A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek jogai Magyarországon korlátozottak, sok olyan diszkriminációval kell megküzdeniük, amivel a heteroszexuális lakosság nem. Annak ellenére, hogy a homoszexualitás legális az országban, illetve a szexuális irányultság és a nem szerinti diszkrimináció illegális, az azonos nemű párok jelentősen kevesebb jogokkal rendelkeznek. A bejegyzett élettársi kapcsolatok 2009 óta legálisak, az azonos neműek házassága napjainkig törvényellenes.
A magyar kormány Orbán Viktor miniszterelnöksége során több olyan törvényjavaslatot is elfogadott, amely korlátozza az LMBT-lakosság jogait. Ezek közé tartozott a transznemű magyarok elismerésének megszüntetése, illetve bármilyen LMBT-tartalom betiltása gyerekeknek célzott könyvekben, műsorokban. Ezeknek következtében több európai eljárás is indult Magyarország ellen. 2025 márciusában az Országgyűlés elfogadta a Stop Pride törvényt, amely a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva megtiltotta az olyan gyűlések megtartását vagy azon való részvételt, amelyen 18 éven aluliak homoszexualitással vagy transzneműséggel találkozhatnak. Erre válaszként rekord sokan vettek részt a 2025-ös Budapest Pride-on.
A magyar szavazók többsége támogatja az Orbán-kormányok alatt hozott jogkorlátozó törvények visszavonását.
Jogi történelem
1566: A Kassai Jogkönyv halálbüntetést ír elő a szodómiára. 1787: II. József eltörli a szodómia esetén alkalmazott halálbüntetést. 1878: Az első magyar büntető törvénykönyv 1 év börtönnel büntette a „természet elleni fajtalanságot.” 1961: A homoszexualitás legális 20 éves kor felett. A Kádár-korszak elején elfogadott új Büntető törvénykönyvből kikerül a férfiak közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetősége. A változás 1962. július 1-én lépett életbe. 1978: Az új Büntető törvénykönyv az azonos neműek esetében alkalmazott beleegyezési korhatárt 20-ról 18 évre csökkenti. 1993: A keleti blokk korábbi országai közül Magyarországon kerül először megrendezésre a Pride. 1996: Legálissá teszik a bejegyzetlen együttélést azonos nemű párok számára. 1997: Illegális a szexuális irányultság alapú diszkrimináció és Budapesten lezajlik az első felvonulás. 2002. február 28.: A kötelező sorkatonai szolgálat alkalmassági feltételeit előíró miniszteri rendeletből kikerül a homoszexualitás, mint személyiségzavar. 2002. szeptember 3.: A beleegyezési korhatárt egyenlővé teszik a heteroszexuális párokra vonatkozókkal. 2003. december 22.: A Parlament elfogadja Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, amely széles körben tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést. 2004. január: Illegális a nemi identitás alapú diszkrimináció. 2006. december 18.: Az Országgyűlés elfogadja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló új törvényt. A jövőben a magyar vagy EU állampolgár élettársa is elismerhető családtagként, és ilyen módon jogosulttá válhat magyarországi tartózkodásra. 2007. október: Az Alkotmánybíróság, népszavazási kezdeményezésről soron kívül döntve, közvetve kimondja a azonos neműek házasságának alkotmányellenességét 2008. november: A Parlament elfogadja a homoszexuális felvonuláson történtekre válaszul készült Btk-módosítást, amely többek között tartalmazza a gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó tényállás kiterjesztését a „lakosság egyes csoportjaira”, ezáltal az LMBT közösség tagjaira is. Ugyanakkor a Parlament új törvény fogad el a gyűlöletbeszéd szabályozására, amely a szexuális irányultság szerinti csoportok tagjainak is lehetővé teszi, hogy polgári jogi úton lépjenek fel a megalázó és félelemkeltő magatartásokkal szemben. 2009. július 1.: Azonos nemű párok számára lehetséges a bejegyzett élettársi kapcsolatban való élés. 2009. november: Az Országgyűlés ismét elfogadja a Ptk.-t. Az új változat lehetővé teszi élettársak számára, hogy örökbefogadják partnerük gyermekét. A bejegyzett élettársak számára ez a lehetőség nem áll nyitva. 2010. március: Az Alkotmánybíróság elutasítja a bejegyzett élettársi kapcsolat alkotmányellenességére vonatkozó mind a kilenc indítványt. 2011. december 23.: Az Országgyűlés elfogadja az új „családvédelmi” törvényt, amely kizárja a család fogalmából az élettársakat és a bejegyzett élettársakat, és korlátozza a bejegyzett élettársak törvényes öröklési jogát. Egy évvel később az Alkotmánybíróság semmisíti a családfogalomra és öröklésre vonatkozó rendelkezéseit. 2012: Alkotmányos tiltás az azonos neműek házasságán. 2012. június: Az Országgyűlés elfogadja az új Büntető Törvénykönyvet, amely nevesítetten bünteti a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló gyűlölet-bűncselekményeket. 2017. november: Betiltják a szexuális irányultság figyelembevételét örökbefogadás közben. 2018. január 1.: A születéskor meghatározott nem megváltoztatását lehetővé teszik orvosi diagnózis megszerzésével, de nemi megerősítő eljárások és sterilizáció kitétele nélkül, bár de facto még mindig nem volt lehetséges. A kormány a beadott kérvényekkel egyáltalán nem foglalkozott. 2018: Betiltásra kerül a társadalmi nemek tudománya. 2020: Miután a Covid19-pandémia miatt rendeleti kormányzati jogot kapott Orbán Viktor kormánya, betiltják a születéskor meghatározott nem megváltoztatását. 2020. december 16.: Az Országgyűlés elfogad egy törvényjavaslatot az örökbefogadás betiltására azonos nemű párok vagy homoszexuális személyek számára. 2021. június Az Országgyűlés elfogad egy törvényjavaslatot bármilyen LMBT-tartalom betiltására gyerekeknek célzott könyvekben, műsorokban. Az országgyűlés elfogadta a törvényjavaslatot, amely alapján az iskolai szexuális felvilágosítások nem irányulhatnak nem megváltoztatására és a „homoszexualitás népszerűsítésére.” Megtiltja a 18 év alattiak számára a homoszexualitás népszerűsítését és megjelenítését. Ezek mellett tilos olyan reklámot elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, amely „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” 2022. április 3.: A kormány a országgyűlési választással összevonva a homoszexualitás és a transzneműség kiskorúak részére történő megjelenítését és népszerűsítést tiltó gyermekvédelmi törvény védelmében négy kérdésben „gyermekvédelmi” népszavazást tartott. A referendum mindegyik kérdésben érvénytelen eredménnyel zárult. 2025. március: Az Országgyűlés betiltja az olyan gyűlések megtartását vagy azon való részvételt, amelyen 18 éven aluliak homoszexualitással vagy transzneműséggel találkozhatnak. A kormány az alaptörvény 2025. március 11-én benyújtott 15. módosítása szerint a preambulumba belefoglalná az "Az apa férfi, az anya nő." kitétel elé – a bibliai teremtéstörténetre utaló indoklással a nőket alárendelt státuszba helyezve – „Az ember férfi vagy nő” definiciót. Emellett a születéskor kijelölt nemmel nem egyező nemi identitás szerinti megkülönböztetés és zaklatás tilalmát pedig törölnék az egyenlő bánásmódról szóló törvényből. 2025. június: A kormány hivatalosan megtiltja, hogy kormányzati és állami intézményekre szivárványos LMBTQ-zászlót lehessen kitenni.
Idővonal
Magyar LMBT-kronológia (1990 előtt) Magyar LMBT-kronológia (1990-es évek) Magyar LMBT-kronológia (2000-es évek) Magyar LMBT-kronológia (2010-es évek) Magyar LMBT-kronológia (2020-as évek)
Szervezetek
Közvélemény
Egy 2026-os Medián-felmérés szerint a magyarok 47%-a teljesen, egy további 21%-a pedig inkább egyetért azzal, hogy az azonos nemű azonos neműek házassága legális kellene, hogy legyen Magyarországon. Ez összességében egy jelentős, 26%-os emelkedés a 2023-as Eurobarométer kutatás eredményeihez képest. 2026-ban az örökbefogadást azonos arány támogatja legalább valamennyire, míg a mesterséges megtermékenyítést a leszbikus nők számára az emb. rek 71%-a támogatja. Az emberek 79%-aszerint az állam felelőssége az LMBT-közösség védelme. A korábban említett Eurobarométeren a magyar lakosság 44%-a támogatta a leszbikus, meleg és biszexuális lakosság azonos jogait, míg 49% egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „semmi probléma nincs azzal, hogy két azonos nemű személy kapcsolatban van.” 42% egyetért azzal, hogy a transznemű személyek azonos jogokat érdemelnek, mint a cisznemű lakosság. Magyar szülők mindössze 31%-a nem érezné magát egyáltalán kellemetlenül, ha gyermekük egy azonos nemű személlyel lenne romantikus kapcsolatban, míg ez a szám 24%-ra csökken, ha a kérdés transznemű személyekkel kapcsolatos.
Források
Az LMBTQI-történelem online kiállítása
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek LMBT-szabályozások országok szerint
Magyarország Kategória:Magyarország LMBT-élete