Több béketárgyalási fordulót is lefolytattak a folyamatban lévő orosz–ukrán háború lezárása érdekében, amióta Oroszország 2022 februárjában inváziót indított. Vlagyimir Putyin orosz elnök az összes megszállt terület oroszként való elismerését, az összes olyan régió átadását követeli, amelyekre igényt tart, de amelyeket nem teljesen megszállva tart, garanciákat arra, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, az ukrán hadsereg korlátozását és az Oroszország elleni szankciók feloldását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz csapatok teljes kivonását, a foglyok és az elrabolt ukrán gyermekek visszaszolgáltatását, az orosz vezetők háborús bűncselekmények miatti büntetőeljárását, valamint biztonsági garanciákat követel a további orosz agresszió megakadályozása érdekében.

Az orosz és ukrán tisztviselők közötti első találkozóra az invázió kezdete után négy nappal, 2022. február 28-án került sor Fehéroroszországban, és eredménytelenül zárult. Későbbi tárgyalási fordulókra került sor 2022 márciusában a Fehéroroszország-Ukrajna határon és a törökországi Antalyában. A törökországi tárgyalások azt javasolták, hogy Ukrajna felhagyjon a NATO-csatlakozási terveivel, és korlátozásokat vezessen be katonaságára, miközben nyugati országok biztonsági garanciákat kapjon, és nem kellene elismernie Oroszország Krím annektálását. A tárgyalások a kulcsfontosságú pontokban felmerült nézeteltérések, Oroszország Ukrajna védelmével kapcsolatos javasolt vétója, Oroszország őszinteségével kapcsolatos kétségek és a bucsai mészárlás miatt szüneteltek.

A megújult tárgyalások 2025-ben kezdődtek, miután Donald Trump az Egyesült Államok elnöke lett. Trump kormányzata olyan béketerveket fogalmazott meg, amelyek általában kedvezőek Oroszország számára: ezeket az ajánlatokat azonban mind Oroszország, mind Ukrajna elutasította. Az európai országok jobban igazodtak az ukrán javaslatokhoz, és egy olyan tűzszünetet terveztek, amelyet egy „hajlandóak koalíciója” védene Ukrajnában állomásozó csapatokkal. Oroszország többször is elutasította a tűzszünetre irányuló felhívásokat, Putyin pedig többször is elzárkózott a Zelenszkijjel folytatott tárgyalásoktól.

2022-2025 2022-ben az ukrán lakosság 73%-a még támogatta, hogy a harcok egészen a győzelemig folytatódjanak. Azonban 2025-ben már csak a lakosság 24%-a volt ezen az állásponton, és a 69%-uk már azt támogatta, hogy béketárgyalásokon keresztül véget érjen a háború.

Az ukrán és orosz felek között a háború kitörésekor még folytak tárgyalások, így első alkalommal 2022. február 28-án került sor, majd márciusban további egyeztetések történtek. 2022. március 10-én Antalyában Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytattak. A tárgyalások alatt, amelyek áprilisig tartottak, a harcok folytatódtak. 2022. április közepén egyes források szerint közel álltak a felek ahhoz, hogy egy békeszerződéssel lezárják a háborút, de végül nem tudtak megállapodni.

2025-jelenleg Donald Trump újraválasztott amerikai elnökként 2025 tavaszán azt javasolta, hogy amerikai közvetítéssel kezdődjenek újra a tárgyalások. 2025. április közepéig több alkalommal történt egyeztetés az amerikai megbízottak és az érintett két ország képviselői között, de tűzszünetet nem sikerült elérni. Eleinte Ukrajnát az Egyesült Államok kizárta a tárgyalásokból, és csak az oroszokkal ült le. Trump 2025. április végén béketervet küldött a háborúzó feleknek, ezt megelőzően pedig azt közölték, hogy az Egyesült Államok kilép az orosz-ukrán béketárgyalásokból, ha elutasítják a terveit. Az amerikai béketerv az alábbiakat tartalmazta:

Oroszország a következőket kapta volna:

Az Egyesült Államok „de jure” (jogilag) elismeri az orosz ellenőrzést a Krím félszigeten. Az Egyesült Államok „de facto” (gyakorlatilag, de nem jogilag) elismeri Oroszország részeként a teljes egészében megszállt luhanszki régiót, valamint Doneck, Herszon és Zaporizzsja megye oroszok által elfoglalt területeit. Ukrajna nem lesz a NATO tagja. Az Európai Unióhoz történő csatlakozását azonban nem gátolják. Feloldják a 2014 óta kiszabott szankciókat Oroszországgal szemben. Megerősítik a gazdasági együttműködést Oroszország és az Egyesült Államok között, különösen az energia- és ipari szektorban.

Ukrajna a következőket kapta volna:

Biztonsági garancia, amelyben európai országok egy része, valamint Európán kívüli, de potenciálisan hasonló hozzáállással bíró államok vesznek részt. (A békefenntartó művelet működéséről, illetve az Egyesült Államok részvételéről nem tesznek említést.) Harkivi terület egy részét visszakapja Ukrajna. Akadálytalan áthaladás a Dnyeper folyón, amely Ukrajna déli részén, a frontvonal mellett folyik. Kompenzáció és segítség az ország újjáépítésében, de a finanszírozás részleteit nem említik.

A fentieken túl az oroszok által elfoglalt Zaporizzsjai atomerőmű az Egyesült Államok üzemeltetése alá kerülne, a későbbiekben pedig Ukrajnát és Oroszországot is ellátnák árammal. Az ukrán ritkaföldfémek kitermeléséről szóló ukrán-amerikai megállapodás is részét képezte a dokumentumtervezetnek.

2025 tavaszán folytatódtak a harcok. 2022 eleje óta először 2025. május 15-én folytatott közvetlen tárgyalásokat Isztambulban az orosz és az ukrán delegáció, majd június 2-án ismét. A találkozók áttörést nem hoztak, mindössze fogolycserében és holttestek cseréjében állapodtak meg.

2025. augusztus 15-én az alaszkai Elmendorf–Richardson támaszponton sor került a Trump-Putyin találkozóra. Célja egy esetleges tűzszünet elérése volt, de erre nem került sor.

2025. november 20-án egy újabb, 28 pontos béketervet mutattak be az amerikaiak. A tervezet főbb pontjai:

Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy nem támad meg szomszédos országokat; viszont a NATO sem bővül. A NATO nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában, Ukrajna nem lesz atomhatalom. Az ukrán fegyveres erők létszámának felső korlátja katona. Ukrajna biztonsági garanciákat kap az Egyesült Államoktól. Ukrajna csatlakozhat az Európai Unióhoz. A Krímet, illetve a luhanszki és donecki területeket de facto orosz régióként ismerik el. Ukrajna átadja a még általa ellenőrzött donbászi területeket Oroszország részére, és nemzetközileg is oroszként ismerik el. Herszon és Zaporizzsja környékén befagyasztják a frontvonalakat. Oroszország lemond a további területekről. Oroszország ellen az összes szankciót feloldják, visszatérhet a G8-ba. A zaporizzsjai atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt üzemelne; az áramot 50-⁸⁸50%-ban jutna Oroszország és Ukrajna részére. A civil foglyok szabadon engedése, a konfliktusban részt vevő felek teljes amnesztiát kapnak. Azonnali tűzszünet életbe lépése.

Mike Rounds republikánus szenátor a tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azt mások terjesztették az amerikai kormány elé, mivel „olyannak tűnik, mintha eleve oroszul írták volna.” Rounds szerint Marco Rubio külügyminiszter felhívta őket, és világossá tette, hogy az Egyesült Államok csak "a javaslat címzettje” volt. Rubio ezt cáfolta, közlése szerint a tervet Washingtonban írták. November 23-án a javaslattal kapcsolatban Genfben tárgyaltak az amerikai (Rubio és Steve Witkoff), az európai és az ukrán delegáció tagjai.

