Jasenica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 16, közúton 20 km-re északra, a Majevica-hegység keleti lejtőin, a Jasenička-folyó mentén, 163-408 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb928943Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb223Összesen950946
Története A település a török uralom idején jött létre a belgrádi béke után délről (Kelet-Hercegovina és Montenegró térségéből) ide költöztetett ortodox vallású vlachok letelepítésével. Ez a terület ugyanis különösen súlyosan megszenvedte a Szent Liga háborúját és az 1735-1739-es orosz-osztrák-török háborút. Az 1739-es belgrádi béke után az új oszmán bégek, akik birtokokat kaptak a háború által elpusztított terülen, ortodox lakossággal kezdték benépesíteni a szinte teljesen elnéptelenedett területeket. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Szent Petka tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom egyhajós, 8x9 méteres épület. Az építés 1993-ban kezdődött és a templomot 1999. augusztus 8-án szentelte fel Vaszilije, Zvornik-Tuzlan püspöke. A templomot eredeti, 19. századi formájában restaurálták, egykor Filip Ristanović pap házaként szolgált, aki minden szertartást és liturgiát itt végzett. Unokája, Drago Ristanović az épületet és a telket az Egyházi Önkormányzatnak adományozta. Az istentiszteleti tér egy részét 2003-ban festette ki a loznicai Živorad Ilić. Nincs ikonosztáza, a templomban csak a szentélyajtó látható, amely a kozluki templom ajtajának másolata.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései