Srednji Šepak () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén. A települést 2012-ben alapították a „Zvornik község területén Srednji Šepak település létesítéséről szóló határozat” (A Republika Srpska Hivatalos Közlönye 100/2012, 2012. október 30.) alapján.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 18, közúton 24 km-re északra, a Majevica-hegység keleti nyúlványai alatt, a Drina bal partján, 120-160 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb0162Bosnyák0181Horvát00Jugoszláv00Egyéb03Összesen0346
Története A középkori Šepak települést már a 15. században említik. A 16. és 17. században, főként Montenegróból muszlim családok kezdtek ide beköltözni. A 19. században Šepak egyike volt annak a 13 falunak, amelyek a skočići Begzadić család birtokaihoz tartoztak. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Kozluk községhez tartozó Šepak Turski településnek 75 háztartása, 340 muszlim és 1 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Šepak Turski településen 109 háztartást, 542 muszlim, 13 ortodox szerb és 11 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Šepak Turski községnek 560 lakosa volt, közülük 539 muszlim, 16 ortodox szerb és 5 muszlim volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került. Az 1992-95-ös boszniai háborúban bekövetkezett szerb agresszió után a lakosság többsége külföldön él. 1992 és 2002 között a házakat szerb menekültek lakták, azóta az eredeti muszlim lakosság egy kis része, főként az idős emberek, visszaköltözött a településre.
Srednji Šepak települést 2012-ben Gornji Šepak település egy részéből alapították. Srednji Šepak lakott területe a KO Šepak része, teljes területe 252 hektár, jellegét tekintve vidékies és sűrűn lakott település.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései