Liplje () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén. A települést 2012-ben alapították a „Liplje település Zvornik község területén történő létesítéséről szóló határozat” (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 2012. október 30., 100/2012) alapján.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 4, közúton 8 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység délkeleti szélén, a Josanička-patak mentén, 240-400 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-3 Településrészei: Bajrići, Bećirovići, Čamlija, Hadžići, Husići, Jašići, Jošanica, Kadrići, Korin Brijeg, Liplje, Salihovići, Samari, Sultanovići és Velja Glava.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb02Bosnyák0474Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen0477

Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.

Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.

A boszniai háború kezdetén a közeli Snagovo faluból származó felfegyverzett szerb parasztok 1992. május 1-jén lerohanták Lipljét, és május 25-re az iskolát koncentrációs táborrá alakították, a bosnyák (muszlim) lakosokat pedig foglyul ejtették. 420 és 460 közötti számú embert börtönöztek be; férfiakat, nőket és gyermekeket vertek meg, erőszakoltak meg többször és öltek meg a szerbek. 1992. május 20. és június 2. között a lipljei fogolytáborban számos bosnyákon követtek el erőszakot. Az őrizetbe vett nőket többször megerőszakolták, köztük kiskorúakat, sőt férfiakat is. A táborban összesen 27 fogoly halt meg. A szökevények Cerska és Kamenica településeken ellenálló csoportokat szerveztek. A lipljei fogolytábort 1992. június 1-jén körülbelül 300, puskával felfegyverzett bosnyák szabadította fel. Ez lett az egyetlen olyan tábor, ahol bosnyák foglyok voltak, és amelyet még az 1992–95-ös háború ideje alatt felszabadítottak. A táborban garázdálkodó szerb erőszaktevők közül senkit sem állítottak bíróság elé.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.

A Liplje felé vezető út mentén négy másodlagos tömegsír található, melyek a srebrenicai mészárlás áldozatainak maradványait tartalmazták. Az elsődleges tömegsírjuk Petkovciban volt, onnan szállították ide őket valamikor 1995-ben. Mindegyikben egynél több személy maradványait találták meg. 1998. augusztus 7 és 25 között Liplje területén 191 meggyilkolt személyt exhumáltak. 2001. június 18 és július 6 között újabb 288 személy, majd október 24 és november 22 között még 305-öt. 2005. május 16 és június 21 között 240, szeptember 15 és október 16 között pedig 482 személy holtteste került elő. Az 1998-ban elsőként feltárt másodlagos tömegsírt, amelyet Liplje 2-ként jelöltek, teljesen feltárták, és megállapították, hogy összefüggésben van a Petkovci közelében található Brana elsődleges tömegsírral. A sír felső rétegét durván szétdarabolt testek és nagy mészkőtömbök jellemzik. Ezek a jellemzők egybeesnek a Brana közelében található elsődleges sír engedély nélküli megbolygatásával, és arra utalnak, hogy a Liplje 2 (LP-02) a Petkovci közelében található Brana elsődleges tömegsír másodlagos tömegsírja. Legalább 191 személy maradványait tartalmazta, amelyeket 807 zsákban gyűjtöttek össze. A testek magas szintű töredezettségére utalva meg kell jegyezni, hogy csak négy test volt viszonylag érintetlen. A másodikként feltárt Liplje 1 (LP-01), 288 maradványt tartalmazó tömegsír ugyancsak másodlagos és szintén Petkovcival kapcsolatos. A holttesteket először az elsődleges tömegsírba temették el, majd áthelyezték és eltemették ebbe a sírba. Az exhumálás során kotrógépek nyomait észlelték, amelyeket a holttestek elsődleges tömegsírból ebbe a másodlagos tömegsírba való áthelyezésekor használtak. 2009-ig csak a 288 holttestből csak 23 embert azonosítottak, 18 férfit és 5 gyermeket. A harmadik feltárt tömegsírból (LP-04) 2009 év végéig 49 embert azonosítottak, 44 férfit és 5 gyermeket. A maradványok kezein kötelek nyomait találták.

A 2010 júniusi heves esőzések számos földcsuszamlást és sziklaomlást okoztak Lipljében. A vízáramlás elzáródása miatt egy helyi patak kiáradt, és elsodorta a faluba vezető fő utat. Az árvíz a bosnyák hazatérők termését is elpusztította. A 2015 márciusi heves esőzéseket követően további áradásokról és földcsuszamlásokról számoltak be.

Liplje települést Snagovo Gornje és Snagovo Donje települések egy részéből alapították 2012-ben.

Oktatás A lipljei általános iskolában, amelyben a háború előtt mintegy 400 gyermeket tanítottak, jelenleg mindössze 20 diák jár.

Nevezetességei Liplje az évente megrendezett békemenet egyik állomása.

Jegyzetek

Források Monumenta Srebrenica, book 7. Srebrenica through past centuries, Public Institution for Protection and Usage of Cultural-historical and Natural Heritage of the Tuzla Canton, Tuzla – Srebrenica 2018. ISSN 2233-162X

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései