Ljudmila Petrusevszkaja (Петрушевская, Людмила Стефановна; Moszkva, 1938. május 26.–) orosz író, drámaíró, forgatókönyvíró, előadóművész, fűfordítóként. Moszkvában él és alkot.

A kortárs orosz irodalom egyik legnagyobb alakja. Műveiben egyéni stílusban ötvözi a 20. század második felének posztmodern törekvéseit az orosz irodalom gazdag lélektani és groteszk hagyományával, a fekete humor, a fantasztikum és az abszurd eszközeivel ábrázolva a szovjet és posztszovjet világ sivár kisszerűségét, elnyomó rendszerének lélekromboló hatását. Számos orosz és nemzetközi elismerés birtokosaként továbbra is Oroszországban él, de éles hangon elítéli a diktatúrát és a háborút, amely ellen tiltakozva 2022-ben visszavonult az alkotástól.https://www.antikvarium.hu/konyv/ellopott-eletek-20134500-1

Életpályája Értelmiségi családba született, felmenői közt akadt filozófus, nyelvész, hivatásos forradalmár. A sztálini elnyomás éveiben több rokonát kivégezték. A háború alatt és után rokonoknál, ill. az uráli Ufa városában egy gyermekotthonban nevelkedett.

A Moszkvai Állami Egyetem újságíró-szakát végezte el kitüntetéssel, majd különféle fővárosi lapok tudósítójaként működött. 1972-től a szovjet központi televízió szerkesztőjeként dolgozott.

Húszéves kora körül már újságcikkeket írogatott. 1972-ben jelent meg első elbeszélése egy folyóiratban. Irodalmi próbálkozásai amatőr közegben születtek: verseken túl diákrendezvényeken 1973-tól előadott színművek – ekkor még nem készült hivatásos írónak. 1979-ben az egyik előadást betiltották, s a darab csak 1983-ban jelenhetett meg nyomtatásban. Sokáig az asztalfióknak dolgozott: az élet árnyoldalait taglaló műveit a szerkesztőségek nem közölték. Az 1980-as évektől azonban már jelentősebb színházak is színpadra állították drámáit.

1977-ben lett a szovjet írószövetség tagja. Utóbb a próza felé fordult, a nőiség, az öregedés megannyi állomását írta meg. 1990-ben publikálta A keleti szlávok dalai c. novellaciklusát. 1992-es Éjidő (Время ночь), számos nyelvre lefordított c. kisregényét tartják életműve csúcsának.

Könyveit az 1980-as évektől adták ki a Szovjetunióban/Oroszországban. 1996-ban jelent meg életművének ötkötetes gyűjteményes kiadása. Idővel nemzetközi hírnévre tett szert, műveit számos nyelvre lefordították

Műfordítóként lengyel nyelvből fordított. Előadóművészként sajátos hangulatú, rendhagyó énekes-zenés esteken, "kabarékoncerteken" lépett föl (2010 májusában Budapesten is).https://russtudies.elte.hu/dstore/document/1753/Orosz%20Negyed%202010%20ny%C3%A1r-%C5%91sz.pdf

A kiábrándító szovjet és posztszovjet valóságot taglaló művek mellett gyermekmeséket is ír. Számos művét megfilmesítették.https://www.imdb.com/name/nm0678417/ Közreműködött Jurij Norstejn világhírű animációs rendező Süni a ködben című rajzfilmje forgatókönyvének megalkotásában.

Magánélete Kétszer házasodott: 32 éves korában elhunyt újságíró férjétől egy fia (1964), a másodiktól egy fia (1976) és egy lánya (1982) született. Első férje Jevgenyij Haratyjan újságíró, második férje Borisz Pavlov (1940–2009) kortárs művészeti galériavezető. Fiai újságírók, lánya zenész lett.

Magyarul megjelent művei

Kötetek

A huszadik század dalai. Egyfelvonásosok / A huszadik század dalai / Lépcsőház / Egy pohár víz / Kolombina lakása / Andantye; fordította: Kovács Léna, Sándor Anikó; MSZI, Budapest, 1987 (Drámák a baráti országokból) Rémtörténetek; fordította: Goretity József; Typotex, Budapest, 2016 (Typotex világirodalom)M. Nagy Miklós: A fekete négyzet mögött. Ljudmila Petrusevszkaja: Rémtörténetek; in: Jelenkor, 2017/9. Ellopott életek. Bűntények története; fordította: Goretity József; Typotex, Budapest, 2025

Antológiák, folyóiratközlések Kilátóterasz; fordította: Makai Imre; in: A slepp. Szovjet írók új elbeszélései; vál., szerk. Nikodémusz Elli; Európa, Budapest, 1985 (Európa zsebkönyvek) Szerelem; fordította: Bazsó Márton; in: Tízpróba. Mai szovjet egyfelvonásosok; vál., szerk., előszó Vinkó József, jegyz. Kovács Léna; Múzsák, Budapest, 1985 Három lány kékben; fordította: S. Papp Éva; in: Három lány kékben. Mai szovjet drámák; utószó Kovács Léna; Európa, Budapest, 1987 (Modern könyvtár) Na és a szex?; fordította: Koncz Virág; in: Nagyvilág, 1990/7. Új robinzonok; fordította: Vándor Anna; in: Nagyvilág, 1991/márc. Elkülönítettek; fordította: Bakcsi György; in: Magyar Lettre Internationale, 1991/ősz Nagy októberi ellenforradalom; fordította: nélkül; in: Beszélő, 1992/44.http://beszelo.c3.hu/cikkek/nagy-oktoberi-ellenforradalom Az apa; fordította: Morcsányi Géza; in: Beszélő, 1992/51-52. A keleti szlávok dalai. Moszkvai esetek; fordította: Szabó Mária; in: Nagyvilág, 1993/aug. Vad állati mesék; fordította: többen; in: Szép Literatúrai Ajándék, 1995/3.https://www.c3.hu/~szepliteratura/lapszamok/1995-3-1996-1/tartalom953961.html elbeszélések, fordította: többen; in: Tiszatáj, 1998/szept.https://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/455/1/tiszataj_1998_009.pdf A keleti szlávok dalai; fordította: Szabó Mária; in: Se apák, se fiúk. Poszt szovjet dekameron; vál., jegyz. Kiss Ilona, M. Nagy Miklós; Osiris–2000, Budapest, 1995 (Arany-Közép-Európa) A fekete kabát; fordította: Vrona Krisztina / Az ostoba hercegkisasszony; fordította: Szabó Zsuzsa; in: Forrás, 2001/szept.https://epa.oszk.hu/02900/02931/00036/pdf/EPA02931_forras_2001_09_11.pdf „…én – én akarok lenni…”. Ljudmila Petrusevszkajával beszélget Kiss Ilona; in: Beszélő, 2002/8.http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9E%E2%80%A6en-%E2%80%93-en-akarok-lenni%E2%80%A6%E2%80%9D BIFEM. Drámarészlet, fordította: Molnár Zsófia; in: Napút, 2005/máj.https://epa.oszk.hu/03900/03995/00004/pdf/EPA03995_naput_2005_04_091-104.pdf Higiénia; fordította: Gyürky Katalin; in: Huszadik századi orosz novellák. Orosz dekameron; összeáll., szerk. M. Nagy Miklós; Noran, Budapest, 2006 (Modern dekameron) elbeszélések; fordította: Kozma Tímea, Hetényi Zsuzsa; in: Én – nem én. Modern orosz prózai antológia; szerk. Hetényi Zsuzsa; ELTE BTK, Budapest, 2008 (Dolce filologia) Találós mesék; fordította: Kisbali Anna; in: 2000, 2010/ápr.https://ketezer.hu/2010/04/ljudmila-petrusevszkaja-talalos-mesek/ Három a nővér? Ljudmila Petrusevszkaja gondolatai a Három nővérről; fordította: Kiss Ilona; in: Színház, 2010/dec.https://epa.oszk.hu/03000/03040/00554/pdf/EPA03040_szinhaz_2010_12_35-37.pdf Kiss Ilona: Lehet másképp is színházat csinálni. Beszélgetés Ljudmila Petrusevszkajával; in: Színház, 2010/dec.https://epa.oszk.hu/03000/03040/00554/pdf/EPA03040_szinhaz_2010_12_38-42.pdf Családi jelenet / Pedikűr / Tolik, a kecske / Karrierista / A színház ereje / Filmszerep / Nehéz gyerekkor / Joszip / Az emigráns Sztyopa bácsi / Pszichológia / Kicsi és nagy / Kari Marx / A hős / Nem olyan időket élünk / Klava Karenin / Diagnózis; fordította: ???. in: Visszatérés a Szojuzba. Válogatás az orosz minimalista prózából; vál., szerk. M. Nagy Miklós, Goretity József; Antológia, Lakitelek, 2013 Akár az angyal; fordította: Sarnyai Csaba; in: Tiszatáj, 2013/8.https://epa.oszk.hu/00700/00713/00263/pdf/EPA00713_Tiszataj_2013_08_075-078.pdf Ellopott életek. Bűntények története (A Sapocskin nevű ember – regényrészlet); fordította: Goretity József; in: Alföld, 2024/8.https://epa.oszk.hu/00000/00002/00313/pdf/EPA00002_alfold_2024_08-012-015.pdf

Jegyzetek

Források https://stories-of-success.ru/prochee/lyudmily-petrushevskoy https://petrushevskaya.ru/content/biografiya

További információk hivatalos honlapja: https://petrushevskaya.ru/ Petrusevszkaja átváltozásai. Nemrég Budapesten járt az orosz irodalom élő klasszikusa (2010) A birodalom dekonstrukciója; in: Ewa M. Thompson: A birodalom trubadúrjai. Az orosz irodalom és a kolonializmus; ford. Kovács Lajos, Pálfalvi Lajos; Örökség Kultúrpolitikai Intézet, Bp., 2015 (Nyugat-eurázsiai idő) Tóthová Laura: Az orosz gyerekmesétől a mémekig (Szlavisztika Szabadegyetem, 2020. máj. 11.) Szegő András: 2010: Idős hölgy lilában. Egy legendás előadás nyomában a darab szerzőjével (in: Nők Lapja, 2021. jún. 22.) Youtube-csatornája (L.Petrushevskaya)

Kategória:1938-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Orosz írók Kategória:Orosz drámaírók Kategória:Orosz nők Kategória:Moszkvaiak