bélyegkép|Mérőállomás Dávod határában Az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszert, nevéből adódóan, az egyre gyakrabban bekövetkező szárazság megfigyelésére és előrejelzésére hozta létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2016-ban. Ez egy országos mérőhálózat, melynek állomásai óránként rögzítik a levegő hőmérsékletét, relatív páratartalmat, a lehullott csapadék mennyiségét, illetve a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát (hat különböző mélységben, egészen 75cm-ig). Az állomások által gyűjtött mérési adatok szabadon hozzáférhetők és letölthetők a rendszer nyilvános honlapjáról (a korábbi mérési eredmények is).

Története Az időjárásban mostanában tapasztalható változások, illetve az, hogy a talajvíz szintje, általában csökkenő tendenciát mutat, legalábbis a mezőgazdaság szempontjából mindenképp kihívást jelent. Hogy tenni lehessen ellene, minél pontosabban ismerni kell a helyzetet, adatokat gyűjteni és elemezni azokat. Ennek érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeletére 2016-ban létrejött az Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszer, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is fontosabb szerepet kaphassanak az egyre gyakrabban tapasztalható vízhiány elleni vízügyi beavatkozások, illetve megfigyelések (monitoring). A rendszer alapvetően három fő működési tevékenységre alapul:

észlelés elemzés beavatkozás

Ezek a vízügyi szervezet vízrajzi monitoring és védekezési gyakorlati tevékenységein keresztül valósulnak meg (Lásd: Beavatkozás - aszálykár elhárítás).

Állomáshálózat (monitoring) A megfigyelő rendszer 2026 elejére már országosan 127 helyszínen üzemelő állomásból állt, melyet folyamatosan bővítenek. Ezek az aszály és vízhiány szempontjából legfontosabb hidrometeorológiai információkat regisztrálják (csapadék, léghőmérséklet, légnedvesség, talajnedvesség), a Meteorológiai Világszervezet (angol rövidítéssel: WMO) előírásainak megfelelő eszközök alkalmazásával. Az állomások "sziget üzemmódban" működnek, külső áramforrás nélkül, saját napelemükről és a mérési adatokat vezeték nélküli rendszeren küldik a központba, ezért szinte gondozásmentesen és észlelőszemélyzet nélkül történik a folyamatos adatgyűjtés. Az állomás műszereit a rongálódás elkerülése érdekében egy -es, kerítéssel körbevett területen helyezték el. Állapotfelmérésüket és karbantartásukat évente kétszer (késő tavasz-kora nyári, illetve késő őszi időszakban) végzik. Az állomások érzékelői (szenzorai) óránként végeznek mérést. A távjelző rendszer azonban, energiagazdálkodási okokból nyáron 2, télen csak 6 óránként továbbítja az adatokat a központba. Ezek a mérési eredmények a megfelelő ellenőrzés és feldolgozás után, a beérkezést követően egy órával később jelenhetnek meg a honlapon. Nyári félévben általában 1-3 óra elteltével, míg a téli félévben 1-7 óra elteltével jelennek meg a legfrissebb adatok.

Csapadékmérés Az állomásokon OTT Pluvio 2 típusú, súlymérős csapadékmérő eszköz működik. A csapadék mennyiségét 0,1 mm-es pontossággal méri, függetlenül a csapadék halmazállapotától (például a havat is). Az eszköz gyűjtőkapacitása 1500mm, magyarországi körülmények között nem igényel rendszeres ürítést, hosszú távon megbízható csapadékmérést tesz lehetővé (az eszközt évente hitelesítik).

Hőmérséklet és légnedvesség mérése A léghő- és légnedvesség mérését Adcon TR1https://www.cropconnect.com/Products/Specs/temperature.pdf érzékelők végzik. Ezek, a meteorológiai szabványoknak megfelelően, a talajszint felett -es magasságban vannak, az állomás elektronikai eszközeit tartó árbócrúdon. A hőmérséklet-szenzor mérési tartománya -40 és között van.

Talajnedvesség és talajhőmérséklet mérése A meteorológiai adatok mellett az állomások talajnedvesség adatokat is mérnek hat, különböző talajmélységben. Ezt, a korábban telepített állomásokon Decagon 5TM,https://geomor.com.pl/wp-content/uploads/2017/11/5TM-Integrators-Guide.pdf az újabb állomásokon Teros11https://agroszenzor.hu/termek/teros-11/ típusú szenzorok végzik, a talaj dielektromos tulajdonságainak mérésével. A szenzorok a talaj 10, 20, 30, 45, 60 és 75 cm-es rétegében kerültek elhelyezésre. A talajnedvesség pontos meghatározása érdekében az érzékelőket, kihelyezésük előtt tesztelték és kalibrálták a mérőállomásnál, adott mélységben található talajra. A szenzorok a talajnedvesség mellett a talajhőmérsékletet is mérik, amely a növénytermesztéshez szolgál fontos információval és a talajfagy észlelésére is alkalmazható.

A vízhiányindex Az adatok elemzésére és értékelésére az SZTE létrehozta a HDI0https://aszalymonitoring.vizugy.hu/img/osszefoglalo_hdis_2025.pdf egy napi időlépésű, csapadék- és léghőmérséklet-adatokon alapuló aszályindexet, melyet az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG)https://www.ativizig.hu/ és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE)https://geosci.u-szeged.hu/physgeo/kutatasi-teruletek/klimavaltozas Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének munkatársai fejlesztettek ki 2016-ban. A HDI0 hasonlít az eddigi, széles körben elterjedt aszályindexekhez (például: PAI, PaDI, SPI, PDSI), de meghatározásában csak a meteorológiai paraméterek játszanak szerepet és térbeli különbségei kizárólag a csapadék és a hőmérséklet térbeli változatosságának köszönhetők.

A HDI legfőképpen abban különbözik a PAI-tól, hogy napi szintű. Ezért nem utólag állapítja meg, hogy aszály volt, hanem, akár még az adott napon, így rövidtávú, operatív védekezési lépéseket (beavatkozást) lehet tenni. Másik nagy előnye, hogy figyelembe veszi a talajnedvességet. Ezért, ugyanazon időjárási körülmények esetén különbséget tesz a talajtípusok függvényében. Ugyanazok a mért értékek (például, lehullott csapadék) a Duna-Tisza közén a homokos talajon magasabb aszályfokozathoz tartozhatnak, mint egy olyan területen, amelynek talajtípusa jobban vissza tudja tartani a vizet.

A HDIS index a HDI0 módosított változata, amely a párolgásból származó vízhiányt is figyelembe veszi. A HDIS értékek számításának pontos leírása megtalálható a Hidrológiai Közlöny 2018/3-as számában

A mért és származtatott adatok különféle alaptérképekkel (például: műholdas távérzékelés, topográfiai térkép, vagy az OSM) többféleképpen ábrázolva jelennek meg az ASZÁLYTÉRKÉP oldalon.

A térképen az egyes állomások helyét kis fekete pöttyök jelölik, rájuk kattintva, a felugró ablakban a legfontosabb adatait láthatjuk. De ha ebben az ablakban az "Adatalap" ikonra kattintunk, az állomás helyével kapcsolatos összes talajtani információt megtudhatjuk, például az ottani talaj típusát és egyéb tulajdonságait (szemcseméret eloszlás, fizikai és kémiai jellemzők, vízgazdálkodási paraméterek).

Aszálymonitoring A rendszer által mért adatok, illetve azok elemzése az Aszálymonitoring honlapon érhetők el. A honlap bal szélén választható ki a listából, hogy melyik mérőállomás adatait szeretnénk megtekinteni. A jobb szélen levő mezőbe írva egy település nevét, majd a nagyítóra kattintva a rendszer megadja az ahhoz legközelebbi mérőállomást, illetve annak távolságát. A mérési eredmények színes grafikonokon láthatók.

Szintén grafikon mutatja az elemzésükből származó aszályindex HDIs értékeket is. Ezt az értéket fekete vonal mutatja és a könnyebb érthetőség kedvéért, színes vonalak jelölik, (aszálymentes: ; enyhe aszály: ; közepes aszály: ; erős aszály: ; rendkívüli aszály: ). Az alatta látható grafikon két mélységben (, illetve ) mutatja, mennyi az adott mélységben a vízhiány (mennyi csapadék tudná megszüntetni). Ezt az értéket a növényzet számára ideális, úgynevezett szántóföldi vízkapacitástól való eltérés alapján számítják meg és kiválóan alkalmas arra, hogy már a vegetációs időszak kezdetén, tavasszal előre jelezze a nyári aszály valószínűségét. Ha például már tavasszal -es mélységig száraz a talaj (ami általában a megelőző őszi-téli időszak súlyos csapadékhiányára vezethető vissza) és nem lesz az átlagosnál csapadékosabb nyárelő akkor nyáron komoly aszály jöhet, jelentős mezőgazdasági károkkal.

A "Statisztikai adatok" kis, lefelé mutató nyilacskájára kattintva nyílik le az adatokat tartalmazó rész. A kiválasztott állomás mérési adatait le lehet tölteni, táblázatba rendezve.https://aszalymonitoring.vizugy.hu/index.php?view=downloading

Beavatkozás - aszálykár elhárítás Az Aszálymonitoring rendszer beépült az operatív védekezésbe. Egy 2021-ben hozott jogszabály foglalkozik az aszály elleni beavatkozással, melyben, szerepel, hogy a vízhiány fokozatainak, illetve az aszálykárok elleni beavatkozás elrendelésének alapja a HDIs index (III/B és 4. melléklet).

Jegyzetek

Kategória:Vízgazdálkodás Kategória:Tudományos berendezések