Budafoki Zománcárugyár, később Lampart Budafoki Zománc Vállalat egy ipari üzem volt Budapest XXII. kerületében.
Története Az üzemet Herz Adolf alapította 1904-ben Budafoki Zománcozott Edény-, Sajtoló- és Fémárugyár néven. 1912-ben a vállalat az Országos Magyar Vasutas Takarékpénztár tulajdonába került, majd 1914-ben a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank érdekkörébe tartozott. 1937-ben a cég egyesült a Hajós és Szántó Elektromosgyár Rt.-vel, és Budafoki Zománcedénygyár, Fémáru és Elektromos Rt. néven működött tovább. 1939-ben az Első Magyar Papíripari Rt. vásárolta meg, amely 1942-ben az Agrolux Rt. részére értékesítette. A gyár 1948-ban állami tulajdonba került, majd 1950-ben beolvasztotta a Váza Kerámia Rt.-t. 1959-ben az üzem a Lampart Zománcipari Művek részévé vált.Budapest lexikon
A rendszerváltást követő 1993. évi privatizáció során a – ekkor már korlátolt felelősségű társaságként működő – vállalat német tulajdonba került, majd néhány év múlva a magyar vezetés vásárolta meg a tulajdonrészt. A társaság árbevételének jelentős hányada exportból származott; termékeit a keleti piacok mellett nyugat-európai országokba, elsősorban Németországba értékesítette.https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20120419/eltunik-a-szaz-eves-magyar-ceg-kinaiak-a-hatterben-1032319 A budafoki gyár a 2000-es évek elején egyre nehezebben tudott versenyezni az alacsonyabb árú kínai és török importtermékekkel. A vállalat 2010 szeptemberében felszámolási eljárás alá került,https://huszonketto.hu/filmvetites-a-lampart-budafoki-zomancgyar-tortenete-a-klauzal-hazban/ majd ezt követően 2012-ben megszűnt. Megszűnésében szerepet játszhatott, hogy nem hajtott végre technológiai korszerűsítést, illetve nem vezetett be új termékeket, így versenyhátrányba került az alacsonyabb árú – különösen kínai és török – zománcipari termékekkel szemben. A telephelyet napjainkban más vállalatok használják.
A gyárhoz kötődő kulturális kezdeményezések közül kiemelkedett a Lampart-Budafok Vegyeskar, amelyet 1949-ben az üzem dolgozói alapítottak. Az énekkar a gyár megszűnését követően is fennmaradt, és továbbra is folytatja művészeti tevékenységét.
A gyárnak saját iparvágánya van, amely a Hárosi vontatóvágányon keresztül kapcsolódik Háros vasútállomáshoz.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/haros/haros.jpg
Képtár
Jegyzetek
Források
Wenczel György: Budapest vasúti hálózata (1987. márc.) Wenczel György: Budapest vasúti hálózata (1989. jan.), MÁVTI Kft., Loór Gyula kiegészítéseivel, 1996. jún. (térkép) https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/haros/index.html https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20120419/eltunik-a-szaz-eves-magyar-ceg-kinaiak-a-hatterben-1032319 https://huszonketto.hu/filmvetites-a-lampart-budafoki-zomancgyar-tortenete-a-klauzal-hazban/ https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/ujabb-patinas-magyar-ceg-tunik-el-nem-birta-a-versenyt-a-kinai-cegekkel.516624.html https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/19/elado_a_legregebbi_budafoki_gyar/
További hivatkozások https://budafokteteny.hu/hir/volt-egyszer-egy-zomancgyar
Filmfelvétel https://www.youtube.com/watch?v=02jW85G6xuY
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XXII. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:1904-ben átadott építmények Kategória:Magyarországi fémipari cégek