Pomol () település Bosznia-Hercegovinában, Milići községben, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvorniktól légvonalban 29, közúton 45 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délkeletre, a Javor-hegység lejtőin, a Zeleni Jadar völgyétől nyugatra, 450-600 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Zvornik 477-3-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1120Bosnyák458202Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen459323
Története A területén található középkori temető maradványainak tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Vlasenicai járáshoz és Derventa községhez tartozó településnek 18 háztartása, 98 muszlim és 10 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 96. o. 1910-ben a Vlasenicai járáshoz és Derventa községhez tartozó településen 27 háztartást, 161 muszlim és 25 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 128. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam (NDH) 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. május 1-jén a szerb erők megtámadták a települést, teljesen lerombolták és a lakosságot elűzték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a falu a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Milići községhez került.
Nevezetességei Az első mecset, amelyet ezen a helyen építettek, a Fehér Mecset (Bijela džamija) volt (állítólag 1726-ban épült). Ezt 1992-ben a boszniai háborúban rombolták le. Miután a gyülekezet visszatért otthonaiba, a mecsetet újjáépítették, és hivatalosan 2008-ban nyitották meg. Ma ennek a gyülekezetnek egy mecsetje és három iszlám iskolája van. Mramorje - Középkori nekropolisz maradványai. 24 fennmaradt stećak sírkőval. Késő középkor.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései