Glumina () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 3, közúton 4 km-re nyugatra, a Majevica-hegység keleti szélén, 229-527 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb12392Bosnyák22491089Horvát01Jugoszláv60Egyéb219Összesen23991191
Története A régészeti leletek alapján a falu területe már a középkorban is lakott volt. Ezt bizonyítják a területén található két középkori temető fennmaradt sírkövei. Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Glumina első írásos említése az 1533-as összeírásban történt, amely hét, a szandzsákbégek birtokához tartozó faluról tájékoztat a Sapnai náhijében (járás): Rožanj, Donji Grbavci, Baljkovica, Glumina, Gušteri, Nezuk és Vitinica.Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine Ebben Glumina 9 házzal szerepel. Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek között Glumina is szerepelt. Az 1604-es összeírás megemlíti, hogy Glumina a náhije azon települései közé tartozott, ahol mecset, mekteb (iszlám iskola) és tekke (derviskolostor) is volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó Glumina településnek 87 háztartása, 330 muszlim és 97 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Glumina Srpska településen 21 háztartást és 92 ortodox szerb, Glumina Turska településen 96 háztartást, 535 muszlim, 5 ortodox szerb és 3 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 138. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Glumina Turska településnek 582 lakosa volt, közülük 582 muszlim, 5 ortodox szerb és 2 római katolikus, Glumina Srpska településnek 91 lakosa volt, közülük 90 ortodox szerb és 1 muszlim volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992-ben a falut szerb katonai erők szállták meg, és a muszlim lakosságot elűzték, házaikat lerombolták. Az Eltűnt Személyek Bizottsága szerint 1992 elején több mint 700 ember tűnt el Gluminából és több közeli faluból, akiket a környéken öltek meg és temettek el. Szemtanúk arról számoltak be, hogy 1992 áprilisában két-három hét alatt több nagy teherautót láttak a Ramin Grob temetőben, és számos nagy, sötét színű zsákot távolítottak el a teherautókból. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
1998. október 6 és 11 között Gluminán, a falutól néhány száz méterre, összesen 274, az 1992-1995-ös boszniai háborúban meggyilkolt muszlim áldozat holttestét ásták ki az eddig felfedezett legnagyobb tömegsírból. A sírhelyet egy létező muszlim temető, a Ramin Grob területén találták meg. Az áldozatok feltehetően közeli falvakból és Zvornik városából származtak – egy olyan területről, ahol a boszniai szerb erők a 43 hónapos háború elején brutális „etnikai tisztogatást” folytattak, kiűzve vagy megölve az ott élő muszlimokat. Minden elhunyt, két nő és 272 férfi, civil ruhát viselt. Az azonosított elhunytak életkora 14 és 80 év között volt. Az azonosított elhunytak Drinjaca, Kostijerovo és Musici falvakból, valamint Gluminából származtak.
Sport Az FK Jadran labdarúgóklubot 1996-ban alapították.
Nevezetességei A gluminai muszlim gyülekezetnek két mecsete is van, az egyik Arnautiban, amelyet 2017-ben, a másik pedig Tulićiban, amelyet 2019-ben nyitottak meg. Azelőtt Gluminán nem állt mecset, csak egy 1938-ban épített mekteb volt, mely Panduri településen állt.
Korduni – középkori temető maradványai 15 darab keleti tájolású stećakkal. Néhányon spirális, növényi, félholdas és kard díszítés található.
Mramorje – középkori temető maradványai 38 darab keleti tájolású stećakkal. Közülük egy volt díszített.
Jegyzetek
Források Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései