Kulina () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 10, közúton 14 km-re nyugatra, a Majevica-hegység déli szélén, a Spreča jobb oldali mellékvizei, a Krivaja és a Ljeskovica között, 300-450 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 476-2-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb156152Bosnyák184Horvát01Jugoszláv00Egyéb00Összesen174157
Története A település nevét valószínűleg arról a török kori toronyról (kula) kapta, amely egykor a területén állt.
Az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg Bosznia területét és a keresztény lakosság által kiürített területre népességmozgások indultak meg. A területre történő bevándorlás több szakaszban ment végbe. 1463 és 1540 között a Drina vidékéről érkező vlach bevándorlás három szakasza figyelhető meg Bosznia északkeleti részén: az első a Hercegovinai szandzsák 1470-es megalakulása után, a második a Srebrenicai bánság 1512-15-ös bukása után, a harmadik pedig a mohácsi csata és Magyarország összeomlása, valamint a Jajcai bánság 1527-28-as bukása után. Ezekben az időszakokban a Zvorniki-szandzsák több járásában telepedtek le, köztük a Sprečai náhijében is. A terület etnikai helyzetét a 17. és 18. században a Magyarországról hazatelepült bosnyák bevándorlók befolyásolták, akik korábban a török hódítás idején költöztek ezekre a területekre. Ők leginkább Kalesija és Caparde területein telepedtek le. A 18. század végén néhány karavlah (román cigány) vándorolt be a régióba, köztük a Spreča-folyó felső folyásának területére.
A korszakok változásával járó történelmi körülmények különösen az első és második szerb felkelés (1804-1813) után nehéz helyzetbe hozták az akkori muszlim lakosságot, különösen a mai Szerbia és Montenegró területén. A tömeges üldöztetések után tömeges muszlimvándorlás következett, akiknek többsége átkelt a Drina folyón, és Északkelet-Boszniába érkezett. Egy csoport muszlim a Spreča folyó völgyébe költözött és ott telepedett le.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Gornji Zalukovik községhez tartozó településen 26 háztartást és 170 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 130. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Osmaci községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései