Derventa () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 28, közúton 41 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Zeleni Jadar és jobb oldali mellékvize, Bukovička-folyó összefolyásánál, 300-580 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-2 A falu hullámos terepét részben tűlevelű erdők, részben pedig alacsony növényzetű legelők borítják. A derventai közösséghez tartozó települések: Derventa, Lukić Polje, Višnjica, Dukići, Ristijevići, Vitići, Pomol, Kostići, Božići, Todići, Bukovica Donja, Bukovica Gornja, Koprivno, Pavlovići, Krunići, Mušići, Toljevići, Vidovići, Gligorevići, Kostrača, Jeremići, Zabrđe, Manovići, Đile, Rupovo Brdo, Nurići, Bašča, Štedra, Bešići, Johovača, Žutica és Štedrić.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb308266Bosnyák10Horvát10Jugoszláv10Egyéb90Összesen324266
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború alatt a falu négy szerb katonáját és 61 civiljét ölték meg. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
A második világháborúban 43 civil, a Jugoszláv Királyság hadseregének egy tagja és a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg két harcosa halt meg. Az 1992-1995-ös boszniai háborúban a Szerb Köztársaság Hadseregének öt harcosa esett el. A falu központjában van egy emlékmű a szerb királyság hadserege 1914-ben elhunyt szerb katonáinak emlékoszlopa, valamint egy emlékkút a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg és a Szerb Köztársaság Hadseregének harcosainak emléktáblájával, akik Derventa falu területén és a környező területeken haltak meg.
Gazdaság A helyiek elsősorban a mezőgazdasággal foglalkoznak. A postahivatal 1982-ben nyílt meg. Derventa falu az 1960-as években kapott áramot, az 1980-as években pedig a telefonhálózatot. Az 1970-es évek óta a helyiek a helyi vízellátásból származó vízzel látják el magukat. A 2007-es megnövekedett igények miatt a Jama forrásából biztosították a vízellátást, amely Žutica falu területén található (Srebrenica önkormányzata). A falu központi része a Zeleni Jadar folyó mentén (ez a rész Ivan polje néven ismert a helyiek körében) fekszik, mely az 1980-as években sokkal jelentősebb volt. Városias megjelenése volt aszfaltozott utcákkal, közvilágítással és közösségi infrastruktúrával. 2014-ben egy vegyes felhasználású üzlet és számos kisebb vendéglátóhely működött Derventában. A falun keresztül halad át a Milići-Skelani regionális út.
Oktatás A milići „Alexa Jaksic” Általános Iskola területi iskolájának elődje az 1930-as években épült. Egy gazdag földbirtokos, Neđo Cvetković iskolát és egészségügyi központot, valamint a közeli Glušac településen, azon a helyen, ahol „egy középkori templom alapjainak maradványait” találták meg,„Политика”, 1938. július 3. templomot is épített. Az iskolát 1938-ban nyitották meg, és 2015-ben alsó tagozatos iskolaként működött.
Kultúra A Kultúra Háza 1980-ban épült.
Sport A „Birac” Derventa futballklubot 1974-ben alapították.
Nevezetességei A faluban található a Szentháromság pravoszláv templom. A templom építése 1989. június 22-én kezdődött.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései