Donja Pilica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 21, közúton 31 km-re északra, a Majevica-hegység keleti lejtőin, a Pilička-folyó alsó folyása mentén, 200-350 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb12821203Bosnyák31Horvát20Jugoszláv60Egyéb1110Összesen13041214
Története A mai napig fennmaradt az a hagyomány a nép körében, hogy a középkorban a közeli Teočak katolikusai magyarok voltak, akik az oszmán hódítások elől menekültek vissza Magyarországra. A hagyomány szerint Pilica faluban is magyar szőlőültetvények voltak egykor. Az oszmánok 1520 és 1529 között hódították meg ezt a térséget. Az oszmán uralom alá kerülve Teočak városát és egész Tuzla környékét az oszmánok által délről ide telepített ortodox vlachoknak kellett őrizniük. Az egész régióban jelentős etnikai változások történtek. A katolikus lakosság nagy része északra vonult vissza (a teočaki ferences kolostor is eltűnt). A Teočaki náhijében az 1530-as évek végén már hét falu volt, melyek többnyire az azonos nevű város körül helyezkedtek el, és amelyeket vlachok laktak. A vlachok legidősebbike, Teočaki náhije kenéze Srednje Lokanj faluban székelt, amely az oszmán összeírások szerint először létesült. A Teočaki náhijében, melynek központja az azonos nevű erődített város volt a Tavna-folyó forrásánál, és amely 11 falut foglalt magában, az 1533-as összeírás szerint a vlachok hét, többnyire jelentős falut laktak: Rudinét (Srednji Lokanj), Vrh Lokanjt, Gornji Lokanjt, Branjevót (Donji Lokanj), Dolnja Pihlcát (D. Pilica), Gornja Pihlicát és Orahovo Selištét.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Beloševac községhez tartozó Pilice településnek 146 háztartása és 899 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz és Tavna községhez tartozó településen 139 háztartást és 788 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Petka tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 16x7 méter, építése 1997-ben kezdődött. Az alapokat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1997. október 27-én. A templom 2003-ban készült el, és ugyanazon év június 1-jén Vaszilje püspök szentelte fel. A faragott tölgyfa ikonosztázt a Mali Zvornik-i Miodrag Simić készítette. Az ikonosztázon látható ikonokat a loznicai Živorad Ilić festette. A templomot 2023-ban a loznicai Živorad Ilić és Aleksandar Nikolić festette ki.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései