Az nsibidi (más néven nsibiri, ncsibiddi vagy nchibiddy) egy jelkép- vagy proto-írásrendszer, amelyet az ekoik fejlesztettek ki a mai Nigéria délkeleti részén és Kamerun délnyugati részén. Piktogramokként sorolják be, bár felmerült, hogy egyes jelek logogramok vagy szillabalogrammák.
Először olyan európaiak találkoztak a jelképrendszerrel, mint Charles Partridge, brit gyarmati tisztviselő és antropológus, aki 1903-ban fedezte fel az Ikom-monolitokat (más néven Bakor- vagy akvansi-monolitok) az Avejong folyó partján.Charles Patridge (1905). Cross River Natives: Being Some Notes on the Primitive Pagans of Obubura Hill District, Southern Nigeria. Hutchinson and Co., London.. Leírás a Nigéria délkeleti részén, az Ikom régióban, az Aweyong folyó bal partján található, körülbelül az 5. századból származó, függőleges faragott kövekből álló körökről cłmű munkájában kiemelten említette ezeknek a köveknek az előfordulását olyan helyeken, mint Etiningnta (Itinta), Agba, Iseni (Abinti nsene) és Anop (Alok). Azt is jelezte, hogy látott néhányat Okuniban, Ikom közelében, egy kőcsoportot találtak Abuntak Isam faluban is, az Ogoja kerület Ekajuk falucsoportjában. Partridge volt az első, aki felhívta a figyelmet a kövek formái és a helyi őslakosok, különösen a nők testén észlelt tetoválások közötti kapcsolatra. P. A. Talbot egy későbbi, az In the Shadow of The Bush (1912) című művében részletesen dokumentálta, hogy az ejaghamok (ekoik) milyen bonyolult rituális tárgyként tisztelik a köveket. Talbot kiemelte a nép tagjainak testén található tetoválások és egyes kövek mintázatai közötti szerves kapcsolatot, és elsőként magyarázta el, hogy ezek a tetoválások és minták valójában egy nsibidi nevű őslakos írásrendszer formái.Sandy Ojang Onor (2017). "The cross river monliths in historical perspective". International Journal of Current Research. 9 (3): 48164–48169.Percy Amaury Talbot (1912). In the Shadow of the Bush (pdf). Heinemann, London. George Doran, New York.
1926-ban egy másik könyvében, a Dél-Nigéria népei (the peoples of southern Nigeria) 2 kiadásában tárgyi és grafikai szempontból is dokumentálta a monolitok létezését:
"A legszebb kőkör, amit láttam, a Nuammok földjén, Nyerekpongban található, néhány mérföldre Atammtól északra... Átmérője körülbelül huszonöt yard, de mára csak nyolc monolit maradt meg, amelyek kagylós mészkőből készültek, és egyikük már ledőlt... A nuammok azt állították, hogy csak Etal, „A kövek” néven ismerik őket... Biztosítottak arról, hogy Alokkban, néhány mérfölddel keletre, vannak szebb körök, ahol a kövek nagyobbak és jobban faragottak. Egy másik, de sokkal kisebb és faragatlan kövekből álló kör Ogomogomban található..."
Talbot tovább ment, és dokumentálta a monolitok létezését Ejagham területének más részein is, beleértve Mandakot Ekajukban, Etintát, Ndurakpét és Olulumót, valamint Mfumot és Agbokimot a mai Ikom és Etung helyi önkormányzati területeken.Percy Amaury Talbot (1969. The peoples of Southern Nigeria: a sketch of their history, ethnology and languages with an abstract of the 1921 census. Frank Cass & Co.
A nsbidi jeleket használják falak, kalabaszok, fémek (például bronz), levelek, kardok és tetoválások díszítésére.Jerome Rothenberg; Diane Rothenberg (1983). Symposium of the Whole: A Range of Discourse Toward an Ethnopoetics. Kaliforniai egyetem, . 285–286 oldal. Elsősorban a Mgbe leopárd társaság vagy az Ekpe leopárd társaság (más néven ngbe vagy egbó) használja, egy titkos társaság, amely az egész régi Cross River régióban megtalálható az ekoi igbó, efik, bahumono és más közeli népek között.
A nigériai történelem gyarmati korszaka előtt a nsibidinek két változata volt: egy szent és egy nyilvános, inkább dekoratív forma, amelyet a nők is használhattak. A nsibidi a mgbe/ekpe szimbolika átadásának eszköze volt és ma is az. Az atlanti rabszolga-kereskedelem révén Kubába és Haitire is eljutott, ahol az anaforuana és vévé szimbólumokká fejlődött.Sylvia Lowe; Warren Lowe (1987). Baking in the sun: visionary images from the South (1 kiadás). Lafayette: Délnyugat Louisiana egyetem.Molefi Asante (2007). The History of Africa: The Quest for Eternal Harmony. Routledge. 252 oldal.
Történelem Robert Farris Thompson az ekoid nyelvű nsibidi elnevezést „kegyetlen betűknek” fordítja, a sibi „vérszomjas” szóból. A szimbólumokat a Mgbe és Ekpe társaságok használták az ősi Kalabar rabszolgakereskedők körében, akik „pazarló emberáldozati rendszert” hoztak létre.Ned Sublette (2007). Cuba and its music: from the first drums to the mambo. 1 kiadás, Chicago. Egykor Cross River régióban a nsibidi elsősorban az ejagham férfiak esetében a mgbe társaságához, később pedig az ekpe férfi titkos társaságához kapcsolódott.
Eredet alt=Another picture of a proper noun in Nsibidi|bélyegkép|Egy „Onuaha” nevű fiú neve, ahogyan azt J. K. Macgregor 1909-ben feljegyezte. Az első két jelet a latin „N” és „A” betűk torzulásaként, az utolsó jelet pedig egy általános nsibidi jelként értelmezte. Macgregor megjegyezte az nsibidi-re gyakorolt növekvő európai befolyást.Az nsibidi eredetét ma általában az Észak-Cross River-i ekoiknak (vagy más néven ejagham) tulajdonítják,Amanda Carlson (2004). "Nsibidi: An Indigenous Writing System". Philip Peek.; Kwesi Yankah. African Folklore: An Encyclopedia. Taylor & Francis. 599 oldal.Robert Farris Thompson (1984). Flash of the Spirit: African and Afro-American Art and Philosophy. New York: Vintage Books. 227, 244 oldal.Maik Nwosu (2010). "In the Name of the Sign: The Nsibidi Script as the Language and Literature of the Crossroads". Semiotica (182): 286. bár az 1900-as években J. K. Macgregor egy őshonos hagyományt rögzített, amely a jelek eredetét az igbók uguakima vagy uyanga alcsoportjának tulajdonította. Az ejaghamok nsibidi-je azonban Macgregor ott-tartózkodása előtt is létezett, és lehetséges, hogy informátorai félrevezették. Néhány évvel később Percy Amaury Talbot antropológus nem tudta igazolni Macgregor által rögzített hagyományt, és arra a következtetésre jutott, hogy az ekoik állítása, miszerint ők hozták létre a rendszert, valószínűbb.
Helyzete Az nsbidi kiterjedt jelkészlettel rendelkezik, amelyeket általában kalabaszokra, réz edényekre, textíliákra, faszobrokra, álarcos jelmezekre, épületekre és emberi bőrre visznek fel. Az nsibidi-t „folyékony kommunikációs rendszerként” írták le, amely több száz absztrakt és piktografikus jelből áll. A gyarmati korszakban Talbot „egyfajta primitív titkosírásként” jellemezte, és elmagyarázta, hogy „hasított pálmafa törzsekre vésett vagy festett” üzenetekhez használták.
Macgregor szerint: „a nsibidi használata megegyezik a hagyományos írás használatával. Birtokomban van egy Enion (Enyong) városból származó bírósági ügy jegyzőkönyvének másolata, amelyben minden részlet ... a legélénkebben van leírva”.
Az nsibidi átlépte az etnikai határokat, és egyesítő tényező volt a Cross River régió etnikai csoportjai között.Christopher Slogar (2007). "Early Ceramics from Calabar, Nigeria: Towards a History of Nsibidi". African Arts. 40 (1). Kaliforniai egyetem: 18–29.
Felhasználás bélyegkép|Kortárs igbó művészet: faragott mahagóni ajtók, nsibidi szimbolikával és keresztény ikonográfiával együtt (Aba, Nigéria),A nsibidi elterjedt Nigéria más részein is, különösen az igbók körében, akik a régi kalabári népek (efikek, ibibiók és annangok) szomszédai.
Bírósági ügyek – „ikpe” alt=A J. K. Macgregor által megfejtett, Enyongból származó ikpe.|bélyegkép|A J. K. Macgregor által megfejtett, Enyongból származó ikpe. Az nsibidi-t az „Ikpe” néven ismert ítélethozatalokban használták az enionok, egy igbó alcsoport körében. Ezt Macgregor kutatásaiból tudható, aki képes volt megkeresni és lefordítani egy ikpe ítéletről szóló Nsibidi-feljegyzést:
"A feljegyzés egy Ikpe-ről, vagyis egy ítélethozatalról szól. (a) A bíróság a szokás szerint egy fa alatt ülésezett, (b) az ügyben érintett felek, (c) a bíró, (d) a bíró segédjei (körbe vannak kerítve), (e) egy férfi, aki a körön kívül álló másik fülébe súg, (f) az ügyet megnyerő fél összes tagja. Ketten közülük (g) ölelkeznek, (h) egy férfi, aki ujjaival és hüvelykujjaival egy ruhadarabot tart, megvetés jeléül. Nem érdekli, amit mondanak. A kanyargós vonalak azt jelentik, hogy az ügy bonyolult volt, és a város lakói nem tudták maguk eldönteni. Ezért a környező városokba küldtek, hogy hívják ide a bölcseket, akik megvizsgálták az ügyet (j) és döntést hoztak; (k) azt jelzi, hogy az ügy házasságtörésről szólt, vagy a 20. számú ügyről."
Ukara ekpe alt=An example of a material called Ukara with details of nsibidi motifa|bélyegkép|Nsibidi az igbók egyik csoportja, az ekpék által használt „ukara” ruhán.Az nsibidi-t az „ukara ekpe” szőtt anyagok tervezéséhez használják, amelyeket általában kékre (de zöldre és pirosra is) festenek, és nsibidi motívumokkal borítanak. Az ukara ekpe szöveteket Abakaliki-ban szövik, majd az igbó nyelvű Abiriba, Arocsukvu és Ohafia városokban élő férfi nsibidi művészek tervezik meg, hogy az ekpe társaság tagjai viselhessék őket. Az ukara szövetekre szerelmeseket, fémrudakat, fákat, tollakat, barátságos versengésben és munkában lévő kezeket, maszkokat, a holdat és csillagokat ábrázoló szimbólumokat festenek. A szövetet változó kor utáni nők titokban, fiatal férfiak pedig nyilvánosan festik. Az ukara a gazdagság és a hatalom jelképe volt, amelyet csak nemesi férfiak és klimax utáni nők kezelhettek.Gloria Csuku (2005). Igbo women and economic transformation in southeastern Nigeria, 1900–1960. Routledge. 73 oldal.alt=Examples of Nsibidi symbols|bélyegkép|Különböző Nsibidi szimbólumok.Az ukara viselhető hivatalos alkalmakkor, nagyobb változatát pedig a társaság találkozóhelyein akasztják ki. Az ukara motívumok fehér színűek, és indigó háttér előtt rácsokra vannak helyezve. Néhány mintázat absztrakt szimbólumokat tartalmaz, amelyek az ekpe társadalmat képviselik, például ismétlődő háromszögek, amelyek a leopárd karmai, és így Ekpe hatalmát jelképezik. Az ukara naturalisztikus mintázatokat is tartalmaz, amelyek tárgyakat ábrázolnak, például gongokat, tollakat és manilla pénzt, a gazdagság szimbólumát. Erőteljes állatok is szerepelnek a jelképek között, különösen a leopárd és a krokodil.
A populáris kultúrában A Nsibidi központi szerepet játszik Nnedi Okorafor által írt Nsibidi Script Series fantasy regénysorozatban (Akata boszorkány, Akata harcos és Akata nő).
A Nsibidi ihlette a 2018-as fekete párduc filmben bemutatott wakandai írásrendszert.Bill Desowitz (2018). "'Black Panther': How Wakanda Got a Written Language". IndieWire. A szimbólumok a folytatásban is megjelennek."How the Nsibidi Script Inspired the Black Panther Movie", okwuid.com. 2023-04-24.
Példák az nsibidi-re Az alábbiakban néhány példa található a Nsibidi-ra, amelyeket J. K. Macgregor (1909) és Elphinstone Dayrell (1910 és 1911)Elphinstone Dayrell (1910). "Some "Nsibidi" Signs". Man. 10. Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland: 113–114.Elphinstone Dayrell (1911). "Further Notes on 'Nsibidi Signs with Their Meanings from the Ikom District, Cross River Southern Nigeria". Journal of the Royal Anthropological Institute. 41. Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland: 521–540. rögzített a The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland and Man című folyóirat számára. Mindketten a Cross River környékén végeztek gyűjtést, különösen az Ikom körzetben, amely ma Cross River állam része. Mindkét író informátorokat vett igénybe a titkosnak tartott Nsibidi visszakereséséhez, és több Cross River-i közösséget is felkeresett.
Jegyzetek
További információk (angol)
Nsibidi Script — Cornell University Library.
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek
Afrika írásrendszerei
Kategória:Afrika írásrendszerei