A Hangya Ipar Rt. egy magyarországi részvénytársaság volt különböző ipari üzemekkel elsősorban (de nem kizárólag) Budapesten, amelyek a Hangya Szövetkezet termékeit gyártották.
Története Az 1898-ban létrehozott Hangya Szövetkezet Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási KözpontjaBudapest lexikon, I. kötet, 534. o. 18 éves fennállás után, 1916 tavaszán saját részvénytársaságot alapított azzal a céllal, hogy az általa forgalmazott árucikkek egy részét házilag tudja előállítani. A viszonylag csekély alaptőkével létrehozott társaság fokozatosan bővült:A "Hangya" ... 1898–1923, i. m., 187. o.
+<center>Év<center>Alaptőke<center>Megjegyzés 1916 4 millió korona 1918 10 millió korona 1920 30 millió korona 1921 50 millió korona 1923 100 millió korona Ezen felül 50 millió korona tartalék
A Hangya Rt., Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Gyár
Az alapításkor (1916)https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/andor/index.html a rt. először is átvett Albertfalván egy kisebb méretű szappan- és vegyészeti gyárat. Ezt követően kiépítette, és modern felszerelésekkel, zsírbontóval látta el az üzemet. A szappangyári rész évi 200 vagon színszappant tudott az 1920-as évek elején előállítani. 1921–1922-ben az üzemet gliceringyártásra is berendezték. Az üzem rendelkezett továbbá asztalos-, lakatos-, bádogos-, villany- és vízvezetékszerelő műhellyel.
Az albertfalvai üzemben készültek a háztartási és vegyészeti cikkek (pl. cipőkrém, kékítő, fémtisztító, tinta stb.), valamint a kozmetikai termékek.
Az üzem iparvágány-kapcsolattal rendelkezett az Andor utcai vontatóvágány felé, amelynek kiszolgálása Kelenföld vasútállomásról történt.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/andor/1923.jpg
A Hangya Ipar Rt. központi üzeme a második világháború után gyorsan újraindult, és termelése 1947-ben felülmúlta a háború előtti utolsó békeév (1938) termelését. 1947. július 1-jén beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba. Egy idő után újra önállósult Albertfalvi Vegyigyár néven. Megmaradt épületeibe 1963-ban a Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Vállalat költözött.
Egyéb üzemek
A központi üzemen kívül más kisebb-nagyobb ipartelepek is tartoztak a Hangya Ipar Rt. kötelékébe, így: az 1916-os alapításkor átvett a Hangya Szövetkezettől egy budafoki borpincészetet 1921-ben gyufagyár nyílt Albertfalván, 1938-ig működötthttps://dohanymuzeum.hu/gyufa-gyartasa-magyarorszagon (Albertfalvai Gyufagyár, nem azonos a közeli Budafoki Gyufagyárral) Albertfalván műtrágyagyár nyílt, amely fedezte a Szövetkezet egész évi szükségletét Albertfalván mustárgyár nyílt a Budapest IX. kerületi Mihálkovics utca 18. alatt kefe-, meszelő-, és ecsetgyár nyílt (az 1920-as évek elejére az ország legkorszerűbb ilyen üzemévé vált) Budapesten Cirokseprű gyár is nyílt, amelyet idővel Mezőtúrra költöztettek, hogy közelebb legyen a ciroktermelési területekhezA "Hangya" ... 1898–1923, i. m., 188. o.
A Hangya Ipar Rt. a fentieken kívül jelentős érdekeltségekkel rendelkezett több más vállalatnál: Első Törökszentmiklósi Gőzmalom Rt., Törökszentmiklós Magyar Cacaó- és Csokoládégyár Rt., Szerencs Züszt és Társa Textilművek Rt., Budapest Békéscsabai Sertésforgalmi és Húsipar Rt., Békéscsaba Debreceni Cukorgyár (utóbb beolvadt a Szerencsi üzembe) Mindszenti Hengermalom (utóbb egyesítve lett a Törökszentmiklósi malommal) Kötélgyár (a konjunktúra és a munkásviszonyokat érintő kérdések miatt már az 1920-as évek elején megszűnt) Acélárugyár (a konjunktúra és a munkásviszonyokat érintő kérdések miatt már az 1920-as évek elején megszűnt)
Jegyzetek
Források https://www.museum.hu/kiallitas/3408/Albertfalva_iparanak_tortenete http://kreativ.hu/cikk/180_eves_a_caola https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/andor/index.html https://dohanymuzeum.hu/gyufa-gyartasa-magyarorszagon A "Hangya" Termelő-Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja első 25 éve 1898–1923, "Hangya" Kiadás, Budapest, 1923
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XI. kerülete Kategória:Budapest 20. századi építményei