jobb|bélyegkép|Surtr
Surtr (Szurt) a skandináv mitológia alakja, Muspellheim ura, a tűzóriások vezére. A Ragnarök („istenek alkonya” vagy „istenek végzete”) alkalmával tüzes kardjával harcol, és felégeti a világot. Kardja, a Gambantein (Völund-kard) akkor lesz tüzes, ha azt egy óriás használja, de ugyanakkor az óriások végzete is lesz. A Ragnarökben Frey és Surtr összecsap és egymás halálát okozzák.
Eredete Surtr az első élőlények között van a skandináv mitológia világában. Muspellheimben, a tűz világában élt. Szikrákat és lángokat dobált a Ginnungagap jegére. A tűzből és a jégből gőzfelhők keletkeztek, amelyek megszilárdultak és leereszkedtek a szakadék aljára és képezték az ős anyagot. Amikor a teremtő erő, a bölcsesség forrásából, átitatta ezt, két lény keletkezett, Audhumla egy hatalmas tehén, és Ymir az ősóriás.
A mítoszban Az Edda többször is említi Surtr (Szurt) nevét. Például amikor a völva Odinnak jósol a Ragnarökről: „Megremeg Yggdraszill, a magas kőris, jajdul agg törzs s ág, szabadul az óriás. Hél útjára rettegve hágnak a hősök, míg Szurt lángja mindent elnyel, felemészt.”
Vagy amikor Odin Valftrudnirt faggatja a jövőről:
Ódin szólott: „Sok utat megjártam, sokat megéltem, sok erőt mértem; mondd, mely áz istenek lakoznak majd Ázgárdban, ha Szurt szent lángja lohad?”
Vaftrúdnir szólott: „Vídar és Váli vonul az isteni szentélybe, ha Szurt szent lángja lohad; Módi és Magni kapja Mjölnirt, ha Tór kezéből tehetetlen kihull.”
Források A világ teremtése Edda Mitologikus énekek (Tandori Dezső fordítása) A Pallas nagy lexikona
Fordítás
Kategória:Skandináv mitológia