Szalay Ferenc (Hatvan, 1927. január 26. – 2025. december) magyar agrármérnök, vöröshagyma-nemesítő. Az IBPRG és az Eucarpia nemzetközi tudományos szervezetek választott tagja volt.
Életpályája Iskoláit a hatvani elemi iskolában és a Klebelsberg Kunó Gimnáziumban végezte el. 1951-ben a budapesti Agrártudományi Egyetem Kertészeti Karán agrármérnöki diplomát szerzett. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet (ZKI) jogelődjénél, a Mezőhegyesi Hagymakísérleti Állomáson tudományos segédmunkatársként helyezkedett el. 1960-ban tudományos munkatársi, 1971-ben tudományos főmunkatársi, 1974-ben tudományos osztályvezetői kinevezést kapott. 1965-ben doktorált. 1974–1989 között az Országos Vöröshagyma Alprogrambizottság vezetője volt. 1977–1989 között igazgatójaként vezette a makói kutatóállomást. 1989-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága A vöröshagyma, fokhagyma, petrezselyem, görög- és sárgadinnye, tulipán, jácint és földimogyoró nemesítésével, fenntartásával, agrotechnikájával foglalkozott. Az általa és munkatársaival előállított fajták száma 10. Agrotechnikai területen közreműködött a vöröshagyma-termesztés nagyüzemi technológiájának (gépesítés, növényvédelem, gyomirtás, dughagyma hőkezelés, magtermesztés) kidolgozásában és továbbfejlesztésében. Cikkei az Agrártudományi Közleményekben, szakfolyóiratokban és a Kertészet és Szőlészet hasábjain jelentek meg.
Családja Édesanyja Losert Mária volt.
Díjai a Földművelésügyi Minisztérium Kiváló Dolgozója (1961) az intézet Kiváló Dolgozója (1986) Makó városért (1994) Makó díszpolgára (1996)
Főbb művei
Szalay Ferenc–Gábriel Andrásné: A hagymamag termesztése. Dugvány- és vetőmag-előállítás; Vetőmag, Budapest, 1976 (Vetőmagtermesztők kiskönyvtára)
Jegyzetek
Források A makói vöröshagyma – Sulinet.hu
Kategória:1927-ben született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar agrármérnökök Kategória:Makóiak Kategória:Makó díszpolgárai Kategória:Hatvaniak