Gornji Grbavci (, régi neve Grbavci Turski, majd Grbavci MuslimanskiTelepülések névváltozásai 1948 és 1990 között) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 6, közúton 11 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység délkeleti részén, a Sapna és a Hoča-folyók völgyei között, 225-413 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb667732Bosnyák261275Horvát00Jugoszláv00Egyéb112Összesen9391009
Története A falu területén található két középkori temetőből fennmaradt számos sírkő tanúsága szerint Grbavci területén már a középkorban települések voltak.
Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Gornji Grbavci (Grabovac) első írásos említése az 1519-es oszmán összeírésban történt, ekkor már 41 ház állt a faluban. Az 1533-as összeírás hét, a szandzsákbégek birtokához tartozó faluról tájékoztat a Sapnai náhijében (járás): Rožanj, Donji Grbavci, Baljkovica, Glumina, Gušteri, Nezuk és Vitinica. A szandzsákbégek birtokához tartozó hét falun kívül 5 falu és három mezre tartozott a timarokhoz (szpáhibirtok), ezek között szerepel Gornji Grbavci is, ahol 21 muszlim és 20 keresztény ház állt. Gornji Grbavci falu Priboj mezrához tartozott, ami azt jelenti, hogy Priboj település akkoriban egy kitelepített és elpusztult falu volt, amely már az oszmánok Gornji Grbavci környékére érkezése előtt létezett. Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek között Gornji Grabovac (Grbavci) is szerepelt. 1604-ben Gornji Grabovac a Sapnai náhijéhez tartozott, a muszlim házak száma 10, a nem muszlimoké 6 volt.Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Kozluk községhez tartozó, akkor még egységes Grbavci településnek 78 háztartása, 196 ortodox és 190 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Grbavci Turski településen 52 háztartást, 269 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Grbavci Turski településnek 293lakosa volt, mind muszlimok. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Nevezetességei Mramorje – középkori temető maradványai, egy darab fennmaradt, keleti tájolású stećakkal, a többi megsemmisült.
Todorovića gaj - középkori temető maradványai, nyolc darab fennmaradt, sztélé alakú, keleti tájolású stećakkal. Közülük kettő bordázottan díszített.
Jegyzetek
Források Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései