Bétel, melynek jelentése héberül, föníciaiul és arámiul „Él háza” vagy „Isten háza”, egy isten vagy egy isteni aspektus neve volt néhány ókori közel-keleti szövegben, amelyek az asszír, óperzsa és a hellenisztikus korszakból származnak."Bethel". Karel van der Toorn; Bob Becking; Pieter Willem van der Horst. Istenek és démonok szótára a bibliában (Dictionary of Deities and Demons in the Bible). Grand Rapids, Michigan: Wm. B. Eerdmans Publishing. 173–175 oldal. . A kifejezés szerepel a Tórában és a keresztény Bibliában, de a vélemények megoszlanak abban a tekintetben, hogy ezek az utalások egy istenségre vagy egy helyre vonatkoznak-e.

Történelmi feljegyzések Javier Teixidor 1977-ben megjelent könyvében néhány korai utalást idéz, amelyek alátámasztják, hogy Bétel arameus vagy szíriai eredetű istennek tekinthető. A szerző állítása szerint az isten kultuszának eredete ismeretlen, de megadja azokat az utalásokat, amelyek szerinte a legkorábbiak az istenre vonatkozóan:Javier Teixidor: The Pagan God: Popular Religion in the Greco-Roman Near East. Princeton, New Jersey: Princeton egyetem, 30–31 oldal.

Teoforikus nevek az i.e 7. században, Assur-ah-iddína 677-ben kötött szerződése Tyrei Ba'al-al, amely Bételt egy másik istennel, Anat-Bétellel hozza összefüggésbe, egy átokban, amelyet a tyriakra mondanak, ha megszegik a szerződést: „Bétel és Anat-Bétel adjon át titeket egy emberfaló oroszlánnak”; Egy Kr. e. 570-ből származó arámi táblát Aleppóból, amely három teoforikus nevet tartalmaz Bétel istenről.

Teixodir állítása szerint Bétel isten népszerűsége a Kr. e. 7. században kezdődött, az Újbabiloni birodalom idején nőtt meg. Számos utalást talált Bétel kultuszára az i.e 5. századi egyiptomi irodalomban, és megjegyzi, hogy Bételről említést tesznek (de részletek nélkül), az Elephantine papiruszokban és osztrakonokban, valamint Hermopoliszi arámi papiruszokban. Ezek a papiruszok olyan isteneket is említenek, akiknek nevei Bétel nevének változatai: Eshembétel „Bétel neve” és Ḥerembétel „Bétel szentélye” (hasonlítsuk össze az arab ḥaram „szentély” szóval). Tawny Holm azt is megjegyzi, hogy a 63-as Amherszt papirusz szinkretizálja Bételt Jahóval.Tawny Holm (2023-08-24). "Bethel and Yahō: A Tale of Two Gods in Egypt". Journal of Ancient Near Eastern Religions. 23 (1). Brill: 25–55.

Az ókori föníciai Sanchuniathon Baitylosz istent Él és Dágón istenek testvérének említi. Később azt mondja, hogy ez az isten készítette a baitiát, miután kitalálta, hogyan lehet életet lehelni a kövekbe. Úgy tűnik azonban, hogy nincs egyértelmű kapcsolat ezen két kifejezés között.Ribichini, S. (1999). "Baetyl". Karel van der Toorn; Bob Becking; Pieter Willem van der Horst. Istenek és démonok szótára a bibliában (Dictionary of Deities and Demons in the Bible). Grand Rapids, Michigan: Wm. B. Eerdmans Publishing. 157–159 oldal.

A bibliában A Bétel vagy Beth-El kifejezés megjelenik a héber Bibliában és az Ószövetségben, de eltérőek a vélemények arról, hogy ezek az utalások egy istenre vagy egy helyre vonatkoznak-e.

Bezalel Porten gyanítja, hogy a Jeremiás könyvének 48. fejezetében, 13. versében említett Bétel inkább az istenre utal, mint a Bétel nevű városra.Bezalel Porten (1969). "The Religion of the Jews of Elephantine". The Journal of Near Eastern Studies. 28 (2): 116–121. Jeremiás 48:13 így szól: „Akkor Moáb szégyellni fogja Kemoszt, ahogy Izráel háza szégyellte Bételt.”Rodney Hutton (2010). The New Oxford Annotated Bible, New Revised Standard Edition. Oxford: Oxford egyetem, 1133 oldal.

Másrészt Rodney Hutton bibliakutató szerint a Jeremiás 48:13-ban említett Bétel egy hely vagy város, és a vallási hitehagyás metaforája, mert ez volt az a hely, ahol Jeroboám felállította az aranyborjút.

A bibliát kutató tudósok körében népszerű az a nézet is, hogy Bétel inkább egy hely, mint egy isten:

Hutton a Sámuel könyve 7:16-hoz fűzött kommentárjában a Bétel megnevezést egy helyre, nem egy isten megnevezésére használja: „Jákób annak a helynek, ahol Isten szólt hozzá, a Bétel nevet adta.” David M. Carr bibliakutató kommentárja a Teremtés könyvéhez általában egy hely neveként használja a kifejezést a 35:9-35:15 és 31:13 versekben szereplő kontextusban. Carr továbbá a 31:13 versben szereplő „Én vagyok Bétel istene” írással kapcsolatban kijelenti, hogy a héber szöveg nem egyértelmű, ami további kétségeket vet fel.David M. Carr (2010). The New Oxford Annotated Bible, New Revised Standard Edition. Oxford, Oxford egyetem, 50, 60 oldal. A Konzervatív Zsidóság Egyesült Zsinagógájának Rabbinikus Közgyűlése a Vayishlach parashában található „A Bételi kinyilatkoztatás” (Genesis 35:9-15) kommentárjában a középkori rabbinikus kommentárokat követi,"Rashi on Jeremiah 48:13:2" (www.sefaria.org)."Abarbanel on Jeremiah 48:10" (www.sefaria.org). és itt a Bétel megnevezés egy helyre utal.The Rabbinical Assembly, The United Synagogue of Conservative Judaism (1999). Etz Hayim: Torah and Commentary. New York, NY: The Jewish Publication Society. 213 oldal.

Egy másik értelmezés szerint az a kő, amelyet Jákob Bételben, az Isten házának nevezett helyen helyezett el, ugyancsak egy isten volt, Bétel istenének megnyilvánulása

Nevekben Az isteni név összetett formában, Ashm-Bétel és Herem-Bétel alakban található meg az Elephantine-i archívumokban, míg Anat-Bétel mint Anat istennő hitvesének melléknévként jelenik meg.Karel van der Toorn (2016) "Eshem-Bethel and Herem-Bethel: New Evidence from Amherst Papyrus 63" (PDF). Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft. 128 (4): 668–680.

A Zakariás 7:2 a Bételsarezer (héberül: בֵּֽית־אֵ֔ל שַׂר־אֶ֕צֶר „Bétel šarra-uṣur”, akkád kifejezés, jelentése „Védd meg a királyt!”) személynevet adja meg.Bezalel Porten (2014). "A Comprehensive Table of Bethel Names in Ancient Inscriptions". Maarav. 21 (1–2): 223–234.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Istenek a héber bibliában