bélyegkép|Nganga maszk, a Brooklyn múzeum gyűjteményéből.A banganga (vagy más formában kimbanda, eredeti alakja nganga) a hagyományos kongói vallásban spirituális gyógyító, jós és rituális szakértő.Desch-Obi, M. Thomas J. (2008). Fighting for Honor: The History of African Martial Art Traditions in the Atlantic World. Columbia: Észak-Karolinai egyetem. Ezek a szakértők az afrikai diaszpórában is megtalálhatók azokban az országokban, ahová a kongói és mbundu népeket az atlanti rabszolga-kereskedelem során szállították, például Brazíliában, az Egyesült Államok déli részén, Venezuelában, Haitin és Kubában.

Etimológia A nganga szó kikongó nyelven „szakértőt” jelent. A portugálok ezt „fétispap” jelentéssel torzították el.Ras Michael Brown (2012). African-Atlantic Cultures and the South Carolina Lowcountry. New York: Cambridge egyetem, 20, 96, 97, 103, 105. Talán a "-ganga" szóból ered a bantu alapnyelvben, amelynek jelentése: gyógyszer. Mivel ez a kifejezés a proto-bantu forma többszörös visszatükröződése, a bantu nyelvekben csak enyhe eltérések találhatóak az eredeti szó alakját és jelentését illetően.

Közép-Afrika A Kongói Királyságban és a Ndongó Királyságban a banganga néven ismert szakértő gyógyítók sokrétű képzésen vettek részt, hogy kapcsolatba lépjenek a szellemi világban élő ősökkel és tanácsot kérjenek tőlük. Képesek voltak kommunikálni a szellemi birodalommal, vagyis a Ku Mpémba-val, valamint megfejteni a betegségek, a szerencsétlenségek és a társadalmi feszültségek okait, és intézkedéseket hozni azok kezelésére, gyakran természetfeletti eszközökkel és szent gyógyszerekkel, vagyis minkisi-val tették ezt.bélyegkép|260x260px|Inyanga Johannesburgban, Dél-Afrikai köztársaság.Feladatuk volt továbbá a nkisi, vagyis azoknak a fizikai tárgyaknak a feltöltése, amelyek a gyógyító és védelmező szellemi erők befogadására szolgáltak. Amikor a kongói királyság a 15. század végén áttért a kereszténységre, a nganga kifejezést egyszerre használták a keresztény papok, valamint a hagyományos spirituális közvetítők lefordítására.John Thornton, "The Development of an African Catholic Church in the Kingdom of Kongo, 1491-1750," Journal of African History. A modern kongói kereszténységben a papokat gyakran „Nganga a Nzambi”-nak vagy „Isten papjainak” nevezik. A nganga volt a nkisi tulajdonosa és kezelője, aki másoknak szolgáltatta annak erejét.Wyatt MacGaffey (1993). Astonishment & Power, The Eyes of Understanding: Kongo Minkisi. National Museum of African Art.

Egy angol hittérítő így írja le, hogyan néz ki egy nganga gyógyító szertartása közben:

"Vastag fehér körök a szem körül, vörös folt a homlokon, széles sárga csíkok az arcán, vörös, fehér vagy sárga sávok a karjain és a mellkasán... Ruhája vadállatok bőréből áll, egészben vagy csíkokban, madártollakból, szárított rostokból és levelekből, leopárd-, krokodil- vagy patkányfogakból készült díszekből, kis csengőkből, csörgő maghüvelyekből..."John Weeks (1914). Among the Primitive Bakongo. London, Seeley, Service & Co.

Ennek a vad megjelenésnek pontosan az ijesztő hatás volt a célja (kikongó nyelven kimbulua). A nganga jelmeze gyakran a nkisi-je alapján készült. A jelmez felvétele maga is a előadás része volt; mindenkit, aki részt vett a szertartáson, piros és fehér csíkokkal, makila-val jelöltek meg védelem céljából.

A „szem körüli fehér körök” a mamoni vonalakra utalnak (elnevezése a mona igéből ered, jelentése: látni). Ezek a vonalak azt jelzik, hogy a gyógyítók képesek látni a betegség és a gonosz rejtett forrásait.

A jombe nganga gyakran fehér maszkot viselt, amelynek színe egy elhunyt személy szellemét jelképezte. A fehér színt az igazságossággal, a renddel, a sebezhetetlenséggel és a belátással is társították: mindezek a nganga-hoz kapcsolódó erények.

A nganga egy bizonyos szellemtől kap utasítást a nkondi elkészítésére, legtöbbször álmában. A folyamat egyik leírása szerint a banganga ezután kivág egy fát, amelyből elkészíti a nkondit. Ezután megöl egy csirkét, ami előhívja egy halott vadász szellemét, aki sikeresen elejtett egy vadat, fogságba ejtett lelke ezután életre kelti a nkondi figurát.Wyatt MacGaffey (2001). "Astonishment and Stickiness in Kongo Art: A Theoretical Advance". RES: Anthropology and Aesthetics. 39 (39). The President and Fellows of Harvard College acting through the Peabody Museum of Archaeology and Ethnology: 137–150. Ezen folyamat alapján „a nkondi egy kumulatív cselekvőképesség-mutató, egy látható csomó, amely összeköti a tér-idő viszonyok láthatatlan fonalát, aminek a rituálé résztvevői tudatában vannak."Gell, A (1999). The Art of Anthropologie. London: Humanities kiadó.

Dél-Afrika bélyegkép|260x260px|Egy n'anga Nagy Zimbabwe közelében.Dél-Afrikában az inyanga a gyógyító, ellentétben a szangómával, aki jóslással és az ősi szellemekkel foglalkozik, azonban ez a különbség egyes területeken elmosódott, és sok hagyományos gyógyító mindkét művészetet gyakorolja.Marlise Richter (2003). "Traditional Medicines and Traditional Healers in South Africa" (pdf). 8 oldal.van Wyk, Ben-Erik; van Oudtshoorn, Bosch; Gericke, Nigel (1999). Medicinal Plants of South Africa. Pretoria: Briza Publications. 10 oldal. A szuahéli nyelvben a mganga kifejezés képzett orvost vagy hagyományos gyógyítót jelent egyszerre.

A zimbabwei sonák körében a n'anga egy hagyományos gyógyító, aki egyaránt gyógyíthatja az őt felkeresőket gyógynövényekkel, orvosi/vallási tanácsokkal és spirituális útmutatásokkal. Zimbabwéban a n'angákat a ZINATHA (Zimbabwe National Traditional Healer's Association, magyarra fordítva: Zimbabwei Nemzeti Hagyományos Gyógyítók Szövetsége) ismeri el és tartja nyilván.Culture of Zimbabwe."Zimbabwe National Traditional Healers Association (ZINATHA)".

Úgy tartják, hogy vallási erejük van, amellyel megmondják a jövendőt, amelyet megváltoztathatnak, gyógyíthatnak, megáldhatnak, sőt meg is ölhetnek embereket. Hagyományosan a n'angák voltak az emberek segítségére az élet minden területén. Tevékenységük évszázadok óta létezik, jóval a brit gyarmati korszak előtt. A gerilla vezetők állítólag a rodéziai bozótháború alatt is konzultáltak a n'angákkal.Shaw Angus, (1993) Kandaya, Another time, Another place, Baobab Books.

Még ma is sokan fordulnak a kimbandákhoz tanácsért és gyógyításért. Néha a n'angák nyugati orvosokhoz és kórházakhoz irányítják betegeiket, ez leginkább sürgős eseteknél vagy olyan betegségek esetén fordul elő, amelyeket az ő erejük nem tud meggyógyítani.Arkovitz, M. S.; Manley, M. (July 1990). "Specialization and referral among the n'anga (traditional healers) of Zimbabwe". Trop Doct. 20 (3): 109–10.

Amerika Az Egyesült Államokban a ngangák kulcsszerepet játszottak a hodó megszületésében, amelynek gyakorlatai a kongói vallást, a kereszténységet és a helyi őslakosok gyógynövényismereteit ötvözték.

Kubában a nganga szó egy agyagedényt vagy vasüstöt jelöl, amelyet a paló vallásban tevékenykedő, paleros nevű jósok otthonában tartanak. Az Egyesült Államokban népszerű mojo táskákhoz hasonlóan a bangangák fontos természeti helyekről származó tárgyakat és spirituális összetevőket tartalmaztak, például erdei földet, vulkáni hamut, valamint ősök haját, hamvait vagy csontjait. Ezekre a dolgokra Nzambi, a mpungo és mfumbi (ősi szellemek és istenek) és a természet erői tiszteletének eszközeként tekintenek.Appiah, Anthony; Gates, Henry Louis (2005). Africana: The Encyclopedia of the African and African American Experience, Oxfordi egyetem.

A kapuéra harcművészetben sok póz, például a bananeira, aú, rabo de arraia és még sok más esetében úgy gondolják, hogy a nganga kézenállás használatából származnak, utánozva őseiket, akik a szellemvilágban a kezükön jártak.

Jegyzetek

Források (angolul)

További információk (angolul)

Nganga Kiyangala Congo religion in Cuba African Intellectual Heritage: A Book of Sources By Molefi K. Asante, Abu Shardow Abarry THE STORY OF ZOMBI IN HAITI The African Religions of Brazil: Toward a Sociology of the Interpenetration By Roger Bastide An Anthology of Kongo Religion

Fordítás

Kapcsolódó szócikkek

Hagyományos afrikai vallások Boszorkánydoktor Dél-Afrikai hagyományos gyógyítás (wd) Kategória:Kongói Királyság Kategória:Afrikai vallások