Pijuke () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Vlasenica községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 21, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 13 km-re északkeletre, Birač régióban, a Rijeka-patak völgyétől északra, 400-550 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 476-4-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák18672Horvát00Jugoszláv00Egyéb41Összesen18672
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz tartozó településnek 11 háztartása és 96 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 98. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Pijuke községhez tartozó településen 33 háztartást és 143 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 132. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
1992. május 8-án a helyi szerb erők körülvették Pijuke falut, és megszállták, majd összegyűjtötték a falu lakóit. Sokakat megkínoztak, 11 embert meggyilkoltak, majd a túlélőket sušicai fogolytáborba hurcolták, vagy elűzték a faluból. A falu teljesen lerombolták. A kínzásokról szóló leírások szörnyűek voltak. A túlélő nők azt vallották, hogy ismerték kínzóik nevét és arcát is. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
Források Edina Bećirević: Genocid u Istočnoj Bosni 1992-1993. Sarajevo, 2009. 43-44. o.
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései