Ašćerići () település Bosznia-Hercegovinában, Šekovići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 11, közúton 22 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 17 km-re északkeletre, a Javornik-hegység lejtőin, a Paprača jobb oldali mellékvize, az Ašćerića-folyó völgyében, 350-550 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Kladanj 476-2-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb225241Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb11Összesen226242
Története Az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg Bosznia területét és a keresztény lakosság által elhagyott területre népességmozgások indultak meg. A bevándorlás több szakaszban ment végbe. 1463 és 1540 között a Drina vidékéről érkező vlach bevándorlás három szakasza figyelhető meg Bosznia északkeleti részén: az első a Hercegovinai szandzsák 1470-es megalakulása után, a második a Szreberniki bánság 1512-15-ös bukása után, a harmadik pedig a mohácsi csata és Magyarország összeomlása, valamint a Jajcai bánság 1527-28-as bukása után. Ezekben az időszakokban a Zvorniki-szandzsák több járásában telepedtek le, köztük a Sprečai náhijében is.
A 17. század végéig Šekovići község területe viszonylag sűrűn lakott volt, de aztán katonai rajtaütések és betegségek nyomán számuk megritkult és a csapások szinte teljesen elpusztították a régi lakosokat, helyükre pedig új hercegovinaiak érkeztek, akik nagyrészt a mai lakosság ősei. Úgy tartják, hogy Šekovići községet Kelet-Hercegovinából érkezettek telepítették be, akik a Gacko és Nevesinje területekről érkeztek. Ašćerići falu első lakóiról, az Ašćerić családról kapta a nevét, Ašćerićiben ma is minden második lakos ehhez a családhoz tartozik.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Šekovići községhez került. A hívek a papračai szerb ortodox egyházközséghez tartoztak. Az Ašćerić család nagy része mára a világban sok helyre szóródott szét. Sok „Asceric” él Németországban és Belgiumban, valamint Amerikában, ahol sokan az „Asscherick” nevet viselik.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései