A József Attila Emlékhely Ferencvárosban, Budapesten, József Attila szülőházában kialakított irodalmi emlékhely és közösségi tér. A Gát utca 3. szám alatti ház földszintjén található, fenntartója a kerület önkormányzata. Az Emlékhely a Ferencvárosi Művelődési Központ tagintézménye.
József Attila és Ferencváros A kiegyezést követően, a 19. század második felében a korábbi ferencvárosi legelők és gyümölcsösök helyén egymás után bukkantak fel gőzmalmok, vas- és gépgyárak, a Weiss Manfréd Konzerv- és Ércárugyár, a Közvágóhíd, vagy a Meister-féle szappangyár, ahol egy ideig József Áron is dolgozott. Középső-Ferencváros proletárnegyede is ennek a robbanásszerű terjeszkedésnek a következményeként született meg, a Gát utca például egy korábbi védőgát helyén alakult ki, és épült be a ma is ismert formájában. Ugyanakkor a kerület iparosodása és fejlődése számos következménnyel járt. A lakosság száma ugrásszerűen nőtt. Egy 1896-os statisztika szerint a ferencvárosi gyárakban mintegy nyolcezer munkás dolgozott. A zártsoros beépítésű, historizáló stílusú épületek kis alapterületű, sötét, fürdőszoba nélküli lakásokat rejtettek magukban, így a Gát utca 3. szám is. Az egyemeletes, függőfolyosós, U alaprajzú bérház 1891-ben épült Kaim István vállalkozó tervei alapján, aki haláláig itt élt.
Ennek a háznak az egyik szoba-konyhás lakásában született József Attila is 1905. április 11-én. Nincsen pontos adatunk arról, hogy melyik lakásban látta meg a napvilágot: egyes visszaemlékezések szerint a földszinten, mások szerint az első emeleten béreltek lakást a szülei. Mindössze három hónapos volt, amikor 1905. júniusában a család a Szvetanay (ma Lenhossék) utca 18.-ba költözött. Itt viszonylag huzamosabb ideig rendezkedhettek be, miután a bérház egyszerre volt az édesapa munkaadójának, Gerstl Sándor szappangyárosnak a telephelye és bérkaszárnyája. Két év múlva, 1907-ben a család visszatért a néhány száz méterre lévő Gát utcába, a 8-as szám alatti két szoba-konyhás lakásba. Ugyanakkor a József család, és így a költő életének egyik meghatározó eseménye már a Gát utca 24. szám alatti háromemeletes bérházban érte őket. 1908 júliusában József Áron elhagyta a családot. Ezzel még nem ért véget a lakásváltoztatások sora: a kifizetetlen lakbér miatt gyakran kellett hurcolkodniuk. A Mama és a három gyerek lakott a Lenhossék utcában, a Márton, a Haller, a Bokréta, a Páva, a Thaly Kálmán és a mai Balázs Béla utcában, a Gát utca 24.-ben, illetve a Ferenc téren is.
Az EmlékhelyIllés Klára: A József Attila Emlékhely története (Ferencvárosi Művelődési Központ, 2024.) A Gát utcai ház homlokzatán 1949-ben a költő fényképével díszített emléktáblát avattak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetőjeként a József Attila Gyűjtemény gondozásának feladataiba József Attila egykori élettársa, Szántó Judit vezette be a hatvanas évek elején pályakezdő Fehér Erzsébetet, aki a Gát utcai emlékszoba kiállításának felelőse lett. A kiállítás létrehozását 1963-ban a IX. kerületi Tanács kezdeményezte, ahol az ügy motorja a kulturális terület elhivatott vezetője, Xantus Zoltán volt. A megvalósítást összekapcsolták a Magyar Írószövetség javaslatával, mely az addig általában a június elején rendezett könyvhét részeként megtartott versünnepet József Attila születésnapjával kívánta összekötni. Így a magyar költészet napját 1964 óta április 11-én ünneplik.
A Gát utcai házban berendezett emlékszobát 1964. április 11-én nyitották meg, felavatásán Kassák Lajos költő mondott ünnepi beszédet.
Az emlékszoba kiállítási anyagát 1975-ben, József Attila születésének 70. évfordulója alkalmából lecserélték. Az új kiállítás rendezője Sára Péter, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa volt. Az 1975-ös megnyitóbeszédet Juhász Ferenc költő mondtaJuhász Ferenc: Egy emlékszoba titoktalan titkos csendjében merengve, Élet és Irodalom, 1975. április 12, 3.. A kiállítás következő felújítását Tasi József, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa az 1995-ös évfordulóhoz kapcsolódva végezte el.
A 2000-es évek elején az emlékszoba melletti lakás megürülése lehetővé tette a két helyiség összenyitását: a korábbi 15 helyett további 15 négyzetmétert jelentett, ebből következően meg kellett változtatni a kiállítóhely nevét is. Egy korszerűen felújított, fűtéssel is ellátott, három helyiségre osztott kiállítótér kialakítása vált lehetővé. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai, H. Bagó Ilona kurátor és Kemény Gyula látványtervező készítették. 2002-ben egész napos ünnepség keretében került sor az új, József Attila Emlékhelynek elnevezett kiállítás megnyitására, amelyen Juhász Ferenc költő mellett Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter mondott megnyitó beszédet.
2012-re az emlékhelyet befogadó épülettömb állapota olyan mértékben leromlott, hogy tömbrehabilitáció keretében szükségessé vált a Gát utca 3–5. épületegyüttes teljes felújítása. Az építkezés idejére a József Attila-kiállítás az FMK épületében újra „emlékszobává” szűkült, de megkezdődött a korábbinál tágasabb emlékhely és kiállítás tervezési munkálatainak előkészítése.
2015. április 11-én nyílt meg a megújult József Attila Emlékhely. Az Európai Unió és az önkormányzat támogatásának köszönhetően nemcsak az épület, a kiállítóhely feltételrendszere – többek között fogadótér, mellékhelyiségek, az udvar rendezvények tartására alkalmas kialakítása – valósult meg, hanem a kiállítás is méltó körülmények közé került, immár 120 négyzetméteren. Az új kiállítás megálmodói és megvalósulásának irányítói ismét H. Bagó Ilona kurátor, Kemény Gyula látványtervező, Széki András (grafikai arculat és tipográfia), Mag Ildikó (belsőépítész), Hukaya Simon (designbeton) voltak. A kiállítás elnyerte „Az év kiállítása 2015” címet a Pulszky Társaságtól.
Jegyzetek
Források
Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Budapest kulturális intézményei Kategória:Ferencvárosiak Kategória:Irodalmi múzeumok Kategória:Személyek emlékmúzeumai Kategória:Híres emberek szülőházai