Bizony László, 1911-ig Buchwald László Sámuel (Liptószentmiklós, 1893. október 27. – Budapest, 1932. október 25.) hírlapíró, szerkesztő.
Pályafutása
Édesapja Buchwald Simon orvos, édesanyja Goldstein Borbála. Iskolai tanulmányait Kassán végezte, majd Budapestre költözött és a Világ belső munkatársa lett. Első cikke még diákkorában jelent meg egy budapesti lapban Buchwald László név alatt. (Gulyás Pál szerint Allienza Hispanica Israelita címmel, Pesti Hirlap 1909. június 3.) Számos könyvet és tanulmányt írt, amelyek közül az első A keleti határról címmel az erdélyi nemzetgazdasági problémákkal foglalkozott. 1912-ben a földművelési minisztérium tanulmányútra küldte a Székelyföldre. 1915-ben az O. K. H. megbízásából Az első nemzeti kölcsön és a nép címmel brosúrát írt, amelyet sok ezer példányban terjesztettek a falusi szövetkezeti élet körében. 1916 és 1921 között a Pénzintézeti Központ tisztviselőjeként belső szervezési, statisztikai és propagandamunkát végzett. A Pénzintézeti Központ megalapításának eszméjét Pénzügyi emancipációnk című könyvével szolgálta. 1922-ben alapította a Középeurópai Lloyd c. közgazdasági lapját, amely a magyar gazdasági élet és a megszállt területek között elsőnek igyekezett a hírszolgálati kapcsolatot megteremteni. Ezen lapot egészen haláláig szerkesztette.
1920. július 1-jén Budapesten házasságot kötött Wolf Ilonával.Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 1146/1920. folyószám.
Betűjegye: B. L. (Világ, 1912).
Művei A keleti határról. A magyar szupremácia veszedelme Erdélyben. Budapest, . (Széll Kálmán előszavával. Egy fejezete gr. Bethlen Istvántól). Hogy mentsük meg Erdélyt? Budapest, . (Kenessey Béla előszavával). Bank és tőzsde. Szerkesztette. Budapest, 1914. (Szerzők: Berkovits Jenő és Martos Sándor). Az első nemzeti kölcsön és a nép. Budapest, 1915. (Br. Korányi Frigyes előszavával). Pénzügyi emancipációnk. Budapest, 1915. (Schmidt József előszavával). Földhitelünk jövője. Budapest, 1917. Öt év a földgáz hasznosításának munkájából. Budapest, 1918. Pénzünk veszedelme a tőzsdén. Budapest, 1918. A magyarországi bolsevizmus 133 napja. Leipzig-Wien, 1919. (Németül is: 133 Tage ungarischer Bolschewismus címmel Budapest, 1920). A megfiatalosodás mániája. Budapest, é. n. (A Magyar Nemzeti Múzeumban a 6-10.000-ből).
Jegyzetek
Források A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930) 69. old. Gulyás Pál: ''Magyar írók élete és munkái III. kötet, Berényi János-Bredeczky Sámuel. Budapest, 1995. 471-472. hasáb
Kategória:Magyar lapszerkesztők Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar lapalapítók és sajtóvállalkozók