Toborffy Géza Ferenc József Ernő magyar geológus, múzeumi szakember, 1945-től 1948-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. Toborffy Zoltán öccse.Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Főszerkesztő Révay Mór János, Budapest, XVIII. kötet, 316. o.
Élete Szülei Toborffy Béla Lajos tanár és Ercsényi, született Mozer Mária voltak.Budapest-józsefvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 648/1885. folyószám. FamilySearch.org
Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen végezte, ahol 1907-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett vegytan és természetrajz szakon. 1912-ben doktori fokozatot kapott ásvány- és kőzettan főtárgyból, valamint földtan és állattan melléktárgyakból. Tanulmányai idején és azt követően az egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékén, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárában dolgozott. Kutatásait Krenner József irányítása mellett végezte, elsősorban kristálytani témákban; vizsgálatai magyarországi, valamint délnyugat-afrikai és dél-ausztráliai ásványokra is kiterjedtek. Emellett Entz Géza mellett tevékenykedett az Általános Állattani és Összehasonlító Bonctani Tanszéken. 1909-től a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársa volt, ahol kezdetben napidíjas kutatóként, majd múzeumi preparátorként dolgozott. Később II. osztályú, majd I. osztályú geológusi beosztást töltött be, 1922-től osztálygeológusként tevékenykedett. Az intézet számára fosszilis rovarokat gyűjtött Erdélyben, valamint részt vett Kormos Tivadar barlangi ásatásain. Maros Imrével közösen közreműködött az Északnyugati-Kárpátok földtani térképezésében, továbbá kutatta a Budapest környéki oligocén képződményeket és a Balaton partvidékének statikai és hidrogeológiai viszonyait. Az 1920-as évek elején Tolna vármegyében végzett részletes földtani felvételeket. Az 1924-ben elrendelt létszámcsökkentés következtében 1925-ben ideiglenesen nyugállományba helyezték, de 1926-ig napidíjas munkatársként tovább dolgozott az intézetben.
1925. május 16-án vezette oltárhoz Pécelen Mosolygó Irént.Toborffy Géza dr. osztálygeológus szombaton vezette oltár elé Pécelen Mosolygó Irént. A templomot egészen megtöltötte a község előkelő társasága. Testületileg jelentek meg az esküvőn Budapestről családtagjaikkal a vőlegénynek tudós kartársai a Földtani intézetből. Az Ujság, 1925-05-19 / 112. szám
1926 és 1941 között a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumban tevékenykedett, ahol a kiállítások rendezésében, diorámák és szemléltető anyagok készítésében, preparátori munkában, valamint a múzeum könyvtári és adminisztratív feladatainak ellátásában is részt vett. 1928-ban az ő vezetésével alakítottak ki az intézményben önálló fényképészeti labort, addig kiállítási célokra közvetlenül az alkotóktól vettek pozitív nagyításokat.Knézy Judit: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Fehér György (szerk.) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992–1994 (Budapest, 1994), 306. o. Közreműködött az intézmény kiállításainak megújításában az 1934-es budapesti XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus alkalmából. 1941-től kísérletügyi főadjunktusként dolgozott, 1943-tól a múzeum igazgatóhelyettese, majd 1945-től ideiglenes, 1946 és 1948 között kinevezett igazgatója volt. Vezetése alatt kezdődött meg a második világháború során súlyosan megrongálódott múzeumi épületek helyreállítása, valamint a gyűjtemények állagmegóvása és újrarendezése. 1950-ben nyugdíjba vonult.
Tudományos és ismeretterjesztő írásai többek között az Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, a Földtani Közlöny, valamint a Magyar Királyi Földtani Intézet évkönyvei és jelentései hasábjain jelentek meg.
Műveiből
Előzetes jelentés a Bélapataka környékén végzett ujrafelvétel eredményéről. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1914-ről
Előzetes jelentés a Kiskárpátok déli felében végzett földtani kiegészítő felvételekről. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1915-ről. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 1916.
Előzetes jelentés a Kiskárpátok déli felén és a Hainburgi Hegységben végzett kiegészítő felvételről. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1916-ról. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 1917
A budapestkörnyéki oligocénről, különös tekintettel a geológiai korhatárok megállapítására. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1917-ről. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 1923.
A balatoni partrogyások sztatikai és hidrogeológiai viszonyai. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1917-ről. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 1923
Jelentés az 1921–23. években Tolna megye területén végzett részletes geológiai felvételről. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1920-ról. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 1925.
Jelentés Tolna-megyei részletes geológiai felvételről. In: A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1924-ről. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 1928
A felújított Mezőgazdasági Múzeum. Budapest, 1939, Pallas, 8 p. 25 cm. /Klny. Kísérletügyi Közleményekből/
A M. kir. Mezőgazdasági Múzeum épületcsoportjának műtörténelmi vonatkozásai. Budapest, 1939, Franklin. 12 p. 26 cm. /Klny. a Búvárból/
A Mezőgazdasági Múzeum keletkezése. Mi a hivatása a magyar mezőgazdaságban? Budapest, (1941). Radó ny. 8 p. 29 cm. /Klny. Trianoni Magyarország Mezőgazdasága című műből./
Jegyzetek
Források
Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Főszerkesztő Révay Mór János, Budapest, XVIII. kötet, 316. o.
Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1956-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársai