris hasadás potenciális alternatívájának.Ambrose Evans-Pritchard, 20 March 2011, Safe nuclear does exist, and China is leading the way with thorium , Telegraph UK

Nyilvános ellenállás bélyegkép|A CANDU atomerőmű (Zhejiang) Kína a fukusimai nukleáris katasztrófa után polgári tiltakozásokkal szembesült ambiciózus tervei miatt, amelyek több atomerőmű építését irányozták elő. „Tartományok közötti viszály” alakult ki egy atomerőmű építése miatt, amely a Jangce-folyó déli partján épül. A vita középpontjában álló erőmű Pengze megyében, Csianghszi tartományban található, míg a folyó túloldalán, Anhuj tartományban Wangjiang megye kormánya a projekt leállítását követeli.

2013 júliusában több mint 1000 ember tüntetett a Jiangmen városháza előtt, hogy a hatóságok mondjanak le a tervezett uránfeldolgozó létesítményről, amelyet az atomerőművek fő beszállítójának szántak. A Heshan Atomenergia-ipari Parkot uránátalakító és -dúsító létesítményekkel, valamint üzemanyag-pelletek, rudak és kész szerelvények gyártására szolgáló berendezésekkel szerelték volna fel. A tüntetők attól tartottak, hogy az üzem káros hatással lesz az egészségükre és a jövő generációk egészségére. A hétvégi tüntetés folytatódott, és a kínai hatóságok bejelentették az állami projekt törlését.

2014-re a közvélemény ellenállása miatt a kínai szabályozó hatóságok köz- és médiatámogatási programokat dolgoztak ki, a fejlesztők pedig tájékoztató programokat indítottak, amelyek keretében helyszíni túrákat és látogatóközpontokat szerveztek.

2020-ban a Bloomberg News arról számolt be, hogy a közvélemény ellenállása leállította az atomerőművek építését a belvízi folyók mentén, és 2013-ban egy atomerőmű-üzem építésének lemondásához vezetett Kuangtungban.

Története Az 1970-es években Kelet-Kínában az áramellátás nem volt teljes mértékben biztosított, ami súlyosan befolyásolta a gazdasági fejlődést. Sanghaj térségében is tapasztalható volt az villamosenergia-hiányt.

A kínai kormány már 1970-ben egy atomerőmű építését javasolta. Az első, a Qinshan atomerőmű építése 1985 márciusában kezdődött meg a Jiaxing partvidékén, Zhejiang tartományban. Az atomerőművet 1991. december 15-én csatlakoztatták a hálózathoz. Kína nukleáris energiaiparában ezzel egy új fejezet kezdődött. Kína a hetedik ország volt a világon, amely képes lett önállóan megtervezni, építeni és üzemeltetni atomerőműveket. A Qinshan erőművet továbbfejlesztették, valamint a megépült a Fangjiashan atomerőmű. A Qinshan atomerőmű a 2020-as évekre Kína legnagyobb atomerőmű-bázisává vált, az éves áramtermelése meghaladja az 52 milliárd kilowattórát. Kína kifejlesztette a 300 MW, 600 MW és 1000 MW bruttó teljesítményű atomerőművek építésének képességét, amivel csatlakozott azon országok csoportjához, amelyek összetett nukleáris technológiákat alkalmaznak. 2026 elején a világ legnagyobb atomerőmű-komplexumának építése során üzembe helyezték a Csangcsou atomerőmű második blokkját is. Az erőművet Guodian Zhangzhou Energy Company 2011 óta építi, a teljes projekt hat reaktort tartalmaz.

Jegyzetek

További információk Nuclear power in China – World Nuclear Association Maps of Nuclear Power Reactors: China Brief Overview of Chinese NPP Development, Shanghai Nuclear Engineering Research and Design Institute, 23 June 2011

Kategória:Atomtechnika Kategória:Energiatermelés Kategória:Kína gazdasága