Kína a világ legnagyobb piaca mind a fotovoltaikus (PV) energia, mind a napenergia terén. PV-kapacitása 2025 májusában meghaladta az 1000 gigawattot (1 terawatt, 1 TW). 2025 júniusára Kína PV-kapacitása meghaladta az 1100 gigawattot. 2024-ben Kína 277 gigawatt (GW) napenergiát adott hozzá, ami a világ összesített beépített napenergia-kapacitásának 15%-át jelentette.

Kína fotovoltaikus ipara műholdak számára gyártott panelekkel indult, majd az 1990-es évek végén átállt a háztartási panelek gyártására. Miután 2011-ben jelentős kormányzati ösztönzőket vezettek be, Kína napenergia-piaca drámai növekedést mutatott: az ország 2013-ban a világ vezető fotovoltaikus berendezés-telepítőjévé vált. Kína 2015-ben megelőzte Németországot a világ legnagyobb fotovoltaikus energia termelőjeként, és 2017-ben az első olyan országgá vált, amelynek teljes telepített fotovoltaikus kapacitása meghaladta a 100 GW-ot. Legalább 2024-ig a kínai cégek az iparág vezetői a napenergia-ipari ellátási lánc szinte minden kulcsfontosságú részében, beleértve a poliszilikont, a szilícium ostyákat, az akkumulátorokat és a fotovoltaikus modulokat.

Legalább 2024-ig Kína rendelkezett a világ telepített napelem-kapacitásának egyharmadával. Kína napenergia-termelésének nagy része a nyugati tartományokban történik, és onnan továbbítják az ország más régióiba. 2011-ben Kína rendelkezett a világ akkori legnagyobb napenergia-erőművével, a Huanghe Hydropower Golmud Solar Parkkal, amelynek fotovoltaikus kapacitása 200 MW volt. 2018-ban ismét rekordot döntött a Tengger Desert Solar Park, amelynek fotovoltaikus kapacitása 1,5 GW. Kína jelenleg a világ második legnagyobb naperőművével rendelkezik, a Huanghe Hydropower Hainan Solar Parkkal, amelynek kapacitása 2,2 GW. 2023-ban Kína befejezte a világ legnagyobb vízi-naperőművét Szecsuánban, amely a vízenergia-termelés állandóságát használja fel a napenergia változékonyságának ellensúlyozására.

A napenergia 2020-ban Kína teljes energiafelhasználásának kis részét tette ki, az ország teljes energiakapacitásának 3,5%-át. Kína vezetője, Hszi Csin-ping a 2020-as Klíma Ambíciók Csúcstalálkozón bejelentette, hogy Kína 2030-ra 1200 GW kombinált nap- és szélenergia-kapacitást tervez. Ezt a célt 2024-ben, hat évvel a 2030-as cél előtt érték el.https://www.enerdata.net/publications/daily-energy-news/china-installs-record-capacity-solar-45-and-wind-18-2024.html#:~:text=According%20to%20China%27s%20National%20Energy,to%20reach%20nearly%20521%20GW Legalább 2023-tól a napenergia olcsóbb, mint a szénalapú energia Kínában.

A napenergiával történő vízmelegítés is széles körben elterjedt, 2014 végén a teljes beépített kapacitás 290 GWth volt, ami a világ teljes beépített napenergia-kapacitásának körülbelül 70%-át teszi ki.

A napenergia-ágazat bővülését Kínában bírálják a fotovoltaikus cellák gyártása során keletkező és nem megfelelően ártalmatlanított nagy mennyiségű hulladék miatt. A nagy mennyiségű fel nem használt energia termelésével kapcsolatos bírálatok mellett bírálják a fejlesztési területekért történő őslakosok kényszerű eltávolítását és a fotovoltaikus cellák gyártásában alkalmazott kényszermunkát is.

Napenergia-alapú vízmelegítés Kína a világ vezető országa a napenergia-alapú vízmelegítés terén, 2014 végén 290 GWth kapacitással, ami a világ teljes kapacitásának körülbelül 70%-át teszi ki. A népességre jutó kapacitás tekintetében Kína a világ 7. helyén áll, 1000 főre jutó 213 kWth kapacitással. A telepített kapacitás nagy része (92%) evakuált cső vízmelegítőkből állt.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Energiatermelés Kategória:Kína gazdasága Kategória:Napenergia