bélyegkép|jobbra|A későbbi úthálózat alapjául szolgáló térkép A Pershing-térkép () az Amerikai Egyesült Államok úthálózatának első tervezete, amely a későbbi autópálya-hálózat alapjául is szolgált.
Története Miután az első világháborúban a hadsereg szállítási igényeit a vasút önmagában nem tudta ellátni, tehergépjárműves felmérőkonvojok indultak; az első 1917-ben közlekedett az Ohio állambeli Toledo, valamint a Maryland állambeli Baltimore között. Az 1919-es két hónapos felmérésen Dwight D. Eisenhower majdani elnök, az Interstate hálózat fő támogatója is részt vett. Mivel az úthálózat gyatra volt, valamint menet közben több hidat is újjá kellett építeni, a 3400 mérföldes (5470 kilométeres) út 62 napig tartott, átlagsebessége mindössze 6 mérföld per óra (9,6 km/h) volt.
1921-ben Thomas Harris MacDonaldet, a közúti hivatal újonnan kinevezett elnökét a háborúk során stratégiailag fontos útvonalak kijelölésével bízták meg; ebből végül egy 32 láb (9,8 méter) hosszú térkép született. John J. Pershing tábornok 1922-ben a Kongresszus számára bemutatta a 78 ezer mérföld (126 ezer kilométer) kiterjedésű, hadi és kereskedelmi célokra is alkalmas úthálózatot. Először a Pershing-térképen rajzoltak le az ország két partja között haladó autópályákat.
A hálózat nagy része végül megépült, azonban a kereskedelmi helyett a mexikói határ védelmét szolgáló és ipari igényeket vettek figyelembe; például a michigani Sault Ste. Marie katonai ellenőrzőpontját érintette autópálya, azonban a Deep South régiót (az ország délkeleti része) egyáltalán nem. Steven Dutch oktató szerint a hálózat a világháború utáni katonai célpontokat (szénbányák és kikötők) érintették, de akkoriban a texasi olajmezők nem voltak fontosak, Dél-Floridát pedig kihagyták, mivel az ott leszálló egységek nem tudtak volna előrenyomulni.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok autópályái Kategória:Régi térképek