Rakino Brdo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 17, közúton 24 km-re nyugatra, a Javornik-hegység lejtőin, a Spreča bal oldali mellékvize, a Simnica-folyó völgye felett, 270-406 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 476-2-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb239236Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb02Összesen239238
Története Az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg Bosznia területét és a keresztény lakosság által kiürített területre népességmozgások indultak meg. A területre történő bevándorlás több szakaszban ment végbe. 1463 és 1540 között a Drina vidékéről érkező vlach bevándorlás három szakasza figyelhető meg Bosznia északkeleti részén: az első a Hercegovinai szandzsák 1470-es megalakulása után, a második a Srebrenicai bánság 1512-15-ös bukása után, a harmadik pedig a mohácsi csata és Magyarország összeomlása, valamint a Jajcai bánság 1527-28-as bukása után. Ezekben az időszakokban a Zvorniki-szandzsák több járásában telepedtek le, köztük a Sprečai náhijében is. A terület etnikai helyzetét a 17. és 18. században a Magyarországról hazatelepült bosnyák bevándorlók befolyásolták, akik korábban a török hódítás idején költöztek ezekre a területekre. Ők leginkább Kalesija és Caparde területein telepedtek le. A 18. század végén néhány karavlah (román cigány) vándorolt be a régióba, köztük a Spreča-folyó felső folyásának területére.
A korszakok változásával járó történelmi körülmények különösen az első és második szerb felkelés (1804-1813) után nehéz helyzetbe hozták az akkori muszlim lakosságot, különösen a mai Szerbia és Montenegró területén. A tömeges üldöztetések után tömeges muszlimvándorlás következett, akiknek többsége átkelt a Drina folyón, és Északkelet-Boszniába érkezett. Egy csoport muszlim a Spreča folyó völgyébe költözött és ott telepedett le.
A mai templom helyén egy régi templom állt, amelynek eredetéről nincsenek adatok. A hagyomány szerint a régi templomot Miljan pap testvére építtette. A hagyomány szerint a templomot az osztrák-magyar erők rombolták le Bosznia-Hercegovinából való kivonulásuk során. Ez az adat azonban megbízhatatlan, mivel Mira Mitrović azt állítja, hogy édesapja 1917-ben vette át a plébániát ebben a faluban, és nem emlékszik arra, hogy édesapja azt mondta volna neki, hogy az osztrák-magyarok lerombolták a templomot. Csak a haranggal ellátott fa haranglábra emlékszik. Egy dolog biztos, a templom létezett, mert amikor a jelenlegi templom építése elkezdődött, megállapították, hogy a régi templom alapjai sokkal nagyobbak voltak, mint a jelenlegié. Ekkor találták meg a plébániaház és a fa harangláb alapjait. Akkoriban nem végeztek régészeti feltárásokat a helyszínen, amelyek alapján konkrétabb információkat lehetett volna szerezni a régi templomról.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Vacetina községhez tartozó településen 16 háztartást és 95 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 134. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Osmaci községhez került.
Nevezetességei Szent Panteleimon tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom építése 2001-ben kezdődött, az alapokat pedig még ugyanebben az évben júniusban Vaszilje zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. Ugyanez a püspök szentelte fel a templomot 2002. június 9-én. A tölgyfa ikonosztázt Milan Gavrić ácsmester készítette Mali Zvornikból. Az ikonosztáz ikonjait Perica Paraklis pap festette élénk színekkel. A templom alapítója Blaško Stanarčević, a Rakino Brdo-i születésű, de Belgrádban élő férfi, akit ezért a munkájáért 2002-ben a Szent Száva Rend III. fokozatával tüntettek ki.
Jegyzetek
Források Dževad Tosunbegović: Gornja Spreča, Kalesija 2007.
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései