A magdeburgi Szent Sebestyén-székesegyház (teljes nevén Szent Sebestyén-székesegyház és prépostsági templom, ) a Magdeburgi egyházmegye római katolikus székesegyháza a németországi Magdeburg városában. A templom védőszentje Szent Sebestyén. Az 1015-ben megalapított, román és gótikus jegyeket is magán viselő épület a Straße der Romanik útvonalának része.

Története

Alapítása Az alapkövet 1015-ben Gero érsek tette le, akit halála után, 1022-ben a templomban temettek el. Az alapítás kolostorkáptalan formájában történt. Szent Sebestyén mellett a kolostor védőszentje eredetileg János evangélista és Szent Fábián kettőse volt. Miután megszerezték Szent Sebestyén fejének ereklyéjét, a többi védőszent jelentőségét vesztette. IV. Henrik császár seregének közeledtével a relikviát az akkori Magdeburgi érsekség határánál vitték végig. Későbbi években minden január 20-án körmenetet tartottak a relikviával a dómtól a Szent Sebestyén-templomig. Több építészeti bővítés után a román stílusú templom 1188-ban és 1207-ben leégett.

Gótikus átépítés A 14. század első felében a templomot gótikus stílusban átépítették. A régi, valószínűleg még Gero idejéből származó kórust lebontották, és egy új, nagyobb kórussal helyettesítették. A 15. század elején a hosszházat átalakították, azzal a céllal, hogy késő gótikus csarnoktemplomot építsenek belőle. viszont a román kori alaprajz megmaradt. 1489. május 17-én, az átalakítások befejezése után Ernst érsek újraszentelte a templomot.

1550-ben, amikor Móric szász választófejedelem ostrom alá vette Magdeburgot, a templomtornyokra ágyúkat állítottak fel védelmi célokra.

A reformáció idején A reformáció során a városban szinte utolsóként a Szent Sebestyén-kolostor kanonokjai 1558-ban lemondtak a katolikus hitről, így a templom evangélikussá vált. 1573-ban a kolostor épületét protestáns kolostorrá alakították át. 1573 első adventi vasárnapján Siegfried Sack dómprédikátor tartotta az első evangélikus istentiszteletet benne. 1573 és 1609 között Georg Rollenhagen töltötte be a prédikátori tisztséget.

A harmincéves háború után A harmincéves háborúban Magdeburg ostromakor a templom 1631. május 10-én a város túlnyomó többségéhez hasonlóan leégett. 1642-ben még romként szerepel a nyilvántartásokban. 1663-ban a kórust újjáépítették, és boltíves fa mennyezetet szereltek be. A pusztítás után 61 évvel, 1692-ben tartották az első istentiszteletet benne. Az eredetileg a templomtól északra fekvő kolostor romba dőlt, majd temetőként használták. Erről tanúskodik a második világháború után is megmaradt Friedhof (temető) utcanév. A templom belsejében temették el a tekintélyes polgárok egy részét.

Raktárként 1756-tól kezdve a templomban nem tartottak több istentiszteletet. Az épületet ekkortól lőszerraktárnak használták. A 18. század végén Gero sírköve eltűnt a kórusból. A napóleoni háborúk alatti francia megszállást követő szekularizáció soránJérôme Bonaparte 1810. december 1-jén feloszlatta a kolostort. Az épületet a francia hadsereg kovácsműhelyként és sör-, pálinka- és sóraktárként használta. 1823-ban Magdeburg városa 1300 tallérért megvásárolta a templomot Poroszországtól, és gyapjúraktárként használta.

Ismét templomként A templom kórusát 1845 és 1854 között a Deutschkatholiken (német katolikusok) mozgalom tagjai ismét vallási célra használták. 1865-ben a Liebfrauenstift 25 000 tallérért megvásárolta a Szent Sebestyén-templomot Magdeburg városától, és felajánlotta a magdeburgi katolikus Mariengemeindénak cserébe a Liebfrauenkirchéért, amelyet a Liebfrauenstift 1818 óta a katolikus közösség rendelkezésére bocsátott. Mivel a Szent Sebestyén-templom építészeti állapota rossz volt, a katolikus egyházközség elutasította az ajánlatot. 1873-ban egyezség született, amely szerint a Liebfrauenstift ingyen átadta a Szent Sebestyén-templomot a katolikus egyházközségnek, és részt vett a restaurálási költségekben. Felújításra került sor, és új kőboltozatot építettek. 1878 májusában a katolikus Mariengemeinde elköltözött a Liebfrauenkirchéből, és átvette a Szent Sebestyén-templom védőszentjét, a katolikus prépostság pedig a Szent Sebestyén-templomba költözött. 1878-ban a templomban a reformáció óta először tartottak római katolikus szentmisét. 1928-ban újabb átfogó felújításra került sor a templomban.

A második világháborútól napjainkig A második világháborúban 1945. január 16-án Magdeburg bombázásakor a templom is megrongálódott. Már 1946-ban helyrehozták a hajóban keletkezett károkat. Mivel a belváros többi temploma súlyosabb károkat szenvedett, a templomot eleinte a különböző felekezetek közösen használták. Később helyreállították a mintegy 44 méter magas tornyokat.

1949-től a Szent Sebestyén-templom a Paderborni főegyházmegye segédpüspökének püspöki templomaként szolgált. 1953 és 1959, valamint 1982 és 1991 között kiterjedt építési munkálatok, például padlófűtés telepítése és restaurálási munkák zajlottak, és új püspöki kriptát alakítottak ki.

1994-ben több évszázad után a Magdeburgi egyházmegye ismét önálló katolikus püspökséggé vált. A Szent Sebestyén-templom az újonnan létrehozott Magdeburgi egyházmegye székesegyháza és a Magdeburgi Székesegyházi Káptalan székhelye lett.

2005-ben további építési munkálatokat végeztek a székesegyházon. A belső teret átalakították, fedett kolostorkert került hozzáépítésre, valamint új szentély és káptalani temető épült. Az oltárt részben átalakították, új szembemiséző oltárt emeltek, amelyben Szent Sebestyén fogának ereklyéje található, amely a bécsi bencés kolostor koponyájának ereklyéjéből származik, és az oltárszentelés céljából küldték el. Az építési munkálatok során a meglévő virágszekrény és gyóntatókápolna fölé egy ifjúsági termet építettek. 2007-ben Ulrich Lieb székesegyházi kanonok felszentelte a nyugati portálnál található termet, amely a meghalt gyermekek iránti csendes megemlékezést szolgálja. A templom 2015-ben ünnepelte alapításának 1000. évfordulóját.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Magdeburg építményei Kategória:Németország román stílusú vallási épületei Kategória:Németország gótikus vallási építményei