A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Kollégium Eger 1754-ben alapított, ezzel a város legrégebbi és legnagyobb középiskolája.
Története A jezsuita iskola (1689–1773) 1689-ban a jezsuiták az elfoglalt török házakban három osztállyal indítottak iskolát. I. Lipót magyar király adományai és Széchenyi György gróf esztergomi érsek végrendelete volt az az alap, amelyen 1700 és 1743 között felépült a templom és a rendház. Foglár György kanonok 1749-ben lakóházát az egri gimnáziumnak adományozta, ahová 1750 és 1754 között felépítették a kétemeletes épületet (ma ez a Dobó István Gimnázium). 1773-ban eltörölték a jezsuita rendet.
A pilis-pásztói ciszterci időszak (1776–1787) 1776. szeptember 8-án Beitler Metód pásztói ciszterci elöljáró – Zuri Fülöp wellehardi, pilis-pásztói apát jóvá-hagyása és tudta nélkül – megszerezte a volt jezsuita épületeket, és vállalta az iskola működtetését. Így az apát kényszeredetten veszi át 1777 augusztusában az egri fel-adatokat és javakat. II. József azonban 1784 nyarán meg-szüntette a wellehardi, 1787-ben a pilis-pásztói apátságot is.
Az egri királyi gimnázium tizenöt éve (1787–1802) Az egri királyi gimnázium gondozását a tanulmányi alap vette át. Az iskola igazgatója e korszakban két exciszterci szerzetes volt. 1798-ban 5 osztályba 437 diák járt. Az 1800. augusztus 23-i tűzvészben leégett a templom, a rendház és a gimnázium is.
A ciszterci gimnázium első korszaka (1802–1850) 1802-ben visszaállították a pilis-pásztói apátságot, csak ezután kezdődött meg az épületek rendbetétele, amely öt évig tartott. Az 1827-es tűzvészben ismét leégett a gimnázium, a rendház, a templom teteje. Villax Ferdinánd zirci apát a gimnázium épületét eladta 1828 januárjában Pyrker László egri érseknek, hogy a helyreállítást fedezze. A hat teremből álló gimnázium a rendház nyugati szárnyában kapott helyet. 1836-ban az keleti szárnyon - a templom és az északi szárny között - vaskerítéssel zárták le a területet. A tanulói létszám e korszakban négyszáz körül mozgott, a maximumot 1828-ban érte el 502 fővel.
A ciszterci gimnázium második korszaka (1850–1921) Egri Nagy-Gymnasium (1851–1861) Az Entwurf (1850) az addigi hatosztályú gimnáziumot négyosztályú kisgimnáziummá alakította át, de Villax Ferdinánd zirci pilis-pásztói apát, Bartakovics Béla egri érsek és – a főkáptalan képviseletében – Lévay Sán-dor nagyprépost között 1851. április 29-én kelt megállapodás nyolcosztályos gimnáziummá alakította az intézményt. A következő tanév végén 282 tanulója volt az iskolának. A könyvtár több mint 300 kötetből állt, s megindult a fizikai tanszerek és a természettudományi pél-dányok gyűjtése. Az iskolában az első érettségi vizsgát 22 fővel 1852-ben tartották. Az oktatás szerkezeti változása magával hozta az intézmény épületének kényszerű átalakítását is. Az északi szárnynak második emeletén két újabb tantermet építettek, és rajztermet alakítottak ki, kísérleti szobát, a tanári könyvtárnak és tanszereknek kisebb szobát építettek. A templom déli oldalához ragasztott mellékrészeket az iskola céljaira átalakították: létrehoztak két tantermet, a második emeleten pedig fizikai múzeumot, természettudományi szertárat és könyvtárat.
A Cisterci Rend Egri Katholikus Főgymnasiuma (1862–1921) 1863-ban az épület északi szárnyát nyugat felé tizenhárom öl hosszúságban megtoldották. 1887 nyarán a gimnázium déli végéhez toldva pedig tornatermet építettek. Az egri gimnáziumban ezekben az években egy osztályban 60-70 tanuló is tanult. A magas létszámból is fakadt, hogy magas volt a bukott tanulók száma is: 1871-ben az összes tanulók egyharmada.
