A Kék Pelikan 2024-ben bemutatott magyar animációs dokumentumfilm.
A film története egy, a nemzetközi vasúti forgalomban használható, magyarországi kibocsátású vonatjegyekre kiterjedő, az 1990 körüli években kialakult, valóban megtörtént jegyhamisítási eseménysorozaton alapul, annak történetét és utóéletét igyekszik bemutatni.
A címben a Pelikan szó írásmódja így helyes, hiszen márkanévről van szó: ez volt a kor vasúti dolgozói által, a jegykiadás rendszerében használt indigópapír-márkák egyike, és gyakorlatilag az egyetlen olyan másolópapír, amely a film hősei számára lehetővé tette a hamisítások (kellő óvintézkedések mellett történő) többé-kevésbé zavartalan lebonyolítását.
Cselekmény A rendszerváltás körüli évek Magyarországán járunk, kevéssel a vasfüggöny leomlása előtt, amikor már mindenki igényelhet világútlevelet; a magyar állampolgárok számára megnyíltak a határok és szabaddá vált az utazás lehetősége. Maga a nemzetközi utazás viszont igencsak drága, legyen szó akár vonatról, akár buszozásról, az embereknek – főleg a kalandvágyó diákoknak – pedig nincs pénzük arra, hogy megfizessenek egy normális külföldi utazást.
Három fiatal fiú mégis úgy dönt, megpróbálnak élni a hirtelen jött szabadsággal, ha nem a legegyenesebb úton, akkor valahogy másként. Valahonnan megszerzik egy srác telefonszámát, aki hamis vonatjegyeket árul, de amikor megkapják a jegyet, csalódottan látják, hogy silány minőségű hamisítványról van szó. Első reakciójuk az, hogy ennél még ők is hitelesebb hamisítványt tudnak csinálni, majd eldöntik, hogy valóban megpróbálkoznak a minőségi vonatjegy-hamisítással.
Első körben elkezdik megfigyelni, hogyan dolgoznak a pályaudvarok nemzetközi pénztáraiban a pénztárosok és hol vannak a rendszernek gyenge pontjai. Hamar rájönnek, hogy a vasúti alkalmazottak a jegyeket kézzel írva, indigóval töltik ki, az utasoknak pedig a másolatokat adják ki, míg a golyóstollal írt „eredeti” példányok a MÁV-nál maradnak. Kiszámolják, melyik az a legolcsóbb vasúti jegy, amelyik már határátlépésre jogosít, majd összerakják az összes pénzüket és annyi jegyet vásárolnak, amennyi csak kifutja az összegből.
A következő körben egyikük lakásában megindulnak a kémiai kísérletezések a jegyekkel. Próbálkozásaik rövidesen eredményre is vezetnek, felfedezik ugyanis, hogy az egyik típusú indigópapír tintája nyom nélkül leáztatható a jegyekről, ha pedig ez sikerült, utána már olyan célállomást írnak a papírszeletre, amilyet csak szeretnének. Pár apró nehézséget még meg kell ugyan oldani – például a hitelesnek ható dátumbélyegző-lenyomat problémáját –, de hamarosan tényleg megkezdődhet a vonatozás szerte Európában.
A valós történéseket feldolgozó, a cselekménysorozat szereplőivel, illetve arra rálátó személyekkel készített interjúkon alapuló film alapvetően a három fiú korabeli történetét mutatja be. Szót kapnak azonban jó másfél évtizeddel későbbi, felnőtt énjeik éppúgy, mint az ügybe annak idején nyomozóként bekerülő rendőrök, vasutasok, barátok és hozzátartozók karakterei is. Az animációs technikákkal készült jelenetsorok közé néhol rövid dokumentarista snittek is beékelődnek a kor hangulatának jobb megjelenítése érdekében, de kizárólag oly módon, hogy ha élő szereplők is megjelennek, akkor azok arccal ne látszódjanak.
Stáblista Szereplők Lévai Norman – fiatal Ákos hangja Kenéz Ágoston – fiatal Laci hangja Tegyi Kornél – fiatal Petya hangja Börcsök Olivér – fiatal Rozi hangja Rujder Vivien – Kati hangja Kapácsy Miklós – kalauz hangja Thuróczy Szabolcs – bélyegzőkészítő hangja Olasz Renátó – hamisító hangja Csőre Gábor – utazó hangja az üzenetrögzítőn Kálmánchelyi Zoltán – Kádár János hangja Trokán Nóra – pénztáros 2 hangja
Alkotók rendező: Csáki László producer: Kázmér Miklós, Felszeghy Ádám forgatókönyvíró: Csáki László zene: Preiszner Miklós, Tövisházi Ambrus operatőr: Horváth Árpád vágó: Szabó Dani
Jegyzetek
Források https://papageno.hu/film/2024/04/csaki-laszlo-kek-pelikan-film-interju/ https://art7.hu/film/kek-pelikan-kritika/
Kategória:Magyar dokumentumfilmek Kategória:2024 filmjei