2025. december 14-én, az amerikai küldöttségekkel való berlini tárgyalások előtt Zelenszkij bejelentette hogy Ukrajna lemond a NATO-csatlakozásról, ha cserébe nyugati biztonsági garanciákat kapnak. A berlini találkozókon az ukránok az amerikaiakkal közösen vizsgálnak át egy húsz pontos tervet, amely a tervek szerint tűzszünethez vezetne. A berlini tárgyalások után közös nyilatkozatot adott ki több európai vezető, azt írták, jelentős előrelépés történt az ukrajnai háború lezárása felé. A nyilatkozat szerint a részt vevő országok (Németország, Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Svédország, Egyesült Királyság) jogilag kötelező vállalásokat tennének arra az esetre, ha Ukrajnát a jövőben fegyveres támadás érné. Ezek akár katonai beavatkozást, hírszerzési és logisztikai támogatást, valamint gazdasági és diplomáciai lépéseket is jelenthetnének.

A 28 pontos béketerv módosítását követően ukrán részről egy 20 pontból álló béketerv került bemutatásra, azonban azt Oroszország elutasította.

2026 januárjának végén újabb lendületet vettek a tárgyalások, azonban a Kreml közölte: amíg a területi kérdés nem oldódik meg számára kedvező módon diplomáciai úton, addig Oroszország katonai erővel igyekszik elérni célját. Oroszország továbbra is ragaszkodik Luhanszk és Donyeck megyék egészéhez, elvárva, hogy Ukrajna vonuljon ki Donyeck megye északnyugati részéről, amelyet Oroszország a teljes értékű háború négy éve alatt sem tudott elfoglalni. Ukrajna ezt következetesen elutasította. Január 25-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője inkompetensnek nevezte az Európai Unió politikai vezetését az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítések ügyében és kizárta a tárgyalásokat Kaja Kallasszal, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Egyben megértését fejezte ki, hogy az amerikai közvetítők „időre hajtanak és sietnek” a tárgyalási folyamatban.

2026. január 22-én Zelenszkij davosi beszédében úgy nyilatkozott, hogy Trump segítségével "véglegesítették Ukrajna biztonsági garanciáit, de a területi kérdés továbbra sem megoldott a háborúban". Január 28-án a Kreml úgy nyilatkozott, készen állnak Putyin-Zelenszkij találkozóra, helyszínnek pedig Moszkvát nevezték meg. Zelenszkij elutasította a meghívást, helyette az orosz elnököt invitálta Kijevbe.

2026 februárjának elején Zelenszkij úgy nyilatkozott, az amerikaiak nyár elejéig akarják lezárni a háborút. Az ukrán elnök azután beszélt, hogy az Egyesült Államok közvetítésével február 5-én, Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül értek véget, a területi kérdésben egyik fél sem engedett. Az orosz külügyminiszter-helyettes, Alekszandr Grusko, úgy nyilatkozott az orosz médiának február 10-én, hogy Moszkvának „biztonsági garanciákra” van szüksége a békéhez. A külügyminiszter-helyettes bírálta az Európai Unió vezetőit amiért szerinte nem foglalkoztak érdemben Moszkva aggályaival. A Reuters szerint Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője szintén aznap arról nyilatkozott, hogy az Oroszországgal szembeni lehetséges európai követelésekről fog előterjeszteni egy listát az uniós tagállamok felé: ezen azok az elemek lennének, amiket Európának kellene követelnie Oroszországtól az ukrajnai béketárgyalások részeként.

Zelenszkij február 11-én úgy nyilatkozott, február 17-18-án az Egyesült Államokban folytatódhat az ukrán–orosz–amerikai egyezkedés. A tárgyalásokon felmerülhet az az amerikai javaslat is, amely a Donbaszban szabad gazdasági övezetet hozna létre ütközőzónaként.

2026 szeptember 7-én a Kreml bejelentette, hogy nem zárják ki az Egyesült Államok közreműködésével zajló béketárgyalásokat. Steve Witkoff és Jared Kushner, Trump megbízottjai szeptember 5-én Moszkvába, majd másnap Kijevbe utaztak. Zelenszkij már a tárgyalás előtt úgy nyilatkozott, hogy télen is folytatódni fog a háború. A két ország közti 72 órás fegyverszünet szeptember 8-án véget ért.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:2022-es orosz invázió Ukrajna ellen