Alpár Ignác irányításával 1900-1901-ben megépült a keleti szárny, így kialakult a négyszög alapú belső udvar. A konvent északi részét hozzáidomították az új szárnyhoz. A tornacsarnokot lebontották, s némileg nagyobbat építettek helyette. A kétemeletes épület mai beosztása nagy vonalakban megfelel a ma ismert egykori beosztásnak. Az iskolának két udvara lett: a primus és a belső udvar. nevelés-tanítás eredményességét nagy-ban segítette, hogy az intézménynek az 1912-13. tanévében 22 850 kötetes könyvtára volt. A ter-mészettani szertár „kincseit” 9 üvegszekrényben helyezték el. Az állattani gyűjtemény – a lepkék nélkül – 1952 darabos, a növénytani 7821, az ásványtani 2082, a vegytani szertár 546 tételből állt. Volt még érem-, pénz-, régiség- és néprajzi gyűjteménye, földrajzi szertára. A történeti, filológiai és képzőművészeti múzeum illusztrációit, diapozitív képeit nem is lehetett pontosan megszámolni. A Magas-Tátrát ábrázoló olajfestmény Bajzáth Lajos tanár munkája (1896). Híressé tette az iskolát, hogy 1873-tól 1917-ig meteorológiai állomást működtetett. Ugyancsak a nevelés-tanítás eredményességét segítette az ösztöndíjak, a jutalmak és segélydíjak széles rendszere. A valláserkölcsi nevelésben a legjelentősebb az 1896-ban megalakult Mária-kongregáció. Jelentőssé fejlődött az énektanítás. Külön kiemelendőek a IV-VII. osztályosoknak szervezett tanulmányi kirándulások. 1902-13 között lényegében bejárták az akkori ország minden tájegységét. Az iskola tanárai részeivé váltak a város tudományos és társasági életének is. A tanári karból kiemelendő Szvorényi József és Maczki Valér, akik közéleti és tudományos tevékenységükért Ferenc József-rend lovagkeresztet kaptak. Nevüket utca is őrzi Egerben. Négyessy László híres irodalmár itt érettségizett, és rövid ideig tanított is. Az iskolánkban érettségizett Rajeczki Benjámin ciszterci szerzetes, népzenekutató és zenetörténész.
Az I. világháború éveiben az iskola tornaterme 21 hónapig volt hadikórház. A bevonultatott diákok közül 87-en haltak hősi halált. 1918 és 1919 között politikai zivatarait nagyobb kár nélkül vészelte át az iskola. A vesztes háború, a vallásellenes politikai kísérletek, a trianoni sokk után kellett újra megindítani az intézményt.
A ciszterci gimnázium harmadik korszaka (1921–1948) Az intézet 1921-ben vette fel Szent Bernát nevét. 1922-ben megalakult az Eucharisztikus Szövetség, a cserkészet és a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztálya. A Mária-kongregáció, a Vitkovics-önképzőkör, a zene- és tornakör rendszeres munkája mellett újra megalakult a rászoruló diákokat támogató Segítő Egyesület (1932). Az újra meginduló osztálykirándulásokon ismét eljutottak az ország minden tájára. A tanári kar is újra aktív résztvevője lett a város szellemi életének.
Az 1941-1942-es tanévben az igazgatóval együtt 16 rendi tanár, 2 világi, 1 református és 1 evangélikus lelkész alkotta a tanári kart. Az utóbbit azért, mert ő 1925-től hozzáfogott a vár régészeti feltárásához és ősemberleletek után kutatott a Bükkben. Az előbbi pedig „Fekete remeteségem” címmel verseskötet adott ki (1938, 1939). A tanulók közül pedig kiemelendő az 1925-ben érettségiző Barankovics István – a Demokrata Néppárt elnöke volt 1947-49 között, majd a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió (CDUCE) elnöki tisztségét töltötte be –, továbbá Asztalos János –a pócspetri gyilkosságban elítélt pap –, valamint a későbbi zirci apát, Kerekes Károly is. Az iskola épületében az 1925-ös földrengés nem okozott nagyobb károkat. 1927-ben tökéletesítették a vízvezetékes vízellátást. 1934-35-ben egységes blokká vált a cserkészotthon, az igazgatói iroda, a tanácskozó-terem, megépült az orvosi rendelő. 1927-ben szentelték fel a régi iskolazászlót. 1931-ben felállították Szent Bernát szobrát. 1945 őszén megindult az általános iskolai képzés. 1948. június 22-én számba vették az iskola vagyonát, majd a zár alá vétel után, július 28-án megtörtént a vagyonmegosztás. Az épületet 1949. március 19-én adták át az államhatalomnak.
A Gárdonyi Géza Gimnázium (1948–1997) Az államosítás után csak az 1948/1949-es tanévet élte meg a Gárdonyi Géza Gimnázium, ezt követően beolvadt a Dobó István Gimnáziumba. Az épületbe 1949/1950-től az Állami Pedagógiai Gimnázium költözött (egy évig az Állami Közgazdasági Gimnázium). 1956-ban 8 osztályos gyakorló általános iskolával egészítették ki. 1954/1955-től Egri Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző. 1956-ban elkészült a Daedalus fémszobor és felállították Gárdonyi Géza mellszobrát. A régi épület északi és keleti szárnyában az Ady Endre Fiúkollégium működött, amelynek ma emlékét Ady fejszobra őrzi.
1957 őszétől indult meg újra egy osztállyal a gimnáziumi képzés, hogy aztán 1959/1960-tól a tanítóképzés megszűnésével újra Gárdonyi Géza Gimnázium működjön az épületben. A hatvanas években általánossá vált a koedukáció és a tagozatos tanítás. Az 1962/63-ban megépült új épület 8-cal növelte a tantermek számát, s az első emeleten létesített átjáró folyosóval kapcsolódott a régi épülethez. 1972/73-ben indult az óvónői szakközépiskola. 1985-ben alapították a Gárdonyi-díjat, amelyet a négy éven át kimagasló tanulmányi és közösségi munkát végző diákok kapták.
Az 1992/93-as tanévben indulhatott meg az első ciszterci osztály.
A ciszterci gimnázium negyedik korszaka, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (1997–) Az iskola új elnevezése Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola lett, mely 2002 nyarán Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumra módosult. A 2000/2001-es tanévtől elindult a nyolc évfolyamos képzés, A 2012/2013-as tanévtől lehetővé vált az államilag elismert nyelvvizsga megszerzése azzal, hogy a Debreceni Egyetem általános egynyelvű angol nyelvvizsgájának, a DExamnak egyik vizsgahelye lett.
2004 őszére a díszterem is felújításra került, amely 2010-ben felvette Ágoston Julián nevét; valamint 2007-2009 között felépült a kétszintes tornaterem. 2011-ben a régi épületegyüttes az utcai frontokon javításon és festésen esett át. 2005-ben a Daidalosz fémszobor előtti területre Wass Albert munkásságát kifejező és emlékét őrző követ állítottak.
Jelenleg Karóczkai Júlia (2019-) az intézmény vezetője.
Híres diákok Biros Péter olimpiai bajnok vízilabdázó Chikán Attila magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Détár Enikő magyar színésznő, szinkronszínész, előadóművész Ficzere Andrea az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese Gozsdu Manó aromán származású magyar jogász, politikus, mecénás Kádár László Gábor ciszterci szerzetes, veszprémi püspök, majd egri érsek Kovács Kati Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő, dalszövegíró, színésznő Kriston Endre magyar katolikus pap, egri segédpüspök, vértanú Mihelics Vid szociológus, szociálpolitikus Mirkóczki Ádám újságíró, politikus, a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábbi országgyűlési képviselője Mutina Ágnes Európa-bajnok magyar úszó, olimpikon Nagy Iván magyar genealógus, heraldikus, történész Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja Sajósy Alajos magyar festő Ujhelyi Sándor építészmérnök, vállalkozó, politikus, az Új Alternatíva Párt elnöke Zenthe Ferenc Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész
Igazgatók Lévai Zsolt (1997–1999) Pisákné Balogh Éva (1999–2011) Varga B. János (2011–2019) Karóczki Júlia (2019–)
További információk
Jegyzetek
Források Az iskola híres diákjai
Kategória:Eger oktatási intézményei Kategória:Katolikus középiskolák Magyarországon Kategória:Az 1750-es években alapított oktatási intézmények Kategória:Gárdonyi Géza Kategória:Ciszterciek