Čelopek () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északra, a Majevica-hegység délkeleti szélén, a Sapna-folyó és a Drina összefolyásánál, 134-304 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb17631773Bosnyák11950Horvát22Jugoszláv80Egyéb45Összesen18961830
Története A határában a szántóterületen található kőrézkori töredékek tanúsága szerint a falu területe már az őskorban lakott volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó településnek 60 háztartása, 268 ortodox és 44 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 98 háztartást, 540 muszlim és 55 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 136. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 592 lakosa volt, közülük 562 ortodox szerb és 30 muszlim volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Az ENSZ volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszéke (ICTY) a boszniai háborúban, Zvornik elfogása után elkövetett bűncselekmények miatt több vádat emelt. Ítéleteiben a szerb tisztviselőket bűnösnek találta üldözésben, erőszakos átszállításban és/vagy kitoloncolásban, gyilkosságban, jogellenes fogva tartásban, kínzásban (emberiség elleni bűncselekmények) és szándékos pusztításban, rablásban (hadijog megsértése). Az ICTY megállapította, hogy a čelopeki kultúrháznál 1992 júniusában 34 fogvatartott bosnyák civilt öltek meg. Čelopek egyike volt azoknak a helyeknek, ahol embereket őrizetbe vettek, megkínoztak és megöltek Zvornik megszállása során. A központban az őrizetbe vett férfiakat állítólag szexuális zaklatásnak, többek között nemi erőszaknak vetették alá, amely bűncselekmények miatt még senkit sem vádoltak meg. A Čelopek faluban található egykori Kulturális Központot (az épületet a háború után lebontották) 1992. május 29. és július 1. között fogvatartási központként használták 162 bosnyák számára, akiket Divič faluból hoztak oda. A foglyokat naponta bántalmazták és verték, és legalább 27 embert öltek meg a Čelopeki Kulturális Központban. A létesítmény a Zvornik tartalékos rendőrség, a Zvornik főhadiszállás és a „Zute ose” (Sárgadarazsak) félkatonai egység felügyelete alá tartozott. 1992. július 1. után a foglyokat a Bijeljina melletti Batković táborba szállították.
Nevezetességei Szent Marina nagyvértanú tiszteletére szentelt ortodox plébániatemploma. A templom mérete 22,5x16,2 méter. A templomot Crkvište nevű helyen építették, de nem tudni, hogy korábban állt-e ott templom. A templom építése 1990-ben kezdődött Dragan Jevtić és Dragan Ignjatović zvorniki építészek tervei alapján. A háborús események (1992-1995) miatt a munkálatok csak 1995 augusztusában folytatódtak. A templom alapjait Zvornik-Tuzla püspöke, Vasilije szentelte fel 1996. szeptember 7-én. A templomot ugyanez a püspök szentelte fel 1997. szeptember 28-án. A fenyő ikonosztázt a podgoricai Radovan Sekulović készítette. Az ikonosztáz ikonjait a belgrádi Gojko Ristanović festette élénk színekkel. A templomot ugyancsak élénk színekkel festette meg Gojko Ristanović belgrádi festő 1998/1999-ben. 2020 és 2022 között történt a templom restaurálása és a kapu díszítése. A templomban őrzik Szent Marina nagyvértanú és Szent Sziszoész, a nagy csodatevő ereklyéit.
Saračev brijeg – őskori település maradványai. A lelőhelyen a szántóföld felszínén a kőrézkorból származó kerámiák és egyéb háztartási hulladék található.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései