A szigetszentmiklósi úszóláp-rehabilitáció egy környezet- és természetvédelmi jellegű, társadalmi összefogással megindult és jelenleg is élő, magyarországi kezdeményezés, melynek célja egy 2020-ban Szigetszentmiklóson felfedezett nagy mértékű környezetszennyezés természetkárosító hatásainak lehetőség szerinti megszüntetése és egyben a korábbi természetes élőhely minél nagyobb arányú helyreállítása.

Az úszólápok a víz felszínén lebegő nád-, sás- és gyékényfélék, valamint tőzegmohák állományaiból keletkező tőzegtakarók¸ valójában álszárazföldeknek megfelelő geomorfológiai képződmények.

A Ráckevei-Duna úszólápjai A Ráckevei-Duna (másképpen Soroksári-Duna vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve: RSD) a Duna folyam egyik jelentős mellékága a Csepeli-sík Pesti-hordalékkúpsíksággal határos keleti peremén, a főággal együtt a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunából Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál, a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.

Az RSD-t a kiegyezés korában lezárták, ezért a vízutánpótlás hiánya és a magas szennyvízterhelés miatt a lápi területek kiterjedése abban az időszakban jelentősen megnövekedett. Az így kialakult áldatlan állapotok miatt 1910 és 1927 között újból megnyitották a folyóágat. Az ily módon megemelkedő vízszint az elmocsarasodott területeket is megemelte, így alakultak ki az itteni úszólápok, a mai formájukhoz hasonlóan.

A még meglévő úszólápokat az emberi tevékenység folyamatosan rongálja, az ártalmas beavatkozások közül kiemelkedik a térséget 2020-ban sújtó olajszennyezés.

Olajszennyezés Szigetszentmiklóson 2020-ban

A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon Szigetszentmiklóson, a Tebe sor és a Rév sor kereszteződésénél lévő csapadékvíz-csatorna kifolyójánál 2020. december 12-én napközben jelentős mértékű fáradtolaj-szennyezést észleltek a part menti nádas-gyékényes vegetációban. Az azonnal megindított vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy kb. 60×60 m2 területen, 5‒15 cm vastagságban nagy mennyiségű, a gázolaj és motorolaj közötti sűrűségű, többfrakciós olajszennyezés történt.

A szennyezést szelvények SANOL típusú töltött abszorbens párnákkal, SANOL-lal töltött olajfelitató hurkákkal, valamint olajfelitató lapokkal lokalizálták. A szennyezés továbbterjedésének megelőzése érdekében körülbelül 150 méter hosszúságban építettek ki felfújható VIKOMA, majd 25 db Tausz merülőfalat.

A mérési eredmények kiértékelésekor azt tapasztalták a szakemberek, hogy a talaj felső 30 cm-es rétegében magas a TPH- és PAH-szennyezés. Ez alapján a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) a felső 50 centiméternyi réteg eltávolításáról döntött.

A szennyeződés eltávolítását annak megjelenési formájától függően különböző eljárásokkal végezte el az igazgatóság.

A vízfelületen a nádas-lápos területen könnyen hozzáférhető helyen deltafejes sekélyvízi olajlefölöző (VIKOMA Mini Vac System) segítségével lett az olaj IBC tartályokba szivattyúzva. Az olajjal átitatott növények eltávolítását Truxorral, valamint speciális nádvágó gépekkel lehetett elvégezni. Az összegyűjtést és az elszállításra való összekészítést megoldani gumihevederes kiskotróval és hosszú gémkinyúlású kotróval bizonyult a legegyszerűbbnek.

2020. december 19-ig több mint 600 tonna veszélyes anyagot szállítottak el az almásfüzitői veszélyeshulladék-ártalmatlanítóba.

A jövőbeli szennyezés mérséklésére övzátonyok kerültek kialakításra.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal (DINPI) történt egyeztetések alapján a kialakított övzátonyokra 15‒20 cm vastagságban nádrizómákat telepített az igazgatóság, amik a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) javaslata alapján a dömsödi 8-as tóból kerültek ide, majd ezeket finom homokkal kellett ellensúlyozni felúszás ellen. Az övzátonyokra a nádrizómák alá a nád növekedésének serkentése érdekében zalai helyszínről származó tőzeg került kihelyezésre munkagépek és kézierő segítségével.

Az elpusztult úszólápi terület rehabilitációja

A helyreállítás után ott maradt nyílt vízfelületet ismét az egykori láppal borított területté kellett visszaváltoztatni. 2021 őszén a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium három pedagógusa (Czita Zoltán, Sete Krisztina, Schwarczenberger Magdolna) kezdeményezte az elpusztult úszóláp rehabilitációját. A projekt szakmai alapját dr. Balogh Márton azon szabadalmahttps://bkg.edu.hu/wp-content/uploads/2023/02/Szabadalmi-leiras.pdf képezte, amely az emberi közreműködéssel létrehozott úszólápok víztisztítási célú alkalmazását írja le. 2021. november 25-én szakmai konferenciát szerveztek az érintett felek részvételével, amelyet követően megindították a természetvédelmi engedélyeztetési eljárást. Az engedélyekhttps://bkg.edu.hu/2023/02/04/engedelyek-dokumentumok/ birtokában 2022 májusában dr. Balogh Márton és dr. Zöld-Balogh Ágnes úszólápkutatók bevonásával és az iskola 11.c osztályos diákjainak közreműködésével elkészítették és telepítették az első két úszólápszigetsort. A többi nádtutajt 2022 őszén bocsátották vízre.

A megemelkedett hőmérséklet és ultraibolya-sugárzás miatt a területet erőteljesen elkezdte benőni a nád és a gyékény, így szükségessé vált a tevékenység felgyorsítása, a sekélyebb, part menti területek úszólápszigetekkel történő beültetésével.

Úszólápsziget-készítés eljárása

Bevezetés A szabadalmi leírásban szereplő eljárást a tapasztalatok alapján módosítanunk kellett, mivel a megemelkedett hőmérséklet és az erősebb UV-sugárzás miatt az úszólápi életközösség kialakulása nehezebben indult meg.https://bkg.edu.hu/2025/12/20/uszolapsziget-keszites/

Az eredeti technológián végrehajtott módosítások

A nádkötegek vastagságát 10 cm-ről 30 cm-re növeltük, mert a vékonyabb kötegek elsüllyedtek. Eltávolítottuk a gyékényfajtákat, mivel a magasabb hőmérséklethez és UV-sugárzáshoz jobban alkalmazkodtak, invazívvá váltak, és elnyomták a többi úszólápalkotó növényt. A korábbi 1×2 méteres szigetek helyett 1,8–2×2 méteres szigeteket készítünk, mert nagyobb felületen jobban fejlődik a növényzet. A szigetek közepébe gyékénytől mentes nádtömböt helyezünk. Az első évben a szigeteket védettebb helyre telepítjük, hogy megóvjuk őket a túlzott melegtől, UV-sugárzástól és széltől. A második évben kerülnek végleges helyükre. Árnyékolás is megoldás lehet, de nehezebb kivitelezni. Évente ellenőrizzük a szigeteket, és szükség esetén nádkötegek betolásával megemeljük, ha süllyednek, illetve pótoljuk a növényzetet, ha nem eredt meg. A telepített növényeket mulcsozással védjük a kiszáradás ellen. A mulcs anyaga lehet a készítés során keletkezett törek, ennek hiányában nád, amelyet ajánlott lefogatni, más környezetből származó mulcsot nem ajánlatos használni.

bélyegkép|A mesterséges úszóláp készítéséről szóló grafika. Eredeti dokumentum.

Úszólápsziget készítésének lépései

Nádkötegek készítése

Körülbelül 30 cm átmérőjű, 2 m hosszú nádköteget készítünk. Ha kötegelt nádat vásárlunk, két köteget a keskenyebb végükkel fordítsunk egymásnak. Ha saját vágásból származó nádat használunk (engedély szükséges), abból építsük a kötegeket. A kötözéshez 1,5 mm-es horganyzott drótot használunk, mert ez tartósabb, mint a kenderkötél vagy gyékény. Egy szigethez 5-6 nádköteg szükséges (a köteg méretétől függően).

Sziget összeállítása

A kötegeket egymáshoz rögzítjük, nem túl szorosan, hogy a növények gyökere vízbe érjen. Ajánlott a vízre bocsátás helyszínén összeállítani, mert a szigetek nehezek. Ha lehetőség van rá, bambusznádszálakat erősítsünk keresztbe, hogy megvédjük a növényeket a hullámzástól.

Növénytelepítés

Nád, sás, tőzegpáfrány kerül a kötegek közé (védett növények, hatósági engedély szükséges a kiemelésükhöz). A felületet nádtörekkel vagy náddal fedjük le, és spárgával rögzítsük, hogy a szél ne hordja el.

Vízre bocsátás és rögzítés

A szigeteket vízre bocsátjuk, majd csónakkal vagy gázolva a helyükre vontatjuk. Rögzítés bambusznáddal, akáckarókkal vagy kőnehezékkel.

Időzítés

A tavaszi időszak a legkedvezőbb, de júniusi és szeptemberi telepítések is sikeresek voltak.

Az úszólápszigetek építésének eseményei Telepítések:

2022. június: 4 m2 2022. szeptember: 12 m2 2023. szeptember: 12 m2 2023. október: 4 m2 2023. szeptember: 18 m2 2025. május: 21 m2 2025. június: 11,5 m2 2025. szeptember: 21 m2 2025.október: 21 m2

Az eddigi tevékenységünk során több mint 124 m2 úszólápi élőhelyet teremtettünk újra.

Jegyzetek, források

További információk A telepítésekről készült bemutató itt megtekinthető, az egyes tevékenységek részletes dokumentációja itt elérhető.

Kapcsolódó szócikkek

Úszóláp Olajszennyezés Szigetszentmiklóson

Kategória:Természetvédelem Kategória:Szigetszentmiklós Kategória:A Duna mellékágai